Az uniós országokban 58 százalék véli úgy, hogy az Európai Unió szempontjából az angolok kilépése rossz döntés volt, csaknem ugyanennyien, 55% állítja, hogy ez Nagy-Britanniára nézve kedvezőtlen, 50% szerint a saját országukra vonatkozóan negatív. A magyarok válaszai két megközelítésben eltérők: az átlagnál kevesebb, 49% tartja a Brexit-et kedvezőtlennek az angolokra nézve, és 63 százalék az unió jövőjét tekintve értékeli kritikusan.

A magyarok fele is úgy látja, hogy országunk szempontjából ez egy negatív végeredménnyel járó népszavazás volt. Az unión kívüli országok lakossága kevésbé érzékeli ennek a lépésnek a negatív hatását.

Az uniós tagállamokban a válaszadók 39%-a szomorú a britek távozása miatt, 13% örülnek ennek. Svédország polgárai a legelkeseredettebbek (48%), s a franciák a legkevésbé (25%). A magyarok 40%-át töri le a változás híre, 8 százaléknyian üdvözölték a Brexit-et.

Az EU-tagállamokban 53%-nyian állítják, hogy a Brexit negatív hatást gyakorol majd az unió gazdaságára, 54% szerint így gyengébb lesz az Európai Unió egésze, 47% szerint a kilépés következtében csökken az uniós befolyás a világban.

A magyarok sokkal pesszimistábbak a Brexit hatásait illetően: 72%-uk szerint visszaveti az unió gazdasági pozícióit, 62% ítéli meg úgy, hogy az angolok távozásával gyengül az EU, s 66% van azon a véleményen, hogy csökken az unió befolyása a nemzetközi folyamatokra.

A dominóhatástól való félelem a népszavazás előtt 48%-os volt az EU tagállamokban, azt követően kevesebben, 41%-nyian félnek további kilépésektől. A brit referendumot megelőzően a magyarok 55%-a gondolta, hogy a Brexit-nek tovagyűrűző hatása lesz, a döntés után azonban már csupán 40%-nyian tartanak ettől.

Annak hatására, hogy az angolok elhagyják az EU-t, a tagállamok polgárainak 26%-a kevésbé választaná úti célként Nagy-Britanniát, a magyarok körében ez az arány 20%.

Bobby Duffy, az Ipsos Mori Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője kijelentette: Európát és a többi országot sokkhatásként érte a brit népszavazás eredményeként a szigetország kilépése az unióból. A kutatás bizonyítja: sokan már most hajlamosak megbékélni a döntéssel. Nincs általános pánikhangulat, sőt, valójában a dominóhatástól való félelem is csökkenő. Nem kétséges, hogy Európa többsége számára aggodalomra okot adó kimenetele is lehet a britek, az unió és saját országuk szempontjából.  A felmérés szerint azonban ettől nem tartanak a tagállamok. Éppen annyira érzik lehetőségnek, mint kihívásnak.”

 A 2016. június 28–29-i informális európai tanácsi (EiT) találkozóval lezárult az európai politizáló közvélemény többsége számára meglepetést okozó Brexit-népszavazást követő időszak első, erős politikai érzelmektől fűtött ún. olvasati szakasza. Az a június 23-i véleménynyilvánító brit népszavazást követő időszak, amikor az Európai Unió tagállamainak reakcióit elsősorban – bár nem kizárólag – a bel- és aktuálpolitikai megközelítések uralták. Mivel e reakciók jól nyomon követhetők voltak a nemzetközi sajtóban, jelen írásunkban arra keressük a választ, melyek e politikai vitának azok az elemei, illetve melyek azok tényezők, amelyek a szeptemberben, Bratislavában (Pozsonyban) újrainduló vita tartósabb kiindulópontjai, meghatározó tényezői lehetnek az egyes európai államok és az Európai Unió esetében – írja ma kiadott elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. A dokumentum itt elolvasható, tessék kattintani!