Hazánkban a teljes energia-felhasználás harmada a lakossági fogyasztás, a Knauf Insulation szakértői szerint a lakóépületek energiaszükségletének csökkentése létfontosságú a környezetvédelmi célok elérésében. A hőszigetelés ugyanis csökkenti a nyári hűtési és a téli fűtésszámla összegét is. 

Az utóbbi másfél évtizedben „az ökológiai túllövés napja” már két hónappal előbb érkezik el, mint annak előtte. Az idén már augusztus 8-án, a tavalyihoz képest öt nappal előbb átlépjük azt a küszöböt, ami után a természet már nem képes a saját megújuló képessége révén újból előállítani azt, amit elhasználunk. Az emberiség mai fogyasztását figyelembe véve így már 1,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy ne legyünk deficitesek.

Ehhez mi, magyarok is hozzájárulunk, mivel egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma 2,8 hektár, amely jócskán túllépi a rendelkezésre álló bio-kapacitást, az 1,72 globális hektárt. Ökológiai lábnyomunknak 60%-a a karbon-lábnyom, azaz a fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező szén-dioxid (CO2) elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. 

Az egyén karbon-lábnyomának nagyrészéért a háztartási-energia felelős, amely Magyarországon a teljes energia-felhasználás harmda. A magyar lakosság az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként!

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) adatai alapján az utóbbi két évben minden addiginál magasabbak voltak a nyári rendszerterhelés csúcsai. A rendszerirányító tapasztalata szerint24°Cnapi átlaghőmérséklet felett minden további egy fokos emelkedés 90–100 megawattal növeli az ország villamosenergia-fogyasztását.

Az „otthon melege” program családi házak energetikai korszerűsítésére

Ha homlokzati hőszigetelésre és/vagy magastető/padlásfödém hőszigetelésére szeretnénk pályázni, az alábbiakra feltétlenül figyeljünk:

1. Energetikus segítségével készíttessünk energetikai tanúsítványt az épületről.

2. Az energetikus kiszámolja, milyen minőségű (lambda értékű) és vastagságú szigetelés kell az adott területre, ami megfelel a pályázati követelményeknek.

3. Ez alapján kérjünk árajánlatot a kivitelezőtől.

4. Figyeljünk arra, hogy az energetikus által ajánlott minőséget, vastagságot építsük/építtessük

be, ellenkező esetben előfordulhat, hogy pályázatunk érvénytelen lesz, hisz’ nem teljesíti a pályázat.

által előírt hőátbocsátási tényezőt.

5. Az energetikai tanúsítvány, az anyagbeszerzés, a kivitelezés költségeit szerződéssel és számlával

kell igazolni, benyújtásuk ugyancsak pályázati feltétel.

A Knauf Insulation felméréséből kiderült: hazánk lakosságának negyede otthon is használ légkondicionálót. A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2-kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk, és annál jobban fogyasztjuk a Föld erőforrásait. Ha a belső hőmérsékletet 2°C-kal alacsonyabbra állítanánk télen és ugyanennyivel magasabbra nyáron, lakásonként 1 tonnával kevesebb CO2-t bocsátanánk ki évente.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés ezzel szemben árnyékolással együtt nyáron 5–7°C-szal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, hatékony és környezetbarát megoldás az egyre szeszélyesebb időjárás elleni védekezésben, a magas villany- és fűtésszámlák ellen, és csökkenti az ebből eredő CO2-kibocsátást.

Elengedhetetlen tehát a lakosság ösztönzése az energia-hatékonysági beruházásokra. Augusztus 15-től „az otthon melege” programban az 1996 előtt épült családi házak energetikai felújítására is lehet pályázni. A 20 évesnél idősebb családi házak a legpazarlóbbak: csaknem háromnegyedük 1980 előtt épült, és tízből kilenc szorul energiahatékonysági felújításra

Egy átlagos magyar háztartásban a rezsi háromnegyede a fűtés- és hűtés költsége. Az energetikai felújítások, mint a hőszigetelés, a háztartások kiadásait is látványosan csökkentik. Annak ellenére, hogy Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a földgáz, és negyedik legalacsonyabb az áram végfogyasztói ára, jövedelmünknek mégis még mindig csaknem 5%-át költjük háztartási energiára; hőszigeteléssel fűtési költségünk és a fűtésből adódó CO2-kibocsátásunk csaknem a felét megspórolhatjuk.

 

* * *

„Az otthon melege” pályázat szépséghibája, hogy mindössze 2000 családi ház energetikai felújítására kínál keretet, miközben csaknem 2,5 millió családi ház szorulna rá a korszerűsítésre. Egyes szakértői számítások szerint, ha a háztartások minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének, évente 42 százalékkal csökkenthetnénk a felhasznált energiát. A megtakarítás 84%-ban a hőszigetelt családi házakból származnék. Mindezt figyelembe véve jogos a kérdés: érdemes-e ezermilliárdokat költeni a Paksi Atomerőmű bővítésére akkor, amikor a súlyosan környezetszennyező és veszélyes létesítmény árának töredékéért, gyorsan megvalósítható hőszigeteléssel majdnem felére lehetne csökkenteni a háztartások által felhasznált energiát.