Súlyosan mérgező a magyar forgácsolóüzemek levegője

Tizenhatszorosan meghaladja az egészségkárosítás szintjét, és többszöröse a más európai országokban érvényes normáknak a hazai gyárak levegőjének olajköd-tartalmára vonatkozó magyar szabályozási határérték. Mindez dolgozók ezreit betegíti meg évente, miközben egyszerű jogszabály-módosítással meg lehetne előzni a bajt.

Az olajköd lassú gyilkos; drasztikusan növeli többféle tüdőbetegség és a rák kockázatát, akár már kilencven, szennyezett közegben eltöltött nap után. Az amerikai haditengerészet kutatása alapján a 0,3 mg/m3-nél magasabb olajköd-koncentrációjú levegő már tartós egészségkárosodáshoz vezet. A magyar határérték (5 mg/m3) ennek több mint 16-szorosa, ráadásul az ellenőrzése sem rendszeres. Szlovákiában és Svédországban a szabály 1 mg/m3, Franciaországban 0,5, Svájcban pedig 0,2 mg/m3 értéket ír elő. Összehasonlításként az egészséget hasonló módon károsító szálló por egészségügyi határértéke 0,05 mg/m3.

A honi bérek lassan közelítenek a nyugat-európaiakhoz, miközben a fémmegmunkáló üzemekben belélegzett levegő minőségére vonatkozó határértékek szabályozása még mindig súlyosan veszélyezteti az ott dolgozókat. A bérszínvonal nagyon összetett kérdés, a munkahelyi levegő tisztasága viszont egyszerű jogszabály-módosítással javítható lenne, hiszen bárki számára hozzáférhetőek az ehhez szükséges ipari szűrőberendezések. Egyik formája lehetne az egységes európai szabályozás bevezetése is – már a sok országban bevett 1 mg/m3-es érték is látványos kockázatcsökkenés lenne a honi munkavállalóknak –, miközben a hazai szabályozáson nyilván sokkal egyszerűbben lehetne változtatni. Különösen fontos lenne ez azért, mert jól látszik a kormányzati törekvés, hogy Magyarország váljék az autóipar és a modern fémmegmunkálás új központjává a térségben. Csakhogy ezek az iparágak különösen érintettek az olajködtől. A CNC-technológia és a gyártás gyorsulásával az olajköd-probléma egyre súlyosabbá válik.

A hatályos hazai szabályok mellett akkor is évi fél deci olaj jut a forgácsolóüzemben dolgozók tüdejébe, ha a törvényes határértéken marad a légszennyezés, miközben a szabályok megtartását csak elvétve ellenőrzik a hatóságok. A fémmegmunkáló üzemek levegőjében nagy koncentrációban megtalálható benzo(a)pirén szénhidrogén a többi közt leállítja egy ráktól védő fehérje termelését az emberi sejtekben, jócskán növeli a tüdő-, a bőr- vagy épp a hólyagrák kockázatát. Emellett az ilyen közegben dolgozók rendszeresen panaszkodnak bőrirritációra, látásromlásra, miközben a lecsapódó olaj rendkívül síkossá, így balesetveszélyessé teszi az üzem padlóját.

A Pure Air Kft. ügyvezetője, Geszti Sándor szerint a fémipari munkaadók ugyanakkor mind többen felismerik, hogy a folyamatos szakemberhiány közepette a mostaninál jobb beltéri levegő a munkaerő megbecsülésének fontos eszköze lehet, és kimutathatóan csökkenti a betegállományban töltött napok számát és a fluktuációt.