Tehették, mert a cég zseniális alapítója, Thomas J. Watson megszállottként szorgalmazta a gondolkodást (visszatérő
parancsolatként hangoztatta: Think!, azaz gondolkodj!), és jó szóval, anyagiakkal egyaránt jutalmazta az eredeti
gondolatokat. Az IBM csaknem húsz év óta vezeti a legtöbb szabadalmat benyújtó amerikai cégek sorát. Munkatársai
között napjainkban is öt Nobel- és hat Turing-díjassal büszkélkedhet. IBM-találmány a többi között a repülőgépes
helyfoglalási rendszer, a szén nanocső, a vonalkód, a bankártyák mágneses azonosítója. A „kék óriásnál” idejében
fölfedezték az esélyegyenlőség elvének és gyakorlatának ember- és társadalomformáló értékét: a napjainkban 410
ezer munkatársat foglalkoztató cégnél 1953 óta alkalmaznak hátrányos helyzetűeket és tölthetnek be akármilyen
vezető státuszt nők is. Ezt az elvet az USA törvényhozása csak jó évtizeddel később szavazta meg.

Tudósításunk mellékletében részletesen olvashatnak az IBM történetéről, vívmányairól egyaránt, a többi között arról, hogy ez a technológiai óriás ajándékozta meg a világot egyebek között a a lyukkártyával, a gömbfejes írógéppel, a ferritmagos memóriával, a pásztázó alagúthatásos elektronmikroszkóppal, a merevlemezzel (vincseszter), a hajlékony lemezzel (flopi), a személyi számítógéppel (pc), a FORTRAN programozási nyelvvel, a relációs adatbázis-kezelővel, a POWER processzorral… Kezdettől részt vesz az Egyesült Államok űrkutatási programjában, a génkutatásban, szuperszámítógépek megalkotásában…Évente mintegy hatmilliárd dollárt költ kutatásra és fejlesztésre.

Bennünket, magyarokat különös kitüntetésben részesített az amerikai vállalatóriás: az idén 75 esztendővel ezelőtt
rakta le magyarországi leányvállalatának alapját 10 ezer dollár törzstőkével, és kezdhette meg tevékenységét a cég
mindössze nyolc munkatárssal. Napjainkban sok ezren lehetnek büszkék arra itthon, hogy biztos és érdekes
munkájuk van. Nálunk, vácott működik az IBM egyetlen és csúcsteljesítményt produkáló tárolóegység-gyára, amely
az egész világot ellátja ezzel a termékkel. Az IBM egyébként négy nagy szervezeti egységként van jelen
országunkban; különösen kiemelkedő a szolgáltatási ágazata – tudhatták meg újságírók a magyar IBM jubileuma
alkalmából rendezett sajtótájékoztatón, ahol Veres Zsolt vezérigazgató, Dalányi László, az IBM szoftvercsoportjának
irányítója és Pongrácz Ferenc, a szolgáltatási üzletág (Global Technology Services, GTS) vezetője számolt be a cég
friss eredményeiről és rövid tábú terveiről.

A szoftveresek egyik fontos stratégiai célja a hatékonyságnövelő, tehát költségoptimalizáló üzleti és IT-megoldásláncok bemutatása, elterjesztése. A másik az ügyfelek környezettudatos tevékenységeit követő, segítő IBM-szoftvermegoldások megismertetése, különös tekintettel a tényre, amely szerint a vállalatok többségénél a digitális dokumentumkezelés már beépült a mindennapokba, a jövő a számítási felhő (cloud computing) által nyújtott, konszolidált adatközpontoké, az otthoni munkát, a megosztott IT-erőforrásokat támogató környezetkímélő megoldásoké. Pongrácz Frenc nem csupán a szolgáltatási ágazatnak, hanem az IBM ISC Hungáriának is az ügyvezetője; az ISC informatikai erőforrás-kihelyezésre szakosodott, részben, vagy egészben átveszi megbízói informatikai rendszereinek üzemeltetését.

Tekintettel arra, hogy ma az IBM magyar leányvállalatának 75. születésnapjáról is megemlékeztek a cégnél, ide kívánkozik a tény: az amerikai vállalat (talán a véletlennek is köszönhetően) túlélte a háborút és az államosítást is, legalább olyan kivételezett státuszt élvezhetett az ötvenes években is, mint például a magyar-osztrák tulajdonú vasúttársaság, a GySEV. Az IBM által Amerikából behozott gépek (erőforrás-kihelyezés!) segítettek a II. világháború utáni első népszámlálás lebonyolításában és az adatok feldolgozásában, és mindvégig részt vehettek (igaz, sokáig a háttérben, jóformán névtelenül) a magyar műszaki-tudományos életben, amelyből azóta is kiemelkedő, példás módon veszi ki részét az ünnepelt.