A dél-alföldi régióban a legrosszabb a helyzet: ott10 kilométerönkormányzati útból nyolcnak nincs burkolata; a kiépítetlen önkormányzati közutak aránya Közép-Magyarországon a legkisebb, bár az arány ott is jóval 50 százalék feletti.
A megyéket tekintve Komárom-Esztergom áll a legjobban, ott „csupán” 60,9 százalék a kiépítetlen utak aránya, Bács-Kiskunban az önkormányzati tulajdonú utak 83,5 százaléka vár aszfaltozásra. A megyeszékhelyeken a burkolt utak átlagos aránya 49,9 százalék. Budapesten a4900 kilométerönkormányzati útnak és köztérnek mindössze 13,3 százaléka kiépítetlen. A megyeszékhelyek közül Székesfehérvárott hasonló az arány (12,1 százalék). Győrött 30,7, Miskolcon 43,3 az aszfaltozatlan utak aránya.
Hihetetlen, ám igaz, hogy a legnagyobb úthálózatú városban, Kecskeméten 1000 méterből788 akiépítetlen út. A kistelepüléseken ennél is rosszabb a helyzet, harminc olyan falu van ma Magyarországon, ahol egyáltalán nincs aszfaltozott önkormányzati út, és 250 körüli azok száma, ahol a kiépítetlen utak aránya 95 százalék, vagy még ennél is több. Negyvenöt településen viszont 95 százalékra rúg a kiépített utak aránya.
Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese mondja: „A rossz állapotú közúthálózat igen nagy mértékben akadályozza a települések fejlődését, gátolja a munkahelyteremtést, az ott lakók életminőségének a javulását. Csakhogy az útépítésre nincs elég pénz, ezért is van szükség a lakosság áldozatvállalására, anyagi hozzájárulására”. A lakástakarék szerint az önerővel támogatott útépítés egy-egy porta tulajdonosát átlagosan 250 ezer forinttal terheli. Az önkormányzati útépítés ára még így is növekedhet az út hosszának, műszaki tartalmának, a finanszírozásba bevont lakosok számának arányában.
Segítheti az önkormányzati útfejlesztéseket az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelprogram, illetve az ennek részeként új lakástakarékkal kombinált konstrukció, amelyet helyi közutak építésére, finanszírozására vehetnek igénybe az önkormányzatok a lakosságra jutó finanszírozási rész fedezetére. „Az új banki termékkel az önkormányzatok kevés önerővel is úgy valósíthatják meg az útfelújításokat, hogy a lakosságra nem zúdul egyszerre több százezer forintos teher – mondja a pénzügyi szakember. – Számításaink szerint az egy ingatlanra jutó átlagos 250 ezer forintos költség esetén havi két–négyezer forint kiadással számolhatnak a tulajdonosok öt éven át.” Ez a hozzájárulás az ingatlantulajdonosoknak is megéri, ugyanis az útfelújítás révén ingatlanjuk azonnal értékesebbé válik. A beruházás rájuk jutó költségét viszont hosszú távon, elviselhető részletekben kell kifizetniük.