Az I. negyedévben az ipar hozzáadott értéke 6,7, ezen belül a feldolgozó-­iparé 9,6%-kal nagyobb lett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozó-iparon belül a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kap­csolódó beszállító ágazatok nőttek jelentősen. A tavalyi csökkenés után a gyógyszergyártás is növekedett, az építőipar teljesítménye pedig 25,2%-kal emelkedett. Az építőiparon belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése bővült. A mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi magas bázist követően 5,8%-kal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgál­tatás és vendéglátás hozzáadott értéke 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4%-kal nőtt, összhang­ban az ipar teljesítményével. A pénzügyi, biztosítási tevékenység telje­sítménye 2,1%-kal csökkent, ebben szerepet játszott az, hogy mind a vál­lalatok, mind a lakosság ebben a negyedévben is nettó hiteltörlesztő maradt, gyakorlatilag több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. Emellett a biztosítók tartalékainak növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy teljesítményük elmaradt az előző év azonos időszakához képest. A szakmai,

tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4,4%-kal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növe­kedése jelentős volt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesít­ménye 0,7%-kal nőtt. Az információ-technológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3%-kal nőtt.

A bruttó hazai termék 2014. I. negyedévi, 3,5%-os bővüléséhez az ipar 1,6, az építőipar 0,5 és a szolgáltatások 0,9 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP emelkedését. A termékadók és támogatások egyenlegének változása 0,7 százalékponttal növelte a GDP-t.

A háztartások tényleges fogyasztása 2014 I. negyedévében 1,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 1,5%-kal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nőtt a volumen. Az élvezeti cikkek (sze­szes ital, dohányáruk) körében továbbra is jelentős a csökkenés. A magyarok külföldi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,4, a közösségi fogyasztás 3,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

 

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a korábbi negyedévieknél gyorsabb ütemben, 13,3%-kal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezés beruházások erőteljesen emelkedtek. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében a beruházási teljesítmény növekedett. A nagyobb súlyú­ak közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, az információ, kommunikáció, valamint a mezőgazdaság terüle­tén jelentős bővülés történt. Az ingatlanügyletek beruházásai viszont kis­mértékben csökkentek.

A bruttó felhalmozás 12%-kal emelkedett az egy évvel azelőtti szinthez képest.

A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 3,3%-kal nőtt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 580 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import közel azonos mértékben emelkedett (7,5, illetve 7,6%-kal). Az áruforgalom kivitele 8,5, behozatala 8,4%-kal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi for­galmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,9, az importja 2,3%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2014 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,1%-kal nőtt az előző negyed­évhez képest, ezen belül a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 5, az ipar bruttó hozzáadott értéke 0,1%-kal csökkent, az építőiparban 8,5 és a szolgáltatások körében 0,4%-kal növekedett a bruttó hozzáadott érték. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3, a kormányzattól származó természet­beni juttatások 0,9, a közösségi fogyasztás 0,7%-kal nőtt, amelyek együttes hatására a végső fogyasztás 0,6%-kal emelkedett. Az export 1,8, az import 3,2%-kal nagyobb lett.

Az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes bruttó hazai terméke 0,3, Németország bruttó hazai terméke 0,8%-kal növekedett 2014 I. negyed­évében az előző negyedévhez mérten.

 

Áprilisban is nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene

Tavaly július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival.

Az összehasonlíthatóság végett a korábbi mintavételes adatgyűjtésünk adatait is közöljük, eszerint 2014. áprilisban 4,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest.

A dohánykereskedelem átalakulásával párhuzamosan kialakított online pénztárgép-rendszer hatására a bevallott forgalom is megnőtt („kifehéredett”). Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től származó) adatforrás alapján 2014 áprilisában 2013 áprilisához képest 6,6%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelemben 8,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,6%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9%-kal emelkedett az értékesítés volumene.