A SymbioCity a fenntartható városok fejlesztését célzó kezdeményezés, amely különös figyelmet szentel a modern város működési folyamatai közötti kapcsolódásoknak és szinergiáknak – mindazon megoldásoknak, amely lakói számára élhetőbb környezetet biztosít. A rendezvény egyik fő támogatója az Ericsson Magyarország volt. A konferencián Jakab Roland, a vállalat vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogyan támogathatja az infokommunikációs technológia (IKT) a városok fenntartható fejlődését.
„Az információs társadalom világából a behálózott társadalom világa felé haladunk, ahol nem az információhoz való hozzáférés megléte a kérdés hanem az, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni az információból” – emelte ki előadásában Jakab Roland, majd hozzátette: „Egy város sikerességét az határozza meg, hogy az ott élők, a vállalkozások és a civil szféra szereplői közötti kapcsolatok létrejöttét hogyan tudja segíteni, majd fejleszteni. Az Ericsson jövőképe szerint minden, aminek előnyére válik egy hálózati kapcsolat, csatlakoztatva lesz. A szélessávú technológia olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyek mindegyike nagymértékben hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez.”
Az Ericsson ügyfeleivel és partnereivel azon dolgozik, hogy hasznos IKT-megoldásokat találjon különböző iparágakban tevékenykedők számára – legyen szó távdiagnosztikáról vagy e-recept-rendszerről az egészségügyben, elektromos autók töltéséről az autóiparban vagy intelligens hálózatokról és mérőórákról az energetikában.
Nemrég Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkára is állást foglalt az IKT-technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett. A Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért tavaly októberben tartott genfi ülésére küldött üzenetében kifejtette: „Az információs és kommunikációs technológiák alapvetően átformálják világunkat, nincs olyan területe életünknek, amelyre nem lennének hatással. Több mint ötmilliárd mobiltelefon-előfizetést és jó kétmilliárd internetes kapcsolatot tartunk számon; amennyire csak lehet, élnünk kell e technológiák nyújtotta lehetőségekkel, hogy a világot jobb hellyé tegyük.”
A hazánkban évtizedek óta jelen lévő Ericsson nagy erőfeszítéseket tett már eddig is a zöld telefónia ügyéért: fejlesztéseinek köszönhetően mobil bázisállomásai évről-évre nagyobb kapacitással és alacsonyabb energiafelhasználással működnek. A „bölcsőtől a sírig” elv alapján már a termékek tervezésekor fontos szempont az anyag- és energia-felhasználás hatékonysága, a termék életciklusának végén pedig a fenntartható visszagyűjtés és megsemmisítés lehetősége.
Az életciklus-értékelés hosszú hagyományokra tekint vissza az Ericssonnál, és része a gyakorlati energia-hatékonyság területén végzett kutatói és fejlesztői munkának. A budapesti K+F központban már több mint 1200 magyar mérnök és informatikus kutatja és fejleszti azokat a high-tech megoldásokat, amelynek eredményei hozzájárulnak az Ericsson csoport által meghatározott szénkibocsátás csökkentéséhez. A Magyar Telekom számára tavaly megkezdett 4G-fejlesztés nemcsak a felhasználói igényeket, de a fenntárhatóság kívánalmait is szem előtt tartja: az Ericsson technológiája a Magyar Telekom költséghatékonysági és mintegy 50%-os energia-megtakarítási céljait is el tudja majd érni.
A SZÉLESSÁVÚ HÍD számokban
A JELENLEGI HELYZET
9 Gt: a nemzetközi megegyezés szerinti, 2°C-os célkitűzés alatti globális hőmérsékletnövekedés megtartásához ennyi további megtakarításra van szükség az üvegházhatást okozó gázok tekintetében – ez a kibocsátási rés.
171 milliárd USD: a becsült éves befektetés, amennyiben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kerül majd évente 2030-ra, ha a globális kibocsátási szintet nem stabilizáljuk.
AZ IKT POTENCIÁLJA
7,8 Gt: a potenciális csökkenés a globális kibocsátásban az IKT-megoldások révén 2020-ra – a globális kibocsátás 15%-a
87%: a mérték, amennyire az IKT-technológiák lefedhetik a kibocsátási rést, az UNEP kibocsátási résre vonatkozó jelentése szerint
2,5%: az a százalékos GDP-növekedés, amelyet a szélessávú penetráció 10%-os növekedése okozhat Kínában
25%: a kibocsátás mértékének csökkenése, amelyet az IKT-technológiák okos használata eredményezhet Németországban
2,8 tonna: a TeliaSonera (svéd távközlési vállalat) egyes alkalmazottai által 2007-re a Smart Work kezdeményezések révén megtakarított szén-dioxid- mennyiség
12,3 milliárd USD: az az összeg, amelyet a nagy amerikai vállalatok évente megtakaríthatnak az energiafogyasztásban a számítási felhő alkalmazásával
450 millió tonna CO2-kibocsátás takarítható meg évente Indiában az IKT-megoldások révén 2030-ra
A JÖVŐKÉP MEGVALÓSÍTÁSA
4 célkitűzés – a Szélessávú Bizottságtól (Broadband Commission), hogy a szélessávú technológia mindenki számára elérhető legyen
10 ajánlás – ebben a jelentésben, hogy a jövőkép cselekvésre legyen váltható az alacsony szénfelhasználású jövő érdekében
„Az IKT-vel egy alacsonyabb szénkibocsátású gazdaságért” a Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért legújabb jelentése, amelyet a bizottság az éghajlat-változással kapcsolatos tárgyalásokhoz és a Rio+20 konferenciához való hozzájárulásként adott ki. A jelentés itt olvasható.
(Peredi Ágnes tudósítása) A program kerekasztal-beszélgetésén Örjan Lönngren, Stockholm város szakértője elmondta, hogy náluk igen elterjedt a távhőfűtés, Stockholmban 80–85 százalék a részaránya, de mostanában egyre többen válnak le a rendszerekről és térnek át a hőszivattyús technológiára. Magyarországon – ahol a távfűtési részarány csak 15 százalék körüli – ugyancsak sokan szeretnének leválni – mondta el Orbán Tibor, a Főtáv szakértője, de nálunk unkább a meglehetősen drága egyedi gázfűtésre váltanak. Véleménye szerint a fejlesztések révén el lehetne jutni oda, hogy a távhőszolgáltatás ne legyen az elavult rendszerek szinonímája, és árban is versenyképessé váljék a többi fűtési megoldással. Jellemző, hogy részben a rendszerek korlátai miatt Magyarországon a lakások átlag-hőmérséklete 3-6 fokkal magasabb, mint a nyugati háztartásoké.
Az ökoházak elterjedése Svédországban már nem is annyira a költségeken múlik – mondta Örjan Lönngren, mert ha nagy számban épülnek ilyen házak, már a költségei is csökkennek, inkább a kellő számú szakember hiánya hátráltatja az igyekezetet.
Takács János, az Electrolux vezérigazgatója a háztartási gépek fejlődését jelezve elmondta, hogy a 15 évvel ezelőttihez képest a mai hűtőgépek 70 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, ami azért is igen figyelemre méltó, mert a háztartások által elfogyasztott összes villamos energiának csaknem a harmada a hűtőgépek számlájára írandó. Arra is törekednek, hogy környezetbarát anyagokat használjanak fel, a porszívókba beépített anyagok 55-70 százalékát újra lehet hasznosítani. A cég vízfogyasztását 28 százalékkal csökkentették hat év alatt.
Horváth Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője arra a dilemmára hívta fel a figyelmet, hogy az ország 4,3 millió lakóépületének korszerűsítése is égetően szükséges, és fontos az új, korszerű technológiának a támogatása is az új házak építésénél, ám a lehetőségek végesek. A szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó pénzt a zöldgazdaság fejlesztésére akarják fordítani.
