A Sophos kiberbiztonsági cég felmérése* szerint az 1–3. osztályos gyerekek szüleinek 70 százaléka gondolja azt, hogy a gyereke nem igazán felkészült az online fenyegetések felismerésére. A legtöbb (89%) szülő úgy gondolja, hogy a kisgyerekeknek otthon és az iskolában egyaránt kell megtanulniuk a kiberbiztonságot. Bár a nagy több beszélt is erről velük, minden hatodik még nem vetette fel ezt a témát gyerekével. (A nyitó kép forrása: https://www-de.scoyo.com)
Az 1–3. osztályos gyerekek szüleinek 84 százaléka beszélt a gyerekeivel az online biztonságról – ez hét százalékponttal jobb arány, mint Lengyelországban, és 27%-kal több, mint Csehországban. Bár nem tette meg, de sort kerít rá a jövőben 13 százalék, és alig három százalék mondta azt, hogy nem is fog erről beszélgetni.
Ugyanakkor a szülőknek alig valamivel több, mint harmada érzi nagyon felkészültnek magát egy ilyen beszélgetésre. Minden tizedik válaszadó viszont teljesen felkészületlen. A szülők 63%-a azt sem tudja, hogy gyerekét érte-e már internetes fenyegetést.
Az ismeretek hiánya növeli annak kockázatát, hogy a gyerek kiber-bűncselekmény áldozatává válik, ezért célszerű beszélni vele az online fenyegetésekről. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogy milyen hírforrásokra, weboldalakra és programokra kell figyelni, és milyen helyzeteket kell azonnal jelenteni a szüleiknek. Szükséges lépés a víruskereső szoftver telepítése a gépeikre – beleértve a telefonokat, táblagépeket is. A szoftvernek képesnek kell lennie a rosszindulatú alkalmazások felismerésére, hamisított weboldalak vagy gyanús mellékleteket tartalmazó e-mailek megnyitására és blokkolására. Célszerű a gyerekkel együtt konfigurálni a közösségimédia-profil adatvédelmi beállításait, és megakadályozni, hogy az alkalmazások (beleértve a chat/cset-funkciókat is) hozzáférjenek a kamerához, a böngészési előzményekhez vagy a pozícióhoz.
A szülők négyötöde magasnak vagy nagyon magasnak tartja saját online információkeresési képességeit, de csak kétötöd mondhatta el ugyanezt gyerekeiről. Háromnegyedük kedvezően értékeli saját készségeit a mobil- és a kommunikációs alkalmazások használatában; 46% mondja ezt gyerekeiről is. A kiberfenyegetések azonosításakor a válaszadók hatoda tartja nagyon alacsonynak a gyerekei készségeit, ám csak 13% mondja azt fejlettnek. Tízből hét szerint a gyerek képes felismerni a fenyegetést. A magyar gyerekeik digitális képességeit jobbnak tartják a szülők, mint a lengyelek vagy a csehek.
A gyerekek megismertetése a digitális világgal ugyanolyan fontos, mint a való világ megismertetése. El kell magyarázni és meg kell mutatni neki a navigálás módját és szabályait. A közös szörfözés az interneten – oktatási és szórakoztatási célokból egyaránt – jó módszer lehet a megfelelő szokások megtanítására és kialakítására.
A magyar szülők nem igazán vannak tisztában felelősségükkel, hogy gyerekeiket megtanítsák a számítógépes fenyegetésekre. Százból alig hat szerint döntően a szülő feladata az, hogy a gyereket kioktassa az online kockázatokról, veszélyekről. Ez lényegesen alacsonyabb arány, mint a felmérésben részt vevő másik két országban: Lengyelországban a szülők 38%-a, Csehországban negyede mondta azt, hogy nekik kell a gyereket erre megtanítani.
A magyar szülők kilenc tizede úgy véli, hogy az iskolák ugyanolyan felelősek a kiberbiztonság tanításáért, mint ők. Csupán minden 25. hagyná ezt a feladatot teljes egészében az oktatási intézményekre.
A felmérést telefonos kutatással végezték el az általános iskola 1-3. osztályos gyerekeinek szülei között, 2020. december elején, Magyarországon Lengyelországban és a Csehországban, országonként 300-300 szülő részvételével. A magyar szülők 88%-a vidéken, 12%-a Budapesten él; 38% diplomás, 44% érettségizett, 18% általános iskolai végzettségű. 6%-uk 45-55 év közötti, 33% 26-35, 61% 36-45 éves. Harmaduknak egy, a többinek két vagy több gyereke van.