Ilyennek láthatja ma a turista Drezdát, mintha nagyrészét sosem bombázták volna porrá.
Madonnák találkozója Drezdában
A Zwinger tele van látogatóval. A világ egyik kiemelkedően rangos képtára, amelynek világhírű ékessége Raffaello Sixtusi Madonnája, a lábai alatt könyöklő, önmagukban is világhírű angyalkákkal. Nemrégiben, XVI. Benedek pápa németországi látogatása alkalmából még két festő-rajzoló zseni Madonna-képeit hozták Drezdába: Raffaello Folignói Madonnáját és Dürer Madonna-festményeit. Együtt vannak kiállítva, jövő január 8-ig még megtekinthetők.
Kellemes végigsétálni a Porcelánmúzeum termein is (a közelben van Meissen), ahol nem csupán a szász/német porcelánművészet remekeit lehet látni, hanem a japán és a kínai mesterek műveit is. Szépséges vázákat, kancsókat, szobrokat, sok száz éve őrzött díszekkel, amelyek különös szerencse folytán minden háborút átvészeltek, bár egyik-másikon meglátszanak a menekítés okozta repedések, ami semmit sem von le az alkotóművészet értékéből.
Drezda egyik jelképe a hatalmas Frauenkirche. Impozáns kupolájával, hatalmas, ennek ellenére könnyed tömegével uralja a teret, előtte Luther szobrával. A német nyelvterület legnagyobb evangélikus templomát is a romokból építették újjá, miután jó fél évszázadig mementóként meredtek romjai az ég felé. Hatalmas barokk oltárával, és szinte operaházra emlékeztető háromemeletnyi karzatával.
Aki hajókázni akar, felszállhat valamelyik régi gőzösre, és elutazhat megnézni Pillnitz kastélyát. Maga az épület kissé eklektikus, de igazán varázslatos a környező park, vagy inkább botanikus kert, amely ilyenkor, ősszel ezerszínű.
Musetta ragyogása
…Még másnap is Musetta keringője zsongott a fejemben. Azé a kacér némberé, aki úgy tudta magát kelletni a párizsi kávéház előtt, hogy minden férfi bolondult érte, kiváltképp Marcello, a festő. Ők is Puccini Bohéméletének szereplői, jobbára csak mellékszereplők Mimi és Rodolfo románcában, de a (romjaiból még a 80-as években újjávarázsolt) drezdai Semperoper előadásán olyan elemi erejű volt Vanessa Goikoetxea, a floridai születésű, baszk énekesnő Musettája, hogy minden figyelmet magára vonzott. Pedig a Mimit alakító örmény énekesnő, Karine Babajanyan is magával ragadó volt a pisai Giorgio Berrugi oldalán. A Bohéméletet a magyar Nánási Henrik vezényelte, aki már évek óta a német operaházakban dirigál.
Maga a Semperoper is különleges sorsú. 1838–41. között már állt helyén operaház, de leégett, 1871–78-ig építették újjá. A második világháború végnapjaiban, 1945-ben teljesen lebombázták, csak néhány külső fala maradt meg. 1976-ban határozták el az újjáépítését, és 1985. február 13-án Drezda bombázásának 40. évfordulóján avatták fel újra; az eseményen jelen volt Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár is; igaz, nem a díszpáholyból nézhette az előadást, mert ott Honecker keletnémet államfő-pártvezér és udvartartása trónolt.
A Semperoper szinte mindennap teltházat vonz. Legújabb megnyitása óta 4,5 millió nézője volt. És most, amikor a világ a válságtól hangos, itt békés, szép estét tölthetnek az emberek, akik ma is lírára és nagy érzelmekre vágynak.
Bautzen bája
Bautzen lakói roppant büszkék jó ezeresztendős városukra. A középkori települést 17 torony és bástya őrizte a vastag városfalba építve. Ezek ma gondosan felújított turistalátványosságok. Egyike, a Mátyás torony a magyar és cseh király, Mátyás emlékét őrzi, falán azzal a korabeli szoborral, amelynek mását beépítették a budapesti Hilton Szálló falába is. Az 1486-ban készült művet a leghitelesebb Mátyás-ábrázolásnak tartják.
Amúgy igazán bőséges ismereteket lehet szerezni a város múltjáról a városi múzeumban, amelyben mostanában éppen a helyi sörgyártást is bemutatják –igen sok relikviával és némi kóstolási lehetőséggel. Mátyás jelentőségét nemcsak a róla elnevezett torony tövében említik, hanem az 1558-ból való öreg vízműben berendezett technikai és várostörténeti kiállításon is. Ez a47 métermagas építmény, amelynek tornyába 114 lépcső megmászásával lehet feljutni, szépséges kilátást enged a Spree folyóra és a körülötte elterülő tájra, amelyet az UNESCO természetvédelmi területnek nyilvánított.
Az igazi kulináris élvezeteknek is remek terepe Bautzen. Az évszázados házikókban pazar konyhájú vendéglők vannak. A legkülönlegesebb talán a középkori hangulatot erős humorral idéző Mönchhof vendéglő. Itt mindenfelé kis ördögök, víg és ájtatos szerzetesek szobrai, képei, meg a régi mesterségek eszközei veszik körül a vendéget, akit csuhába öltözött pincérek szolgálnak ki cserép és faedényekben tálalt mesés étkekkel és italokkal.
Bautzen különlegességéhez tartozik még a Szent Péter katedrális, amelynek gótikus hajóján a 16. század óta békességgel osztoznak a katolikusok és az evangélikusok.Tiszteletre méltó fogás itt a borjúcsülök, de nem kevésbé varázsos a savanyú káposztával és helyi mustár-különlegességgel tálalt sertéscsülök sem – hogy csak néhányat említsünk az élvezetekből, nem szólva például a helyiek palacsintájáról alma és erdei bogyók lekvárjával.
A békés egymás mellett élés szép példája az is, ahogy a térségbeli szorb (a legnyugatibb szláv) kisebbség él, saját múzeummal (történetesen a hajdani Gestapo épületében), német–szorb közös színházzal, német és szorb utcanevekkel.
Görlitz műemlék-gyűjtemény
Ha már idáig elutazott az ember, kár lenne kihagyni Görlitz városát, amely jóformán macskaugrásra van Bautzentől. A Neisse folyó partján, Zgorzelec lengyel várossal átellenben fekszik. Különös varázsa, hogy ezt a várost is szinte a semmiből teremtették újjá. Mintegy négyezer műemlékét állították helyre, és így ma tenyérnyi helyen megtalálható az építészettörténet számos remeke a román kortól a Bauhausig. Tisztán, csinosan.
A városháza déli szárnyán 1488 óta Mátyás király címere látható, mivel akkoriban Szilézia és Szászország keleti fele (a Magyar Birodalom legnyugatibb szöglete) Magyarországhoz tartozott. Igen szépséges a 13. században alapított Szent Péter és Pál székesegyház, amelynek orgonája érdemel kiemelkedő figyelmet.
A sok bámészkodás közben nem ajánlatos megfeledkezni az ebédidőről, mert fél 3-3 körül minden bezár, és a turista legfeljebb a saját szendvicseit majszolhatja. Ennek is megvan a maga, még az „endékás” időkben kialakult bája.
