De most már a baloldali, populista Fico is odavan érte. A német újságírókat pedig lenyűgözi, hogy egy uniós kormányfő ilyen nyíltan és kendőzetlenül beszél. Csak éppen közben gazdaságilag egyre jobban lecsúszik az ország. Leromlott az oktatás és az egészségügy állapota, tágul viszont a szakadék a gazdagok és a szegények között. Orbán maga is egyszerű körülmények között nőtt fel, de ma már az egész családja dínom-dánomban él.
Ugyanakkor, aki csak teheti, elhagyja az országot. De hát Európa egyik legkorruptabb országáról van szó, és egészen szégyentelen, ahogyan Orbán barátai és családtagjai kiszolgálják magukat a közvagyonból. Mindenki tudja, de a sajtó nem jelenthet róla. Ha mégis nyilvánosságra kerül egy-egy ilyen ügy, annak nincsenek következményei. Az igazságszolgáltatás nem lép. Az ellenzék gyenge és megosztott. A Fideszen belül egyetlen ember akarata érvényesül, a lakosság körében viszont egyéb forrás híján hat az állami propaganda. Ráadásul a közvélemény megcsömörlött a politikától. Orbán elszakadt a valóságtól, elszigetelten él a maga világában. És ez csak rosszabb lesz.
Viszont az ország nem diktatúra. A bírálni merészelő újságírókat nem lövik agyon és nem csukják le, csak éppen megvonják tőlük a létalapjukat. Orbán személyi hatalma rafináltan épült ki. Az államapparátus mára tele van az embereivel, ám hozzáértés híján vészesen leromlott ezeknek az intézményeknek a színvonala. A kormányfő ugyanakkor mára nemzetközi szereplő lett. Az azonban életveszély, amit a Visegrádi Csoport művel a menekültügyben. Kell nekik az unió pénze, ám semmiféle szolidaritásra nem hajlandóak.
A Nyugatnak azonban nem elszigetelnie kell a magyar vezetőt, hanem világosan megmondania, mint gondol a politikájáról. Nem szabad hátrálni az egyre erősödő populizmussal szemben. Meg kell mutatni, hogy mik a következmények, ha ilyen erők jutnak uralomra. Azt pedig, hogy Orbán miként bánik azokkal, akik egykor közel álltak hozzá, jól illusztrálja Soros György esete. A Fidesz egykor nem tudott volna nélküle létezni, ám az üzletember ma mégis ördögnek számít. A miniszterelnök annyira elszállt, hogy elfelejti, ki tette naggyá.
Paul Lendvai a Der Strandardban megjelent cikkében aggasztónak nevezi, hogy Lengyelország az autokrácia felé tart, miután a Jog és Igazságosság az állam teljes átalakítására törekszik. Viszont akik párhuzamba állítják a lengyel és a magyar fejleményeket, azok két dologban tévednek: az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal rugalmasabb, óvatosabb és körmönfontabb, amikor hatalmi pozícióinak kiépítéséről van szó, mint a nagyzási és üldözési mániában szenvedő, fanatikus Kaczynski.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a lengyel civil társadalom jóval erősebb, az ellenzék pedig sokkal aktívabb. Azon kívül a lélekszámát tekintve csaknem négyszer akkora Lengyelország geopolitikailag és stratégiailag összehasonlíthatatlanul többet nyom a latban az EU és a NATO számára, mint Magyarország. Viszont a brüsszeli figyelmeztetéseket és fenyegetéseket Varsóban épp olyan kevéssé veszik figyelembe, mint Budapesten. Emellett Orbán egyértelművé tette, hogy nem szavazza meg a lengyel szavazati jogok felfüggesztését az unióban. A lengyel közvéleményre ugyanakkor hat, hogy a hatalmon lévő párt megvalósítja a jólét emelésére tett választási ígéreteit.
Az osztrák katolikus segélyszervezet vezetője úgy gondolja, hogy az osztrák állam csődöt mondott a menekültkérdésben és társadalmi csoportokat játszik ki egymás ellen – olvasható a Der Standardban. Landau óv a bénító félelemtől és a nemzeti erőfitogtatástól, illetve a jogállam lezüllesztésétől, miközben náluk, a Caritásnál továbbra is 40 ezren dolgoznak a menedékkérők megsegítésén, további 15 ezren pedig jelentkeztek ilyen munkára. A berlini merénylet után úgy látja, hogy a szolidaritást semmi sem gátolja jobban, mint a rettegés, tehát még inkább összpontosítani kell a felebaráti szeretetre. A kormány különleges állapotról beszél, ám annak a való életben semmi jele. Nem kérdés, hogy az érkező tömeg feszültséget vált ki, de 2004-ben még többen jöttek, ám akkor nem volt semmi gond az ellátásukkal. Szóval Európában nem menekült-, hanem szolidaritási válság van, ami ellen semmire nem lehet menni, ha falakat húzunk fel. A határok nem tartóztatják fel azokat, akiknek elegük van a szegénységből és az éhezésből. Az aleppói képek tanúsítják, hogy az ügyben folytatott vita részben teljesen elszakadt a való élettől. Az ország nem fordíthat hátat a második világháború óta eltelt időszak legnagyobb drámájának. De az is világos, hogy a németek, osztrákok és svédek sokáig nem viselhetik egyedül a terheket.
A katolikus pap arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az osztrák állam szándékosan feltupírozza a menekültproblémát, igyekszik ez ügyben az érzelmekre hatni. Az egyetlen igazi választóvonal azonban a gazdagok és szegények között húzódik. A lakosság 1 %-nak kezében halmozódott fel az összvagyon 37 %-a. A vita közben arról zajlik, hogy nem kapnak-e a túl sokat a legrászorultabbak, ám ez más, fontos kérdésekről tereli csak el a figyelmet. Ugyanakkor igen sokat árt a társadalmi összetartozás érzésének. Attól egyetlen osztráknak sem megy jobban a sora, ha egy gyerekét egyedül nevelő menekült anya az eddiginél kevesebb támogatásban részesül. Itt a részvétet ölik ki az emberekből. Ám csakis együttes erővel lehet úrrá lenni az olyan gondokon, mint a klímaváltozás, migráció, és nyomor. A kerítések nem érnek semmit. A jólét szigetei nem maradhatnak fenn a szegénység tengerében.
A Der Standard beszámol arról, hogy ismeretlen tettesek bolondot csináltak Orbán Viktorból, amikor az egyik vidéki újságban megváltoztatták a jobboldali-populista miniszterelnök által adott interjút. A politikus a Mészáros Lőrinc által ellenőrzött Mediaworks 12 regionális orgánumának nyilatkozott. Fontos témákról monologizált, akárcsak egykor a kommunista pártvezérek. Csakhogy a Fejér Megyei Hírlapban valakik négy ponton is olyasmit adtak a kormányfő szájába, amit az úgy biztosan nem mondott. Pl. hogy megkérdezték a nép véleményét, pedig az nem is érdekli a hatalmat. A dolog azért különösen kínos, mert az újság Orbán és Mészáros szűkebb hazájában jelenik meg. A tudósítás megemlíti, hogy a Mediaworks volt a puccsszerűen bezárt Népszabadság gazdája, és hogy a tulajdonosváltás után heteken belül jó sok újságírót elküldtek az érintett megyei lapokból. Főként olyanokat, akik bírálták a Fideszt.
A The Guardian szerint kellő szívóssággal és keménységgel meg lehet állítani a jobboldal nyomulását, csak állhatatosan küzdeni kell a maradiság és az előítéletek ellen. Az elemzés tízpontos receptet kínál a liberálisoknak. Eszerint
1. agresszívan kell védelmezni a módszeres támadás alatt álló értékeket, mint a pluralizmus és az etnikai sokszínűség. Fontos, hogy gyorsan kell reagálni, a tények előbb-utóbb legyőzik a dühödt érzelmeket.
2. El kell foglalni a nyelvet, az ellenfél zavarba jön, ha számon kérik rajta bizonyos kifejezések jelentését.
3. Diktálni kell a közbeszédet, nem szabad követni a másik oldalt. Nem szabad hasra esni a közvélemény kutatási adatok előtt, használd a közösségi médiát és ne bízz azokban, akik a népre hivatkoznak.
4. Figyelj oda a bajokra, törődj a leszakadtakkal, de ne csak a dühös fehérekkel. Viszont egy tapodtat se engedj a protekcionistáknak és azoknak, akik lezárják a határokat.
5. Állj ki a bevándorlás mellett, mert az nem egyszerűen gazdasági szükségszerűség, hanem kulturálisan is jó. Zagyvaság, hogy az érkezők elveszik a hazaiaktól a munkát.
6. Szorgalmazni kell a bevándorlást, mármint hogy az lehetőség és nem teher. Tiszteld a másságot, de meg kell határozni az alapvető jogi, társadalmi és kulturális normákat, amelyek mindenki számára kötelezőek.
7. Mindig a következő harcot vívd meg, ne az utolsót. Jövőre a fő ellenség a többi közt a globalizáció, a szélsőjobb és a populizmus által gerjesztett tekintélyelvűség kultusza lesz. Ne hagyd, hogy a másik oldal szabja meg a kereteket.
8. Ne fetisizáld az egységet. A hidegháború óta a legnagyobb politikai küzdelem zajlik: az autokrácia a demokratikus intézmények, a liberalizmus a hagyományelvűség és a falépítés a nyitottság ellen.
9. Merj áldozatot kérni a tömegektől, ám azok megtorolják a semmirekellő ígéreteket.
10. Legyél türelmes!
Nem lesz könnyű győzni, de ha megőrzöd az idegeidet, a szélsőjobbos forradalomról bebizonyosodik majd, hogy az csalás.
Dühöng az osztrák sajtó és összeesküvést emleget, mivel Habsburg Ottó hagyatékát egy magánalapítvány gondozza majd a budai Várban – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. De hát Orbán Viktor visszautasíthatatlan ajánlatot tett a családnak, amely előzőleg jó két éven át semmire sem jutott az osztrák hatóságokkal. A miniszterelnök azonban nemcsak ebben az ügyben mutatta meg, hogy keresi az egykori királyi família közelségét. Ottó fia, a Magyarországon élő Habsburg György az olimpiai pályázat rendkívüli nagykövete, egy másik leszármazott, Eduard egy éve magyar nagykövet Vatikánban.