Stílusos és érdekes sajtótájékoztatót tartott kedden a Német Turisztikai Hivatal (DZT). A pesti Dunapark Kávéház, mint helyszín kiváló döntésnek bizonyult, a Szent István parkban és annak környékén találhatók Budapesten talán a legszebb Bauhaus-házak, persze ne feledkezzünk meg Pasarétről sem. A tájékoztató utáni sétán szakértők kalauzolták az újságírókat a környék épületeinek titokzatos és szépséges lépcsőházaiban. (Nyitó kép: az alfeldi Fagus Werk; kép: Unesco)
Lipóciai Bauhaus-épületek (kép: Pinterest)
A Bauhaus ugyanis a DZT (Deutsche Zentrale für Tourismus / Német Turisztikai Hivatal) idei fő témája. Máris élénk az érdeklődés e különös, ma is nagyon vonzó és korszerű, bár oly rövid művészeti korszak iránt.
Czeiszing Miklós, a DZT magyarországi képviseletének vezetője beszámolt friss turisztikai adatokról is. Németország beutazó turizmusa a tavaly már a kilencedik alkalommal könyvelhet el rekorderedményt: a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a múlt év 365 napján 87,7 millió külföldi vendégéjszakát jelentettek a legalább tízágyas szálláshelyek. Ez 3,8 millióval haladja meg az előző év eredményét, a növekedés öt százalék.
A sikerszéria a magyarországi küldőpiacon folytatódik, és ismét rekordokat dönt a vendégéjszaka-számokat tekintve. Németország 13 százalékkal továbbra is a külföldi utazások második helyezettje Ausztria után. 2018. január és november között összesen 769 272 magyar vendégéjszakát jelentettek, amely 3,8 százalékos növekedésnek felel meg. Németország a múlt években megerősítette pozícióját kedvelt üdülési úti célként a magyar utazók körében.
A városlátogatások és kulturális utazások mellett a magyarokat különösen érdeklik az UNESCO-világörökségek. A „100 éves a Bauhaus” tematikus kampánnyal az idén várhatóan folytatódik a Németországba utazó magyarok számának a növekedése.
A World Travel Monitor szerint 2017-ben az európai utazók 20,4 millió utazást – városlátogatást, körutazást és rendezvényhez kötött utat – tettek Németországba. Tizenkét százalékos piaci részesedéssel így Németország Franciaországot (10 százalék) és Spanyolországot (9 százalék) megelőzve kiváló pozícióval rendelkezik az európaiak első számú kulturális úticéljaként.
Németországban köztudottan széles és változatos a kulturális kínálat, a történelmi helyszínektől egészen a lüktető kortárs kreatív világig. A számok imponálók: 44 UNESCO világörökségi helyszínt fedezhetnek fel az utazók. A több mint 6700 múzeum évente 15 millió látogatót vonz, ötszáz színpadával Németországban különösen sok színház működik. Világszerte az operaelőadások harmada Németországban zajlik. Az évente mintegy 200 életmód- és divatesemény szintén vonzó az utazók számára; ilyen például a documenta Kasselben, a kortárs képzőművészet vezető kiállításaként.
A Walter Gropius által 1919-ben Weimarban megnyitott Bauhaus-iskola erős impulzusokat bocsátott ki a világba, nagy hatással volt a modern kor művészetére. A Bauhaus weimari, valamint dessaui helyszínei 1996 óta az UNESCO-világörökség részei. Az eredeti Bauhaus-épületek – mint a Fagus Werk Alfeldben, vagy a Berliner Moderne települései Stuttgartban – ma már részei az emberiség kulturális örökségének.
Budai Bauhaus-villa (kép: Pinterest)
A Bauhaus számos magyar, illetve magyar származású művésze alkotott maradandót, ám a 2. világháború és az üldöztetések miatt szétáramlottak a világba, akárcsak a német alkotók. Magyarország a világ egyik legnagyobb Bauhaus művészeti örökségével bír, valószínű tehát, hogy a magyar turisták közül számosan szeretnének majd részt venni a speciális németországi turisztikai túrákon is.
Kiállítások, események és múzeumok dokumentálják az idén a kulturális utazók számára a Bauhaus sugárzásának erejét, amelyet a mozgalom Németországból kiindulva, a világra gyakorolt. A részletek megtekinthetők a DZT honlapján is.
A mai szakmai találkozó a „Hosszúlépés. Járunk?” című, 2013-ban alapított családi vállalkozás sétájával folytatódott: építészek mutatták be az újságíróknak Újlipócia – ahogy annak idején Bächer Iván író-újságíró elkeresztelte a sajátos városi „falut” – e korszakban tervezett és máig fennmaradt épületeit.
Kapcsolódó írásunk: Az újságíró archívumából: Palucca Magyarországra vágyott