(Írta: Berend T. Iván) A szexuális ferdülések, perverziók sorában, nyolcféle ferdülés között – melyek egyike-másika, mint a pedofilia, szadizmus, vagy mazochizmus meglehetősen súlyos – orvosilag nyilvántartják az önmutogatásnak nevezett, valamivel kevésbé veszélyes perverziót is.

Ennél sokkal károsabb a társadalmi önmutogatás, amikor egyesek ország-világ előtt akarják megmutatni különleges gazdagságukat. Ennek most kiemelkedő példáját láthattuk Jeff Bezos amerikai multimilliárdos újabb házassága kapcsán. A hatvanegy éves Bezos nem valami szép ember. Kopasz feje olyan, mint egy kugligolyó. Ez azonban semmivel sem csökkenti vonzerejét. Lehet, hogy ehhez hozzájárul Bezos 221 milliárd dollár értékű vagyona. Bezos volt 2017–21 között a világ leggazdagabb embere, és ma is a harmadik leggazdagabb a világon. Első házassága felbomlása után pár évvel 2023 tavaszán Bezos már eljegyezte az ugyancsak elvált, ötvenes évei közepén járó, attraktív Lauren Sanchez tv-újságírónőt. Bezosnak az első házasságából négy, Sancheznek két gyermeke van. A pár már évek óta együtt él. Ilyen helyzetekben csendesen szoktak hivatalosan is házasságra lépni.

Nem így a Bezos–Sanchez-pár: Velencébe ment esküvője megtartására. Nem is akármilyen esküvőre, amit már az is mutat, hogy a ceremónia költségei mintegy 50 millió dollárra rúgtak. A több, mint kétszáz vendég kilencven magánrepülőgépen érkezett, a szervezők harminc velencei vízi taxit béreltek. A város meglehetősen felhördült. Mozgalom szerveződött: „Itt nincs helye Bezosnak!”

A magyar olvasók zöme is feltehetően ismeri Bezos nevét, de kevés ismerheti az életútját.

Bezos az Új Mexikó állambeli Albuquerqueben született egy amerikai–dán családban Jeffrey Preston Jørgensen néven. Szülei tizenhét, illetve tizenkilen évesek voltak. Amikor ő tizenhét hónapos volt, szülei elváltak, és anyja újra férjhezment egy kubai bevándorlóhoz, Miguel Bezoshoz.

Jeff Bezos kiváló eredményeket ért el a középiskolában, országos díjat nyert kiemelkedő tanulmányi eredményeiért. Miután elvégezte az elit Princeton Egyetemet, állásajánlatokat kapott a Bell Laboratóriumtól és más cégektől. Először egy távközlési cégnél dolgozott. Eleinte egy indián rezervátumba helyezte önálló üzletét, hogy ne kelljen adót fizetnie. Szerződést kapott a Central Intelligence Agencytől (CIA) és 2000-ben űrutazási vállalkozásba kezdett, ami a 2010-es években sikeressé is vált.

Szédületes üzleti karrierjét élete harmincas éveiben indította útjára, amikor 1994-ben megalapította az Amazon Internet könyvesboltot. Szülei 300 ezer dollárt fektettek be az Amazon cégbe. Mindez egy seattle-i garázsban egyetlen komputerrel működött. 2013-ban azonban már nemcsak könyveket árult az Amazon: Bezos 250 millió dollárért megvette a The Washington Post című, tekintélyes és nagy befolyással rendelkező napilapot is. A szakszervezetek szerint „a világ legrosszabb főnöke, aki embertelen volt alkalmazottaival”.

Bezos üstökösként emelkedett fel az üzleti világban. Űrutazási vállalkozásában 2018 nyarától személyenként 200-300 ezer dollárért tízperces űrutazásokat indított és a naprendszer „gyarmatosításáról” beszélt.

Amerika tehát még esetenként ma is újratermeli híres 19. századi történeteit, amikor, gyakorta a semmiből emelkedtek fel az első amerikai milliomosok, a John D. Rockefellerek, Andrew Carnegie-k, Henry Clay Frickek és William H. Vanderbiltek.

A Forbes magazin adatai szerint a mai Amerikában közel 24 millió (!) milliomos van, vagyis nagyjából minden 15. ember (Forbes); a milliárdosok száma 900 körül mozog (Investopedia). Amerika négyszáz leggazdagabb emberének 3,2 trillió dollár vagyona van. A milliárdosok élbolyában, a leggazdagabb tíz amerikai között találjuk Elon Muskot, Jeff Bezost, Mark Zuckerberget, Warren Buffetet, Bill Gatest és Michail Bloomberget.

Külön érdekesség, hogy az amerikai milliárdosok közül 92 külföldön született, tehát bevándorló, de ma már amerikai állampolgár. Négy magyar is szerepel közöttük. Soros György (9 milliárd) nevét mindenki ismeri. A Microsoft egyik alapítójaként ismert Charles Simonyi (8,3 milliárd) szoftvermérnök, a mindenekelőtt repülőgép-kölcsönzéssel meggazdagodott és emberbaráti gesztusairól is jól ismert Steven Udvar-Hazy/Udvarházy Ferenc István (4,5 milliárd) üzletember, és Thomas Peterffy/Péterffy Tamás (63,8 milliárd), aki 100 dollárral kezdte amerikai pályafutását és a számítógép-iparban jutott a csúcsra.

Amerikához képest lemaradva ugyan, de Európa sem nélkülözi a szupergazdagokat: 980 milliárdost tartott számon 2023-ban a Forbes magazin az öreg földrészen. Nem meglepetés, hogy közülük – s ezek már a Statista adatai – 170 milliárdos Németországban található, az Egyesült Királyságban 122, Olaszországban 62, Franciaországban 72, és Svédországban 43 (Forbes) él. Annál meglepőbb azonban, hogy Oroszország 118 milliárdosával lekörözi az európai országok zömét (Statista). A svéd Stefan Persson (18,3 milliárd dollár), a német Stefan Quandt (24 milliárd), az olasz Leonardo de Veccio ( 26 milliárd), a francia Françoise Bettencourt Meyers (74 milliárd) és Bernard Arnault (202 milliárd) mellett az orosz Gennadij Timcsenko (22 milliárd), Vagit Alekperov (25 milliárd), Vlagyimir Liszin (26 milliárd) és más oroszok találhatók Európa leggazdagabbjai sorában.

A szegény Magyarország sem marad ki dollár milliárdosok felemelkedéséből. Napjainkban már öten vannak: Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Felcsuti Zsolt, Gattyán György és Veres Tibor. Mindig is hangsúlyozza, hogy „teljesen önerőből” – beleértve a hatalmas állami megrendeléseket – 150 milliárd forintos vagyont halmozott fel Orbán Viktor veje, Tiborcz István és felesége, Orbán Viktor leánya, Ráhel is. Csak tehetség kell hozzá, ugyebár, semmi más.

Ez a tehetség a miniszterelnök apjában, Orbán Győzőben is megvan, hiszen csupán egyetlen évben, 2017-ben cégeiből másfél milliárd forint osztalékot vett ki. Merő „véletlen”, hogy üzletei, fia miniszterelnöksége idején, 2014 óta kezdtek szárnyalni. Orbán Viktor, amikor akadékoskodó újságírók megkérdezték, hogy apjának honnan volt pénze 10 milliárdért luxus ingatlant építeni, szerintem példamutató módon azt válaszolta, hogy „a gyerek nem beszél bele a szülők dolgaiba”.

Európában – Amerikával ellentétben – nem megszokott a szupergazdagok önmutogatása. A kontinens hagyományai és Európa mai jóléti állami ideálja következtében a milliomosok jobban szeretnek meghúzódni a fél-ismeretlenségben.– „Föl, föl, ti milliárdosai a földnek!” énekelhetjük. A föld rabjainak felemelkedése már senkit sem érdekel.