Az Európai Parlament elnök asszonya kijelentette, hogy meg kell vonni a támogatások egy részét a korrupt tagállamoktól. Vagyis a néppárti Metsola nyomást gyakorol azokra a kormányokra, amik nem tartják magukat a közös normákhoz. Ehhez igazából már egy ideje rendelkezésre áll a jogállami mechanizmus, ám az EP most el akarja érni, hogy mielőbb lássák kárát azok az országok, amelyek esetében kétséges az uniós pénzek jogszerű felhasználása.

Mint a konzervatív Die Weltnek elmondta: Strasbourg elvárja, hogy a Bizottság gyorsan bevesse a szankciós rendszert, és jó lenne hamar látni az első eredményeket. Nem képezheti vita tárgyát, hogy a pénzek kifizetését a jogállami előírások megtartásától kell függővé tenni. Az ugyanis alapvető, hogy minden tag tegyen eleget a belépéskor vállalt kötelezettségeknek, miután az uniós jogrend a jogállamiságra épül.

Az Európai Bíróság a múlt hónap közepén kimondta ugyan, hogy nincs akadálya a mechanizmus beélesítésének, Brüsszel utána haladéktalan cselekvést ígért, mégsem történt azóta sem semmi ez ügyben. A végrehajtó testületből olyan hírek érkeztek, hogy ki akarják várni a magyar választás eredményét. Gyanús, hogy Orbán környékén kifejezetten korrupt háló jött létre, és így tetemes összegek tűntek el az európai szubvenciókból. Hasonló a helyzet Máltán, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában is.

Ellenben a jelek szerint Lengyelország kimarad a szórásból, mert ott szintén súlyos problémák vannak ugyan a demokráciával, ám más kormányokkal szemben ott nem jellemző a rendszerré vált lenyúlás. Márpedig az EU Bírósága szerint pont az anyagi visszaélések esetén lehet alkalmazni a jogállami mechanizmust.

Az ukrán háború kezdete óta egyre nagyobb törésvonal mutatkozik az eddigi két szövetséges: Magyar- és Lengyelország között: a lengyel államfő a Bidennel lezajlott varsói tárgyalás után keményen bírálta, hogy Orbán nem támogatja Kijevet – tudósít a Bloomberg. Duda szerint érthető, hogy a magyar kormányfő aggódik, miután országa erősen függ az orosz kőolajtól és földgáztól. Ám az agresszió, a sok ezer polgári áldozat, a lakó- és középületek bombázása egytől egyig háborús bűntett, ezért nehezen érthető a magyar felfogás. Márpedig – tette hozzá a politikus – ez a megközelítés drága, igen drága lesz Budapestnek.

Úgy foglalt állást, hogy a lengyeleknek mielőbb teljesen le kell állítaniuk az orosz szénhidrogének importját. A miniszterelnök már közölte is, hogy a jövő héten terjesztik elő azt a tervet, ami jóformán azonnal hatállyal eleget tesz Duda követelésének.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a magyar és a lengyel vezetés évek óta csörtézik Brüsszellel a demokrácia állapota miatt. Ám Ukrajna ügyében élesen eltér a véleményük. Orbán ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz és nem állt el Paks bővítésétől sem.

Orbánnak szavazatokat hoz odahaza, hogy távolságot tart Ukrajnával szemben, ám barátokat veszít a világban. Lehet, hogy a politikust – gúnynevén: Putyin pincsikutyáját – meglepte Zelenszkij nyíltszíni támadása a kétnapos uniós csúcson, de úgy tűnik föl, hogy folytatja a trükkös politikai egyensúly-mutatványt. Azaz beáll a szankciók mögé, de közben igyekszik minimalizálni azok hatását régi barátja számára a Kremlben – vélekedik a The Times.

A Hódmezővásárhely közelében lévő Székkutason készült tudósítás idézi Márki-Zay Pétert, aki az ottani kampányrendezvény alkalmából kijelentette: Orbán próbálja magát a béke angyalának beállítani, de immár 12 éve szakadatlanul harcol mindenki, az Európai Unió, a melegek ellen. Ez alól kizárólag Putyin a kivétel.

Az ellenzéki politikus a járványos korrupció és a haveri kapitalizmus elleni küzdelemre helyezi a hangsúlyt. Miről van szó? Nos, ezt jól jellemzi Simonka György szűkebb hazája, az 500 fős Pusztaottlaka, amire záporoztak az uniós eurómilliók. Nem kis részben a volt polgármesternek köszönhetően, akit csak „Mr. 45%” néven szoktak emlegetni, mivel állítólag rendszeresen ekkora hányadot kért/követelt vissza a közmegbízások után. Azzal vádolja az ügyészség, hogy 30 esetben összesen majdnem másfél milliárd forintot lopott el – önmagának.

Az ilyen ügyeket háttérbe szorítja a háború, majd hazavágta a gazdaságot is: esik a forint árfolyama, viszont megugrott az infláció. Ám úgy látszik, hogy Orbánnak segít a jelszó, az, hogy nem engedi belekeveredni az országot a válságba. Ehhez persze az is szükséges, hogy a Fidesz uralja a médiát.

Hegedűs Dániel a Német Marshall Alapítványtól egyértelműnek nevezi, hogy a választás népszavazás lesz a miniszterelnökről. Mindarról, amit megtestesít. Az elemző hozzáfűzi, hogy a politikus a jelek szerint azt reméli: gyorsan véget ér az ukrán háború és akkor, amilyen sebesen csak lehet, vissza tud térni a Moszkvával megszokott együttműködéshez. Ha viszont még hónapokig folytatódnak a harcok, annál rosszabb nemigen lenne a számára.

Ez esetben még a győzelem sem lenne oly édes neki, mert megromlana a viszony az uniós partnerekkel, Lengyelországgal az élen.

Egy szélhámos miniszterelnök át akarja építtetni a budai Várat, hogy ott a kormány erődje legyen, ám az ellenzék nem vevő rá – kezdődik a Bloomberg beszámolója. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy olyan hivatali negyedet kell létrehozni, amelyik méltó a földrész legrégebben hatalmon lévő vezetője (tehát önmaga!) számára, és aki úgy „mellékesen” mindenki másnál jobban megosztja Európát.

Arra készül, hogy egy hét múlva negyedszer is mandátumot szerez, ám a választást beárnyékolja az oroszok háborúja Ukrajna ellen, továbbá a menekültek beözönlése. A felmérések szerint a populista politikus, akinek egyaránt szövetségese Trump, illetve Putyin, és aki jót szórakozik azon, hogy ő a fekete bárány az EU-ban, szóval, hogy ismét győz, hacsak nem lesz valami bombameglepetés.

A budai Várnegyedben – átszámítva – legalább 500 millió dollárt költ a pénzügyi, illetve védelmi tárca leendő épületére. Így igyekszik megörökíteni a keze nyomát Budapesten. Csakhogy. mint általában az ilyen léptékű átalakításoknál, az elképzelést erős politikai, történelmi és anyagi vita köríti.

Így aggályos, hogy mennyibe fog kerülni a végén a Hauszmann-program, és ki kapja a megbízást egy olyan országban, amelyik a legutóbb a 73. helyet „vívta ki” magának a Transparency International korrupciós indexén – az unióból csak Bulgária kapott ennél rosszabb besorolást. Sűrűn illetik a kegyencrendszer vádjával. A várbeli átépítések költségeit eredetileg 200 000 millió forintra becsülték, de már idáig elment rá 150 000 millió. Schneller István, a város volt főépítésze úgy gondolja, hogy a végösszeg akár egybillió – 1 000 000 000 000 – forint is lehet.

Az Ukrajna elleni invázió kikristályosítja az ellentéteket az USA szövetségesei és a világ többi része között – írja a The Guardian. Összehozta a demokráciákat, viszont bonyolultabbá tette a kapcsolatokat Kínával, Indiával és az Öböl-menti államokkal. De hogy ki áll Oroszország mellett, azt egyre könnyebb megállapítani, ahogy újabb és újabb napok telnek el a harcokkal.

Van jó pár kormány, ami bírálja Moszkvát, de pl. Magyarország megszavazta ugyan a szankciókat, ám azt már kőkeményen ellenzi, hogy az energiára is kiterjedjen a bojkott. Továbbá: nem hajlandó fegyverhez juttatni Kijevet, és megtiltotta, hogy a máshonnan érkező hadfelszerelés áthaladjon az országon.

Amikor az ukrán elnök az EU-csúcson nyílt kiállásra szólította fel Orbánt, pontosan tudta, hogy miniszterelnöknek kemény kihívója van Márki-Zay Péter személyében. Márpedig az ellenzéki jelölt kiaknázza, hogy a háború miatt a hivatalban lévő rivális népszerűtlen. Azt mondja, a kormányfő szégyenbe hozta Magyarországot.

A The Washington Post vezércikke rámutat, hogy némi találékonyságra van szükség, ha a világ keményebb szankciókat kíván hozni Oroszország ellen. Moszkva rettenetesen elszámította magát, viszont igencsak hatásos eszköz a kezében, hogy az európai országok jórésze nagymértékben függ az orosz szénhidrogénektől. Hogy a megtorló intézkedések nem érintik az olaj- és gázszállításokat, az lényegesen gyengíti a közös fellépés erejét, hiszen tavaly az európai és brit vásárlások ellenértéke tette ki a Kreml bevételeinek 40%-át.

Olyan súlyos ellentmondás ez, amit Putyin nem habozott kiaknázni. A jó hír az, hogy az EU-ban egyre nagyobbak az ellenérzések az orosz energiával szemben, bár érthető, hogy pl. a németek haboznak, mert ha elzárják a csapokat, akkor várhatóan az égbe szöknek az árak, a földrész recesszióba süllyed.

Biden és partnerei azt a köztes megoldást választották, hogy idővel függetlenítik magukat az oroszoktól az energiaellátásban. Az egyik lehetőség, hogy továbbra is vesznek olajat, de a pénzt külön számlán tartják, amíg csak Putyin meg nem bukik. Egy másik ötlet, hogy az összes orosz bankot kirakják a nemzetközi fizetési rendszerből.

Arra kell törekedni, hogy az ostor minél nagyobbat csattanjon Moszkván, ugyanakkor csak minimális károkkal járjon azon államok esetében, amik támogatják Ukrajnát. Miközben elismerik, hogy háborús győzelem még nem volt áldozatvállalás nélkül. Itt mielőbb cselekedni kell.

Az ukrán ellenállás a demokrácia erejét bizonyítja, mert a védők a demokratikus civil társadalom összes jellemzőjét fel tudják mutatni – állapítja meg az osztrák Der Standard elemzése. Az invázió kezdetén sokan azt jósolták ugyan, hogy új korszak kezdődött: a diktatúrák egyre gyakrabban, brutális erőszakkal érvényesítik akaratukat, rákényszerítik a világra, amit képviselnek.

Ám az orosz hadigépezet súlyos kudarca az autokráciák tipikus gyengéiből következik: tehát nem szabad ellentmondani a hatalom urának, az értelmetlen parancsokat vakon végre kell hajtani. Ezzel szemben az ukrán csapatok rugalmasan, sok-sok önállósággal küzdenek az ellenség ellen, a főparancsnokság pedig a hiányzó tűzerőt élenjáró technikával és éles ésszel helyettesíti. A kormány szembenéz a veszéllyel, így egyesíti a nemzetet. A lakosság kész hatalmas áldozatokat hozni a szabadságért.

A nyugati demokráciák pedig fontos szövetségesek az agresszió és a zsarnokság ellen. A jogállamról nem ritkán azt lehet gondolni: belső ellentétek szabdalják, sőt, kaotikus, dekadens, nincs benne közösségi érzés. De válság esetén egyértelműen fölényben vannak az önkényuralmakkal szemben. Így lehet, hogy Kína kétszer is meggondolja, lerohanja-e Tajvant.

A háború humanitárius katasztrófa, ám az ukrán ellenállás egy mai hősi eposz alapanyaga. Ismét reményt ad, miután a demokráciák éveken át csúsztak vissza. Az ukránok az EU tőszomszédságában készek mindenüket odaadni a szabadságukért. Tudják, miért.