Az őz regény – a színpadon az életről. Az irigység szenvedéséről, mámoráról, a megalázott ember dacáról, bosszújáról, boldogtalanságáról. A méregről, amely egész életen át tud kínozni. És arról a kegyetlen őszinteségről, ahogyan az ember csak önmagával lehet őszinte.
Minden korra igaz, hogy vannak, akik mindent megkapnak az élettől, természetesen, és vannak, akiknek mindenért meg kell küzdeniük, és ha vért izzadnak, ha mégannyira is tehetségesek, akkor sem lesznek boldogok.
Efféle érzéseket kelt a mű, amelyet a tenyérnyi színpadon, kitűnő színészek játszanak, és Őze Áron rendezett.
A történet főhőse Encsy Eszter (Nagy Mari) szegény értelmiségi családban nőtt fel. A kor, amelyben született, iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, és örökre kipusztított belőle minden hitet, bizalmat, örülni tudást. A körülmények kegyetlen szorításában hamar megkeményedik, kapzsivá, önzővé válik. Elpusztíthatatlanul él azonban benne a vágy a szeretet, a szépség, az emberi melegség után; ezért is lopja el a gazdag családban nevelkedett, elkényeztetett Angéla (Erdélyi Timea) kedvenc állatát, az őzet, s akaratlanul is annak pusztulását okozza. A második világháború után Eszterből ünnepelt, híres színésznő lesz, már nem szenved hiányt semmiben – csak éppen az “őz”, vagyis a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből. Minden, amit kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától
Szereplők: Nagy Mari, Gáspár Sándor, Spolarics Andrea, Erdélyi Timea, Sipos Imre. Díszlettervező: Enyvvári Péter, jelmeztervező: Sántha Borcsa, dramaturg: Kovács Krisztina, rendező: Őze Áron.
Bemutató: október 15-én.