Már letölthető az NMHH honlapjáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi munkáját összegző két kiadvány: egyrészt a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, másrészt az NMHH Médiatanácsának működéséről szóló országgyűlési beszámoló.
A százhúsz, illetve százötven oldalas kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a Médiatanács 2020-as működéséről. A grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők az NMHH honlapján[1].
Az országgyűlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel és az oktatástámogatással, továbbá a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.
Természetesen, mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet. Az egész beszámolót meghatározza az Európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba való átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból.
Mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, a covid a Médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.
A kiadvány beszámol a Médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület Médiatudományi Intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is. A Médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.
Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019–20-i médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról. A beszámoló függeléke pedig a Médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti.
A szerk. megj.: A Médiatanács legfrissebb, „fölülmúlhatatlan eredménye”, hogy sikerült elhallgattatnia a Budapesten és környékén sugárzott Klubrádiót. Ebbéli igyekezetében hatalmas segítséget kapott magyar jogrend alkalmazóitól, miáltal Magyarország az egypártrendszernél is „jobban teljesít” a teljes diktatúra elérését megcélzó versenyfutásban. Európa működő fele egyre inkább undorodik attól, ami az egykor Magyar Köztársaságnak nevezett országban történik. Persze, ennek semmi hatása, a lényeg, hogy Orbán kellően szoros testvéri kapcsolatokat ápoljon a kommunista Kínával, eladósítsa neki és Oroszországnak (amelynek csapatait „ő 30 évvel ezelőtt kiűzte az országból”) a saját hazáját, valamint a lehető legszorosabbra fűzze kapcsolatait Törökországgal és a világ egyéb diktatúráival…
[1] https://nmhh.hu/kozerdeku-adatok/tevekenyseg-mukodes/orszaggyulesi-beszamolok
A Kúria választott a jog és a hatalom szolgálata közül
(Szerző: Arató András / Újnépszabadság)
Varga Zs. kúriai elnöki kinevezése idején egy interjúban kérte, a személyével kapcsolatban kifogásokat emlegetők legalább várják meg a tevékenysége kezdetét a vélemény nyilvánítással. Ő egy udvarias ember, nem váratta sokáig a közönséget… A Kúria másodfokú bíróságként eljárva elutasította a Klubrádió fellebbezését abban az ügyben, amelyben a budapesti 92,9 MHz frekvencián történő médiaszolgáltatási jogosultság megújítását megtagadó médiatanácsi határozat megsemmisítését kérte.
A legfőbb bírói fórum az elsőfokú bírósághoz hasonlón a Klubrádió érveinek jó részét és magukat a tényeket is figyelmen kívül hagyta. Olyan ítélet született, amely kizárólag azon alapult, hogy egy adatszolgáltatási kötelezettség ismételt késedelme esetén a törvényi szabályozás kizárttá, tehát lehetetlenné teszi a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását. A bíróság érdemben nem vizsgálta, hogy vajon ténylegesen követett-e el jogsértést a Klubrádió, továbbá azzal sem foglalkozott, hogy akár adatszolgáltatási késedelmek, akár más, súlyosabb jogsértések elkövetése ellenére számos rádió sugározza a műsorát megújított jogosultság birtokában. Ez utóbbi tény egyébként világossá teszi, hogy a törvény mégsem zárja ki ilyen esetekben a jogosultság megújítását, vagy ha mégis kizárná, akkor a Médiatanács gyakorlata írja azt felül, legalábbis a „baráti” médiumok kapcsán. Ez a hatósági eljárás aligha nevezhető jogszerűnek. Az ügyben született ítéletek és a tárgyalótermek világa így egyfajta alternatív valóságot hozott létre ahhoz képest, amely egy rádiókészülék bekapcsolásával megtapasztalható a való életben.
A médiaszolgáltatási jogosultság folytatása távolról sem csak a médiatörvény egyetlen paragrafusán alapul, hanem a magyar jogrendszer még létező garanciális szabályai, mi több,
az Európai Unió irányelvei is előírják, hogy a sajtó sokszínűsége végett a frekvenciák odaítélése, megújítása, meghosszabbítása kapcsán átlátható, arányos és diszkriminációmentes eljárásban kell a döntéseket meghozni. A Médiatanács immár a legfőbb bírói fórum által is jóváhagyott eljárásával mind a sajtó szabadságát szavakban biztosító magyar alkotmányos rend, mind az Európai Unió vonatkozó irányelve sérelmet szenvedtek. A múlt héten határozatot hozott az Európai Bizottság, amely szerint a Klubrádió frekvenciájának ügyében figyelembe kell venni az EU irányelvét, melyet a Médiatanács megsértett azzal, hogy aránytalan és diszkriminatív döntést hozott.
A Kúria ennek figyelembevételére sem volt hajlandó, mondván, az ügyben a bizonyítási eljárás már lezárult, nincs ezért jelentősége, mit mond a Klubrádió és mit mond az Európai Bizottság.
A 2021. február 14-én lejárt médiaszolgáltatási jogosultság a budapesti 92,9 MHz frekvencián további jogorvoslati lehetőség hiányában immár biztosan nem lesz megújítva. A Klubrádió műsorát változatlan tartalommal szolgáltatja a közönsége számára az Interneten, a kormányzat nyilvánvaló szándéka ellenére nem hallgatott el, tovább működik hallgatóinak szeretete és kitartó támogatása jóvoltából.
A Kúria ítélete így is mérföldkő a hazai jogszolgáltatás történetében, nemcsak az vált világossá, hogy a jogalkotás mellett lassan az igazságszolgáltatás is a hatalom érdekeinek szolgálatába áll, hanem nyíltan szembe fordult egy Európai Bizottság által világosan megfogalmazott jogi állásponttal, sőt magával a vonatkozó uniós jogi szabályozás értelmével és lényegével, a sajtószabadság biztosításának tagállami kötelezettségével is.