(Írta: Panyi Szabolcs) A Politico magyar idő szerint tegnap éjjel megjelent nemzetbiztonsági hírlevelében demokrata szenátorok élesen bírálják a Trump-kormányzatot, mivel az állításuk szerint törvénysértő módon vehette le Rogán Antalt, Orbán Viktor legbefolyásosabb miniszterét a Magnyickij szankciós listáról. (A nyitó képen: Rogán Antal a parlamentben.)

Jeanne Shaheen New Hampshire-i és Elizabeth Warren massachusetts-i demokrata szenátorok a Politico NatSec Daily hírlevelének tett nyilatkozatukban kijelentették, hogy a Trump-kormányzat döntése, miszerint a Rogán Antal ellen korrupció miatt bevezetett szankciókat mindössze három hónappal a bevezetésük után feloldották, „aláássa az Egyesült Államok hitelességét a korrupcióellenes politika területén”. Shaheen a szenátus külügyi bizottságának, Warren a szenátus bankügyi bizottságának a vezető demokrata tagja („ranking member”, az ellenzékben lévő demokraták első számú képviselője).

A két szenátor továbbá azt is kijelentette, hogy a lépés megsérti az egyik kulcsfontosságú szankciós törvényt, a Magnyickij-törvényt, amely előírja, hogy a kormányzatnak legalább 15 nappal a szankciók feloldása előtt értesítenie kell arról a kongresszust. „Rubio külügyminiszter állítólagos indoklása a szankciók megszüntetésére nem felel meg a kongresszus által törvénybe foglalt kritériumoknak” – írták a szenátorok. „Amíg nem teszi meg a szükséges lépéseket a kongresszus felé a döntés indoklására, ez a lépés törvénytelen.”

Valóban, a Magnyickij-törvényben az alábbi, 15 napos előírás szerepel a szankciók megszüntetéséről, és a demokrata szenátorok állítása szerint ezt a Trump-kormányzat nem tartotta meg:

„A szankciók megszüntetése. – Az elnök megszüntetheti az e szakasz alapján kiszabott szankciók alkalmazását egy személlyel szemben, ha megállapítja, és legkésőbb 15 nappal a szankciók megszüntetése előtt jelentést tesz a megfelelő kongresszusi bizottságoknak arról, hogy:

(1) hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy az érintett személy nem vett részt abban a tevékenységben, amely miatt a szankciókat kiszabták;

(2) az érintett személyt megfelelő módon felelősségre vonták azért a tevékenységért, amely miatt a szankciókat kiszabták;

(3) az érintett személy hitelesen bizonyította, hogy magatartásában jelentős változás történt, megfelelő következményeket viselt az érintett tevékenység miatt, és hitelesen elkötelezte magát amellett, hogy a jövőben nem vesz részt az (a) bekezdésben leírt tevékenységben; vagy

(4) a szankciók megszüntetése az Egyesült Államok létfontosságú nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.”

Fontos részletkérdés, hogy a Rogán elleni szankciókat a hivatalos indoklás szerint nem az 1-3. pont valamelyike miatt szüntették meg – tehát ezzel nem azt mondta ki a Trump adminisztráció, hogy Rogán mégsem korrupt –, hanem mert megváltoztak az amerikai külpolitika és ezzel az Egyesült Államok „nemzetbiztonsági érdekei”.

Bármiféle bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Rogán vajon a törvényeknek megfelelően került-e le a szankciós listáról, rendkívül rosszul jön az érintettnek, ugyanis a nemzetközi intézmények – például bankok – ilyesfajta bizonytalanság esetén is gyanakodva tekintenek az érintettre.

A Trump-adminisztráció számára pedig az jelenti a dilemmát, hogy ha Marco Rubio külügyminiszter a szenátorok figyelmeztetése után, utólag küld hivatalos értesítést és indoklást az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának, az USA törvényhozó testülete bizottságainak a szankciók megszűnéséről, azzal elismeri ezt az eléggé blőd hibát. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor a döntés törvényességét jogilag is kikezdhetővé teheti.

Szóval úgy látszik, Rogán szankció-sztorija Trumpék amatőrizmusa miatt még nem teljesen ért véget.