Roma holokauszt-emléknap – hűség a múlthoz, kötelesség a jelenben

Tízezrével gyilkoltak meg elhurcolt szintiket és romákat a második világháború alatt náci koncentrációs táborokban. A komáromi, a budapesti józsefvárosi pályaudvarra és másutt összeterelt cigány honfitársainkat Mauthausenba, Buchenwaldba, Ravensbrückbe, Dachauba és Auschwitzba hurcolták a Magyar Királyság csendőreinek, rendőreinek a közreműködésével, Horthy Miklós kormányzó és a kormány tudtával, hallgatólagos beleegyezésével. Cigány honfitársaink nevei ott szerepelnek az áldozatok listáján a haláltáborokban. Kivégzésük előtt különösen a nőket gyötörték meg, az őrök erőszakoskodtak velük, a tábororvosok pedig kísérleteket végeztek rajtuk.

Roma család az auschwitz-birkenaui rampán.

Minthogy a romákra akkoriban nem volt jellemző az írni-olvasni tudás, csak kevesen örökítették meg emlékeiket; azok pedig, akik túlélték a vészkorszakot, inkább elfojtani igyekeztek az átélteket. Erről beszélt egyebek között a Páva utcában Szita Szabolcs történész professzor, az emlékközpont igazgatója, s hozzáfűzte: társadalmi feladatunk, hogy bevigyük a köztudatba, az oktatásba a roma honfitársainkkal történteket.

Deportált romák: túlélte-e bármelyikőjük is a haláltábort?

Ünnepi beszédében Doncsev András államtitkár (EMMI) azt hangsúlyozta, hogy nem felejthetjük el az embertelenség időleges diadalmaskodását. A múlt kegyetlenkedései a jelenkor kötelességére intenek: arra, hogy „átkerülhessenek a sirályok a túlsó partra”. Ez utóbbi metafora a Szolovki-szigetek kényszermunka-táboraira utalt, ahol még a felszálló sirályokat is lelőtte az őrség, hogy ne vihessenek hírt a fogvatartottak sínylődéséről.

Az államtitkár a négy-öt éve végrehajtott hazai romagyilkosságokat említve rámutatott: nem lehet csupán a kisebbség–többség nézőpontjából közelíteni a történtekhez, mert itt maga az emberi méltóság a tét. A romákkal szembeni cselekmények már a 21. század szörnyűségei közé tartoznak, amelyet az emlékezetnek – a múlthoz fűződő hűség jegyében – szintén meg kell őriznie.

Roma gyerekekkel is kísérleteztek Mengeléék Auschwitzban, aztán meggyilkolták a kicsiket.Az emlékező ünnepségen részletet vetítettek Varga Ágota rendező Pharrajimos című dokumentumfilmjéből, majd ifj. Sánta Ferenc hegedűművész tolmácsolásában felcsendült a cigányhimnusz. A mártírok falánál – a zene hangjai mellett – helyezték el a résztvevők a megemlékezés mécseseit.

Este megemlékezés lesz a budapesti Roma Holokauszt Emlékműnél a IX. kerületi Nehru parton, a Dohány utcában az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) épülete előtt, valamint a Pesti Jézus Szíve templomban.

Az Országos Roma Önkormányzat vidéki emlékprogramokon képviselteti magát. Az ORÖ központi megemlékezését augusztus 6-án Budapesten, a Szent István bazilikában tartja. Az emléknap alkalmából kiállítás nyílik a VIII. kerületi, Mátyás téri Gallery8-ban.

Zalaegerszegen a roma holokauszt emléknapja alkalmából a polgármester két túlélővel találkozik. Békés városában az első és a második világháborús emlékműnél lesz megemlékezés.