Strukturális és beruházási alapok: Magyarország 11,6 milliárd euróhoz jutott

A múlt kilenc hónapban a támogatások összege megkétszereződött, és 2016 őszéig csaknem elérte az esb-alapok teljes költségvetésének 20%-át, azaz 130 milliárd eurót, amelyből kis híján 11,6 milliárd  euró jutott Magyarországnak. A beruházási tervvel összhangban 2015 végére csaknem megvalósult az esb-alapok keretében a pénzügyi befektetések megkétszerezésére irányuló célkitűzés is.
 
A jelentés mellett a Bizottság ma megnyitja a kohéziós alap nyílt adatplatformjának korszerűsített változatát. A Bizottságnak az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a kohézió melletti elkötelezettségről tanúskodó weboldal most kibővül az esb-alapok beruházásai teljesítményének ismertetésével és a célok elérésének mérésével. Az esb-alapok által finanszírozott valamennyi program értékelésére kidolgozott tervek az eredményorientált költségvetés című kezdeményezéssel összhangban világos képet nyújtanak majd teljesítményükről. Bővebben itt, tessék kattintani!
 
A program 2014–15-i megvalósításra vonatkozó éves végrehajtási jelentésekkel foglalkozó összefoglaló jelentés

Az összefoglaló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum

Az esb-alapok nyílt adatplatformja

Az európai strukturális és beruházási alapok

Az eredményorientált költségvetés című kezdeményezés

 

Már 232 millió európai dolgozik – a foglalkoztatás: eszköz a szegénység ellen

 
A ma bemutatott jelentés szerint mintegy hárommillió új munkahely jött létre és nőtt a foglalkoztatás, visszaszorítva a szegénységet. A munkanélküliség azonban változatlanul magas, és a tagállamok között óriási különbségek vannak. A munkaerőpiacoknak és a társadalmaknak alkalmazkodniuk kell a munkavégzés új formáihoz.

Az idei foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló áttekintő jelentés a foglalkoztatásra – mint a szegénység kezelésének eszközére –, a digitalizálásra, a munka világának változásaira, a társadalmi párbeszéd szerepére, a tagállamok közötti eltérésekre és a menekültek munkaerő-piaci integrációjára összpontosít.
 
A munkával rendelkező európaiak száma magasabb mint valaha, hiszen elérte a 232 milliót. Tavaly hárommillió új munkahely született, a legtöbb állandó. A teljes munkaidős foglalkoztatás hatékony védelmet nyújt az emberek számára a szegénység ellen. Az EU népességének szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett hányada öt év óta most a legalacsonyabb (23,7 %).
 
A munka világa a gazdaság növekvő digitalizációjával összefüggésben változik, elsősorban a digitális platformok és a megosztás alapú gazdaság fejlődése miatt, ami új munkalehetőségeket fog kínálni, leginkább önfoglalkoztatás formájában.
 
A 2009-i súlyos recessziót követően most ismét a konvergencia biztató jelei mutatkoznak. A látványos különbségek azonban továbbra is fennállnak, és a gazdasági megrázkódtatások közepette a munkaerőpiacok, a szociális védelmi politikák és az intézmények EU-szerte igen eltérő módon teljesítettek.
 
Tavaly és 2016 három negyedévében csaknem 2,2 millió menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be a tagállamokban. A menekültek azonban olyan akadályokkal szembesülnek a munkaerő-piaci integráció közben, mint az európainál alacsonyabb szintű képzettség és a hiányos nyelvi ismeretek. Az oktatásukba és nyelvi készségeik fejlesztésébe történő befektetések, valamint szakértelmük elismerésének megkönnyítése kulcsfontosságú lesz a menekültek munkaerő-piaci integrációjához. Ez hozzá fog járulni az EU humántőkéjének fejlesztéséhez az idősödő társadalmak közepette.
 
Mivel a foglalkoztatás új formái elmossák a munkáltatók és a munkavállalók közötti különbséget, a munkaerőpiac jelenlegi kihívásainak megoldása, a szociális párbeszéd közben a szociális partnerek új kihívásokkal szembesülhetnek szerepüket illetően. Bővebben  itt; tessék kattintani!

Hírek a Foglalkoztatási Főigazgatóság honlapján

A foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2016-i jelentés

Foglalkoztatás és szociális elemzés

Hírek a Foglalkoztatási Főigazgatóság honlapján