Mivel azonban a közép-kelet-európai országok erősen függenek az Európai Unió központi gazdaságainak mindenkori állapotától, Végh István, a Saxo Bank szakértője arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank júliusi kamatdöntő ülésén további 10 bázisponttal, 2,2 százalékra csökkenti az alapkamatot, kiemelve a külső tényezőkkel kapcsolatos aggodalmakat, miközben iránymutatásán nem változtat, azaz fenntartja a további kamatvágás lehetőségét.
Arra az esetre, ha az Unió gazdaságainak helyzete a következő hónapokban tovább romlik, az MNB akár az alapkamat-csökkentés felgyorsítását is kilátásba helyezhetné, így a mostanit követő kamatdöntő ülések akár 25-25 bázispontos vágásokat is eredményezhetnének. Az EU esetleges tartós gyengélkedése azonban előbb-utóbb mindenképpen rányomja a bélyegét a befektetési környezetre, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának romlásával jelentősen gyengülhet a forint – alapvetően az ezzel kapcsolatos kilátások szabnak határt annak, hogy az MNB az alapkamatot végeredményben meddig csökkentheti, illetve mennyivel engedheti 2 százalék alá.
Új hitel felvételénél átlagosan 1,2 millió a veszteség
(bankmonitor.hu) Az év elején az alacsony lakásárak és történelmi mélyponton lévő forint kamatok hatására érzékelhető élénkülés kezdődött a lakáshitelek felvételében. Ma már nem szükséges extrém magas fizetés ahhoz, hogy a válságot megelőző svájcifrank-hitel kamatánál kedvezőbb kamattal kapjunk forinthitelt. A statisztikákat elemezve azonban az látható, hogy az átlag magyar rosszul dönt a hitelfelvételnél és összességében kb. 1,2 millió forintot veszít egy átlagos 7 millió forintos hitelen. A válság növelte a pénzügyi tudatosságot bizonyos mértékben, de döntéseink még mindig nem tökéletesek.
Az átlag magyar állampolgár 150 ezer forintos nettó fizetéssel rendelkezik. Ha lakáshitelt veszünk fel, akkor jellemzően 7 millió forint körüli a hitelösszeg és ehhez jellemzően 6 millió forint önerővel rendelkezünk. Azt vizsgálta a Bankmonitor.hu, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiban szereplő (aláírt hitelszerződésekben szerepeltetett) átlagos lakáshitel-kamat és a megfelelő körültekintés esetén elérhető átlagos kamat hogyan viszonyul egymáshoz. A számításoknál nem az extrém magas jövedelmű adósoknak rendelkezésre álló 5% alatti kamattal (THM-mel) számoltunk, hanem az átlag jövedelmű emberek számára elérhető 5 legjobb banki ajánlat átlagával.

Az eredmény meglepő:
# az MNB statisztikái szerint átlagosan 7,3%-on helyeztek ki hitelt a bankok májusban, amikor az 5 legjobb bank ajánlatának átlagos kamatszintje 6,1% volt
# a kamatkülönbség havonta 4856, évente csaknem 60 ezer Ft a különbség
# a 20 éves teljes futamidő alatt pedig 1,2 millió Ft veszteség a hitelfelvevő számára, ami a hitelösszeg közel 20%-a
Ezt a veszteséget már senki sem írhatja a bankok számlájára. Az itt keletkező 1,2 millió forint veszteség kizárólag abból származik, hogy nem fordítunk még néhány órát sem a hitelünk optimális kiválasztására.
Mekkora kamattal kapható hitel?
A hitelképesség elsődleges feltétele, hogy rendelkezzünk igazolt jövedelemmel, és ne szerepeljünk a KHR listán, azaz ne legyen lejárt, ki nem fizetett tartozásunk bankkal szemben. A hitelminősítésünket, amely a kamat nagyságát befolyásolja elsősorban – de nem kizárólagosan – két tényező határozza meg: egyrészt az igazolt jövedelmünk nagysága, másrészt a hitel nagysága az ingatlan értékéhez mérten. Minél nagyobb a jövedelmünk, illetve minél kisebb a hitelaránya, annál jobb hitelkamatot tudunk elérni.
Ma a legjobb forintlakáshitel-kamatok (pontosabban fogalmazva THM) már 5% alatt elérhetők. Átlagos jövedelemmel és átlagos hitelaránnyal 6,1%-os kamatszinttel számolhatunk. Ha alacsony a jövedelmünk és magas a hitelarány, akkor 7-7,5% közötti kamattal kell kalkulálnunk.
Néhány jó tanács hitelfelvétel előtt:
# ne higgyük el az első banknak ahol jártunk, hogy az ő ajánlatuknál nincs kedvezőbb,
# mindig szánjunk időt legalább 3-4 ajánlat áttekintésére
# ne ragaszkodjunk a számlavezető bankunkhoz, a hitel hosszú távú elkötelezettséget jelent, a havi bankszámlaköltségünknél jelentősen magasabb terhet ró ránk
# ne csak a kezdeti törlesztő részletre, vagy a hitelfelvételhez kapcsolódó költségekre koncentráljunk: a hiteleket a THM-mutató teszi összehasonlíthatóvá
# érdemes megnézni, hogy milyen költségek kapcsolódnak előtörlesztéshez

