A vitában áttörést hozhat az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt úgynevezett „szuper sürgősségi fék” beépítése a költségvetési rendszerbe, amellyel a jogállami kifogások észlelésekor fékezni lehetne az uniós támogatásokat – írja a Politico a háromnapossá bővült brüsszeli vita összefoglalójában.
A Tanács tagjai, 27 állam- és kormányfő tárgyal a következő uniós pénzügyi ciklus és a koronavírus okozta válságot kezelő segélycsomag elosztásának a lehetőségeiről: 1 800 000 millió eurós összegről. A cikk szerint komolyabb volt a vita az ezt igénylő, új kormányzati mechanizmusról, mint a költségvetés és a segélyalap összegéről. A holtpontra jutott vitákban mindig volt valamilyen biztató fejlemény, de messze vagyunk még a megoldástól – így összegezte Sebastian Kurz osztrák kancellár a történteket.
Mark Rutte holland kormányfő szerint azonban ez a szuperfék sem elegendő a rendszer működtetéséhez. Felvetődött az is, hogy a „takarékos négyek”, a svédek, az osztrákok, a hollandok és a dánok több kompenzációt kapnának, mivel ők nettó befizetők és a többieknél rosszabbul járnak hosszú távon. A jogállamiság függvényben kapható támogatás szigorításának a kérdésében is kitartott Rutte kormányfő eredeti álláspontja mellett, így a kompromisszum egyelőre várat magára.
Pénzt a jogállam helyett? Miért lehetséges az, hogy Magyarország a csúcstalálkozó nyertese lehet végül – felvetéssel foglalkozik a német RND (Redaktionsnetzwerk Deutschlnd), amelyből megtudjuk, hogy a holland Mark Rutte álláspontja Angela Merkelt feldühítette. Aki persze – a soros elnökség vezetőjeként – mielőbb le akarta volna zárni a vitát. Rutte azonban ragaszkodott ahhoz, hogy kisebb legyen a vissza nem térítendő támogatás összege az eredeti 500 milliárd eurónál, és felhasználását szigorú ellenőrzés alá vegyék. Majd a helyzetet tovább élezte Orbán Viktor, amikor szűkkörű, az udvaron összerántott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy nem érti, miért gyűlöli őt és Magyarországot a holland kormányfő.
A német forrás szerint még ha a hétéves költségvetésnél nem is, de segélyalapnál feltehetően beáldozzák a jogállami normák számonkérését, csakhogy mielőbb megkaphassák a járvány miatt nagy bakba jutott országok a sürgőssé vált támogatásokat.
Orbán illiberális politikája továbbra is fenyegeti a magyar demokráciát – fejtegeti hosszú elemzésében az amerikai Foreign Policy folyóirat – magyar szerző, Lehotai Orsolya tollából. Lehotai New Yorkban társadalomtudományi kutatásokat folytat, a CEU PhD-se volt. Alaptétele, hogy a veszélyhelyzetnek véget vetett ugyan a kormány, azonban az egészségügyi veszélyhelyzet semmivel sem lesz különb a koronavírus-járvány első szakaszában megtapasztalt helyzetnél. Mert például az utóbbinál eleve nehéz volt eldönteni, hogy egyáltalán van-e különbség a veszély- és a normális helyzet között. Egészségügyi veszélyhelyzet esetén előfordulhat, hogy a parlament tudta és szavazata nélkül bevezethető, másrészt a törvényi és politikai keretei teljesen képlékenyek és kiszámíthatatlanok. És miután ebben sem szerepel, mondjuk, például a hathónapos időkeret, nagy az esély a hatalommal való visszaélésre. Bebörtönözhetik önkényesen azt, aki nem tartja meg a karantén-szabályokat, vagy aki a kormány megítélése szerint álhírt ad közre. Ebből adódóan félelmet gerjeszt az állampolgárokban. S majd akkor is számos olyan intézkedés bevezethető lesz, aminek aligha lesz köze magához a járványhoz, mint ahogy ez történt az első szakaszban. Orbán politikai ellenfeleit pedig még könnyebben lehet majd megtámadni arra hivatkozással, hogy veszélyesek a közbiztonságra vagy a közéletre.
Hiszen a fékek és ellensúlyok rendszere nem fog működni, nem lesz semmilyen kontroll kormányfő felett. Ez olyan politikai porond lesz, ahol a kormány – mint az állatidomár – maga dönti el, az oroszlán mikor hagyhatja el a ketrecét.
Azzal pedig, hogy az oroszlán vissza is csalogatható a ketrecébe, azt a hamis benyomást keltheti a nézőben, hogy befolyással van az eseményekre. Holott tudvalevő, hogy a ketrec ajtaja már évek óta nyitva áll.