A lap ma megjelent számában Sólyom László kifejtette: az ország szempontjából a tévedés volt a „háborúzás”, amely „a rajtaütésszerű törvényhozásban, az előkészítés és indokolás nélküli intézkedésekben” valósult meg.
„Háborúban senki sincs biztonságban. A jogbiztonság hiányát nem csak a gazdasági élet panaszolja és sínyli meg. Az igazi baj az, hogy az ország működésének alapjai is bizonytalanná váltak, amikor az alkotmány a napi hadműveletek puszta eszközévé lett” – fogalmazott a volt államfő, akit a lap az augusztus eleji aszófői falunapon tartott beszédével kapcsolatban kérdezett.
Sólyom László szerint „az eddigi eredmények nem igazolják a háborús módszert. A legnagyobb ellentmondás az, hogy valójában nincs is háború” – tette hozzá.
Mint magyarázta, az eurózóna országai is alkalmaznak szokatlan módszereket, kierőszakolnak áldozatokat, de nem rombolták le alkotmányos rendszerüket. Példaként említette, hogy Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia úgy kezelte a válságot, hogy megőrizte alkotmányos kultúráját. „A magyar kormányzat, a magyar törvényhozás pedig lerombolta” – jelentette ki Sólyom László.
A volt államfő szerint azonban az alaptalan rágalmazást, amely „lopakodó fasizmust, diktatúrát kiált, vissza kell utasítani”, mert az megnehezíti a tárgyilagos kritikát. Megjegyezte azt is, hogy az ellenzéknek a „napi piszkálódásoknál többre eddig nem futotta”.
Arra a kérdésre, miért baj, ha élnek azzal, hogy a kétharmados többséggel alkotmányosan át lehet írni az alkotmányt, Sólyom László azt válaszolta: a kultúra önkorlátozást jelent; „megfogjuk a kést, a villát, holott a törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk”.
A Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveivel kapcsolatban kifejtette, hogy az aszófői falunapon kimondott „sarkos megfogalmazás” – amely szerint az alkotmányellenes ötlet – a nyilatkozatokból kivehető indokoknak és szándékoknak szólt. „Ezek pedig korlátozzák az általános választójogot, amely ugyebár történeti alkotmányunk vívmánya, és nem a hanyatló nyugat tévedése volt” – fogalmazott a volt államfő.
Kifejtette, egy működő választói névjegyzék mellett további aktivitás megkövetelése a választáson részt vevők csökkenéséhez vezet, „ráadásul a kampánykezdettel mint jogvesztő határidővel nehezen állná ki a jogkorlátozás szükségességének és arányosságának próbáját”. Hozzátette: ráadásul az alapjogok mindenkit megilletnek.
„A tudatlan kocsmatöltelék sem zártható ki, márpedig az ötlet éppen egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus” – fogalmazott Sólyom László.
A volt államfő szerint tanácsos lenne, hogy a kormány vagy az Országgyűlés elnökének indítványára a törvényhozás előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. „A következő választások legitimitása és tisztasága tekintetében a legcsekélyebb alkotmányos kétely sem maradhat” – szögezte le Sólyom László.
Szerinte az előzetes feliratkozás ötletére „az eretnekség gyanúja vetül”, és az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lesz.
Az aszófői beszédében elmondott, a romániai alkotmányellenességek és a magyar gyakorlat közötti összehasonlítás kapcsán feltett kérdésre válaszolva Sólyom László a lapnak azt mondta: „amikor itthon egyéni indítvánnyal lefejezik a bírói hatalmi ágat, ahogy eltávolították a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, az semmivel sem különb a Basescu menesztésére tett kísérletnél”.
Sólyom László kitért arra, hogy az aszófői beszédében szólt szükséges, „sőt örvendetes” kezdeményezésekről, azonban közülük több folytatás nélkül maradt. Ezek között említette a nyugdíjügyet és a teljes középosztály – nemcsak a felső tized – erősítését.
A volt államfő felszabadítónak nevezte a kettős állampolgárság lehetőségének megadását, de – úgy fogalmazott – „a nemzet az elmúlt két évben sem forrt jobban egybe”. Szerinte hiányzik annak a belátása, hogy a magyarság ma már többközpontú, a határon túli nemzetrészek kilencvenéves történelemmel rendelkeznek; hagyományokkal, együttélési formákkal. „Senki sem irányíthatja őket bábjátékosként Budapestről” – fogalmazott Sólyom László.
A volt államfő az interjú végén kiemelte a helyi közösségek, mint „az igazság helyeinek” fontosságát, valamint azt, hogy „létezik” az Alkotmánybíróság, „dolgozik az ombudsman”, valamint „működnek példamutató, hatékony” civil szervezetek. Van tehát hová visszavonulni – mondta
Sólyom László kijelentette: „az alkotmányos kultúrának sok intézménye és hordozója maradt”. Elsősorban persze minden öntudatos ember, aki tudja: ő maga a hatalom forrása.
