Zeman szóvivője ezzel szemben kijelentette, hogy az ország nem teheti ki magát olyan terrorcselekményeknek, mint amilyenek Francia- és Németországban történtek. Márpedig a migránsok érkezése táptalaj lenne a merényletek számára. Az előzmény az volt, hogy a prágai kormány javasolta: a kvótán felül fogadjanak be 2700 olyan menedékkérőt, aki olasz, illetve görög földön rekedt.
Az osztrák kancellár a Die Pressenek megerősítette, hogy javítani igyekszik a viszonyt Magyarországgal. A lapnak adott interjúban Kern elmondta, hogy legutóbb kétórás, igen elmélyült, négyszemközti megbeszélést folytatott Budapesten Orbán Viktorral. Megpróbálták megérteni, hogy mit akar a másik. Úgy fogalmazott, hogy a magyar kormányfőt a nép választotta meg, megvan a demokratikus felhatalmazása. Azonkívül minden politikai vita ellenére Magyarország Ausztria egyik legfontosabb gazdasági partnere.
Együttműködnek egy sor más kérdésben is, és ehhez hozzátartozik az alapvető udvariasság. A politikus úgy véli, pragmatikus megfontolásokból csak ezt lehet tenni. Mert az nem megy, hogy odaáll és megmondja Orbánnak, az miként vezesse országát. A másik nemigen törődnék vele, mindenkinek megvan a maga érdeke. A közös cél pedig az, hogy működjön a határőrizet.
Az osztrák védelmi miniszter bízik abban, hogy a hónap végéig létrejöhet a megállapodás és akkor osztrák katonák is segíthetnek Magyarországnak a déli határ védelmében – tudósít a Der Standard. Az egység humanitárius megfontolásokból műszaki és szállítási feladatokat látna el, a részletekről jelenleg küldöttség tárgyal Budapesten. Hans Peter Doskozil (SPÖ) védelmi miniszter azzal indokolta a szerepvállalást, hogy nem lehet kizárólag az uniótól várni a megoldást, kétoldalú alapon is cselekedni kell. Emlékezetes, hogy húsz osztrák rendőr már szolgálatot teljesít a magyar–szerb határon.
A védelmi tárca vezetője ugyanakkor azt tartja a legsürgetőbb feladatnak, hogy visszaküldjék a kiindulási országba mindazokat, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Ehhez a hadsereg az eddiginél gyakrabban bocsát rendelkezésre szállítógépeket, mert ha nem szereznek érvényt a kiutasító határozatnak, akkor nincs értelme az egész menedékjogi eljárásnak – közölte a miniszter.
A német közszolgálati televízió, a ZDF a Röszkénél lévő nyomortelepre kalauzolta el a nézőket, megmutatva, milyen rettenetes körülmények között várja a bebocsáttatást Magyarországra vagy 1300 menekült. A tudósítás úgy érzékeltette a helyzetet, hogy olyan állapotok alakultak ki, mint hónapokkal ezelőtt a hírhedt Idomeninél, a görög–macedón határon. A civilizációt egyetlen csap és néhány mobil vécé képviseli, az élelmiszerért az osztásnál meg kell küzdeni. A magyar hatóságok a lágerbe küldik vissza azokat, akik a szögesdróton keresztül akartak bejutni.
Az érintettek mind gyakrabban számolnak be arról, hogy erőszakot alkalmaznak velük szemben. A sok bordatörés arról tanúskodik, hogy rugdalják is őket. De hát Orbán nem akar egyetlen menekültet sem befogadni. Ugyanakkor az unió a nem túl irgalmas magyar eljárásmódnak köszönheti, hogy nagymértékben csökkent a menekülthullám.
A Neue Zürcher Zeitung szerint a devizakölcsönök átváltása ügyében a lengyel kormány elcsomagolta a pajszert, ami azért feltűnő, mert egyéb kérdésekben a Jog és Igazságosság párt másolja az Orbán-féle „magyar modellt”. Ám a lengyel párt egyelőre visszatáncolt választási ígéretétől, amely szerint magyar módra kényszeríti a bankokat a hitelek konvertálására, ami átszámítva 17 milliárd svájci frankba került volna.
Úgy látszik azonban, hogy felülkerekedett a józan ész, bár előtte – akárcsak Magyarországon – különadót vezettek be azokban az ágazatokban, amelyben túlsúlyban vannak a külföldi cégek. Így a pénzügyi szektorban és a kiskereskedelemben. Ez ártott a befektetési hajlandóságnak, ideértve az alkotmánybíróság elleni kemény fellépést, és általában véve az állami beavatkozást. Két oka van annak, hogy a bankok kapcsán Varsó nem a magyar utat választotta. Az egyik: a kötelező átváltás az egész lengyel bankrendszert válságba sodorta volna. A másik: a kormánynak szüksége van a pénzintézetekre a 25 évre szóló gazdaságfejlesztési terv finanszírozásához. Így érvényesült az ésszerűség és a pragmatizmus.