Richter, a mi zsenink és az ő tragikus sorsa

Egy kiváló elme, aki megteremti a magyar gyógyszeripart, mindvégig bízva az emberi értelemben. Sok mindenben igaza volt Richter Gedeonnak, de az utóbbiban tévedett. A gyűlölet, a primitívség, a kegyetlenség, az irigység győzedelmeskedett: feleségével együtt, 1944-ben a Dunába lőtték, de előtte még ezerféle módon megalázták. (Nyitó kép: itt kezdte pályáját Richter Gedeon; az Üllői úti Sas patika.)

Richter Gedeon élete olyan volt, amire azt szokták mondani, filmre kívánkozik. Szinte mindenkinek ez lesz a véleménye, aki elolvassa Berényi Anna Richter című regényét. Talán kevesen tudják, de Richter a pesti Üllői út és a Márton utca sarkán lévő Sas patikában állította elő még az 1900-as évek elején első organikus gyógyszereit. Ha Kalmopyrint kapunk be egy pohár vízzel, az ő szabadalmával enyhítjük fájdalmunkat. A Hyperol fertőtlenítő tabletta a világháborúk idején mentette meg sok sebesült katona életét.

Ecséden, 1872. szeptember 23-án, született. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerész-gyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész-oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott, hogy tanulmányozza a gyógyszergyártás módszereit. 

Kőbányán 1907-ben építette fel az első magyarországi gyógyszergyárat, amelyet vezérigazgatóként irányított. Az I. világháború kitörésekor már 24 szabadalma volt. A II. világháború elején a gyár öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, valamint 34 államban működtetett bizományi raktárt. A világ minden táján elismerték, mint a gyógyszeripar egyik koronázatlan királyát. Magyarország (akkor: király nélküli királyság) embertelen kivételnek számított: 1942-ben – a saját gyárában – megfosztották vezérigazgatói tisztségéből és az üzeméből is kitiltották. Attól kezdve lényegében illegálisan irányította a vállalatot. (A gyógyszereire persze közben szüksége volt a már háborúban álló országnak.)

Mehetett volna Svájcba, de nem akarta elhagyni a céget, a hazáját. Hitt az emberi értelemben, a humánumban. Csakhogy éppen e kettő nem volt föllelhető az akkori hazában.

Feleségét, Winkler Annát és őt magát Raoul Wallenberg – az embermentő svéd diplomata, aki végül is a szovjet terrorhatalom áldozataként lelte halálát – bújtatta sok ezer más zsidóval együtt. 1944 decemberében Richter Gedeont és feleségét – vagy ahogyan ő hívta, Ninát – a nyilasok másokkal együtt a Dunába lőtték.

Születésének 100. évfordulóján, 1972-ben Richter-emlékérmet alapítottak, az Üllői úti Sas patikát emléktáblával jelölték meg.

Szülőháza ma az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola. Gedeon abban a szobában született, amely ma tornateremként működik.

Ennyit tudhatunk meg a Wikipediából e különleges életútról. Berényi Anna regényes életrajzából azonban sokkal többet: hogy Richter Gedeon emberfeletti módon dolgozott, hogy fia, László, miképpen herdálta el a vagyont, hogy Fenyvessy Éva színésznő – aki a Hyppolit, a lakájban oly bájosan énekelte a „Köszönöm, hogy imádott” című dalt – mekkora károkat okozott a családnak, és hogy a Tanácsköztársaság idején alig tudta megmenteni a gyárat, mint „tőkés.”

A könyvet a Scolar Kiadó gondozta. Berényi Annának (jobb oldali kép), aki közgazdász, nem ez az első műve: Annamari című kötete 2017-ben, a Kossuth Zsuzsanna életét bemutató regénye 2019-ben jelent meg. Megtekintésre ajánljuk (a címekre kattitva kezdődnek a videók):

Nem tűntem el – Richter Gedeon története

Történelmi üzletembereink: Richter Gedeon portréfilm