Nagy nemzetközi sajtóvisszhangja van a Polgári Szabadságjogok Európai Uniója friss jelentésének, amely szerint sok EU-tagállamban szabályosan a létükért küzdenek azok, akik érvényesíteni kívánják a média szabadságát és sokszínűségét.
A nagyfokú médiatulajdonlási koncentráció még azokban az országokban is fojtogatja a pluralizmust, ahol hagyományosan szabad a médiapiac. A jelentést közzé tevő ernyőszervezet 21 ország 43 emberi jogi csoportját fogja össze.
A baloldali liberális alapállású londoni The Guardian megszólaltatja Jonathan Dayt, a jelentés szerkesztő bizottságának a vezetőjét, aki szerint azok a kormányok, amelyek meg akarják gyengíteni a jogállamot és a demokratikus intézményeket, csaknem mindig azzal kezdik, hogy ellenőrzésük alá próbálják vonni a médiakörnyezetet. Az EU által a médiaszabadságról alkotott törvény már a hatályba lépése előtt ellenállással találta magát szembe.
A jelentés szerint különösen Franciaországban, Hollandiában, Horvát-, Magyar-, Spanyol-, Svédországban és Szlovéniában aggasztó mértékű az a jelenség, hogy a médiatulajdonlás kevés ultragazdag egyén kezében összpontosul. Ezt súlyosbítja, hogy nem eléggé átláthatóak a média-tulajdonviszonyok, és sok ország mindmáig nem tette közzé az erről szóló adatbázisát, aminek a végső határideje az uniós médiaszabadság-törvény értelmében idén augusztusban lesz.
A médiatulajdonlási koncentráció és ezzel párhuzamosan az állami beavatkozás a médiába Magyarországon jutott el a csúcsszintre, ahol az Orbán Viktor miniszterelnökhöz hűséges személyek által irányított, KESMA-ként rövidített alapítvány több száz médiavállalkozást tulajdonol. Az Orbán-közeli oligarchák – emeli ki a jelentésből a The Guardian – már 2010-ben megkezdték a nagyobb médiaintézmények felvásárlását, majd úgymond „odaajándékozták” azokat a KESMA-nak, amely 2018 óta centralizált koránypárti médiakonglomerátumként működik, és az állami hirdetésekből származó bevételre támaszkodik.
Az átláthatatlan állami hirdetések révén történő kormányzati médiabefolyásolás Magyarország mellett Bulgáriában, Görög-, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Szlovéniában is érzékelhető. Az pedig, hogy a kormányzat foglyul ejtette és saját szócsöveként használja a közmédiát, Magyarországon teljes mértékben megvalósult, Szlovákia pedig ebbe az irányba halad, hiszen új törvényekkel gyengítették a szerkesztői függetlenség biztosítékait. Szintén sérülékeny a közmédia Bulgáriában, Görög-, Horvát- és Olaszországban.
Az újságírókkal szembeni gyűlöletbeszéd, fizikai erőszak, illetve rendőri erőszak tavaly Francia-, Görög-, Magyar-, Német-, valamint Spanyolországban fordult elő. A jelentés Bulgáriát, Görögországot, Hollandiát, Máltát, Német- és Spanyolországot nevezi meg, amikor azt teszi szóvá, hogy a közhivatalok megtagadják újságíróktól közérdekű adatok kiadását.
Közép-Európának korlátozottak a pénzügyi lehetőségei a vámok okozta gazdasági nehézségek enyhítésére, mert ezt a nagymértékben exportorientált térséget a magas deficit jellemzi – ismerteti a Reuters hírügynökség a Moody’s hitelminősítő intézmény elemző műhelyének a megállapításait. Eszerint a régiónak új eszközöket kell keresnie a növekedés ösztönzésére.
A tanulmány szerint különösen Cseh-, Magyarországot és Romániát fenyegeti a gazdasági növekedés kilátásainak a romlása kereskedelmi háború esetén. A költségvetési hiány Lengyelországban és Romániában van az unión belül a legmagasabb szinten, így e két országban a legsürgetőbb a mérleg javítása. Lengyelország esetében 2021 óta megduplázódott az adósságszolgálat költségének a GDP-hez mért aránya. Romániában még aggasztóbb a helyzet, ott tavaly a GDP 9,3 százalékát érte el a deficit.
Magyarországgal kapcsolatban a Reuters azt emeli ki a Moody’s megállapításai közül, hogy tavaly sikerült ugyan csökkenteni a hiány nagyságát annak ellenére, hogy az EU-n belül GDP-arányosan a magyar kamattörlesztési kötelezettség a legmagasabb, a kormányzat a 2026-i választások közeledtével tetemes jövedelemadó-csökkentést tervez, miközben súlyosak a kockázatok a növekedési kilátásokat és a magas inflációt illetően.
Végül arról, hogy a német Deutsche Welle a május 18-án esedékes lengyel elnökválasztási kampányról szóló cikkében az ország várható irányát meghatározó jelentőségűnek nevezi a voksolást. Ha a baloldali liberális Rafal Trzaskowski győz, akkor Donald Tusk másfél éve kormányzó koalíciója zöld fényt kaphat a tervezett reformokhoz, ha viszont a nemzet konzervatív Karol Nawrocki lesz a nyertes, akkor fennmarad az eddigi bénító patthelyzet a kormányoldal és az ellenzék között. Andrzej Duda, az eddigi államfő, vétójogával élve blokkolta a kormány csaknem minden törekvését.
Ebben az esztendőben van egyébként a lengyel államiság ezredik évfordulója, és – jegyzi meg a Deutsche Welle – a lengyel nacionalista és főként németellenes erők részéről hosszú története van a koronázási megemlékezés átpolitizálásának. Németellenes megnyilvánulások most Nawrocki részéről is hallhatók a kampányban.