A 15–24 éves magyarok negyede tavaly legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat azért, hogy hozzáférjen digitális tartalmakhoz, hatoda pedig azt is állította, hogy vásárolt hamis terméket az interneten. (A nyitó kép forrása: anibis.ch)
Mindkét tekintetben az uniós középmezőnyben, valamivel az átlagérték felett vannak a magyarok; a letöltésben négy százalékpontos emelkedés, a vásárlást illetően pedig stagnálás tapasztalható a 2016-ban végzett előző felméréshez képest – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A kutatásban részt vett magyar fiatalok negyede tudatosan, kis híján ötöde pedig nem szándékosan jutott hozzá tavaly valamilyen digitális tartalomhoz különféle illegális forráson keresztül. A legnépszerűbb termék a filmek és sorozatok (76%), őket a zene és játékprogramok követik – nem egészen ötven százalékkal.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának kutatásából az is kiolvasható, hogy tízből kereken hat magyar fiatal az árat, több mint harmada a csak személyes használatra való szándékot, csaknem ugyanennyi pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg.
A megkérdezettek azt is elmondták, hogy mely tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását: kétharmaduk a hozzáférést elérhető áron, negyedük a félelmet a büntetéstől, ötödük pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként.
Az európai uniós átlagot tekintve, a fiatalok körében 12 százalékponttal kevesebben jelölték meg az elérhető árat, ugyanakkor 11, illetve 8 százalékponttal többen a következményektől való félelmet és a negatív tapasztalatokat, vagyis hazánkban az egyéb tényezőkkel szemben az uniós átlaggal összevetve jóval több fiatalra van hatással az alacsonyabb ár.
A kutatás a hamis(ított) termékek online kereskedelmére is kitért: a magyar válaszadók 15%-a tudatosan, 11%-a véletlenül vásárolt hamis árucikket tavaly; ez az arány 2, illetve 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A hamis termékek interneten vásárlása tekintetében továbbra is a ruházati termékek, lábbelik és kisebb elektrotechnikai kütyük a legnépszerűbbek 40, 33, illetve 21%-kal. Az első termékcsoport tekintetében az uniós átlag 4 ponttal magasabb a hazaihoz képest, ugyanakkor a második és harmadik csoport esetében valamivel alacsonyabb, 32 és 19%-os érték szerepelt.
A legfontosabb motiváló tényező a hazai fiatalok körében ez esetben is az alacsony ár (61%), ami 11 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A digitális tartalmakhoz hasonlóan itt is az eredeti termék elérhető áron való beszerzésével lehetne a leghatékonyabban megakadályozni a hamis termékek megvásárlását. Ez a faktor a magyaroknál 64%, addig az EU-átlagot képviselő fiatalok körében 41%.
Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára szerint: mivel a múlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális online csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz, nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi lenne igazán hatékony visszatartó erő az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen áll a félelem (81%) a számítógép vírussal való fertőzöttségétől, 80%-ban pedig a bankkártya adatainak ellopásától. A harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70%-kal.
A kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmak tekintetében az előfizetés-alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés ellenében férjenek hozzá.
Horváth Péter, a HENT tagja kiemelte: „Az EU-ban elérhető legnépszerűbb legális online tartalomszolgáltatások többsége itthon is elérhető, vagyis a mostaninál tudatosabb internethasználattal a hazai fogyasztók is hozzájuthatnak a kívánt zenéhez, filmhez és játékhoz, nem kockáztatva ezzel az alkotók megélhetését és jövőbeli tartalmak előállítását.”