Nem demokrácia, hanem választási önkényuralmi rendszer működik Magyarországon – ezt mondta ki nagy többséggel az Európai Parlament, miután benyújtotta legfrissebb jelentését a magyar ügyek felelőse, a raportőr. Szerzőnk – egy-egy belgiumi, román és svéd – sarkos véleményt megfogalmazó, a parlamenti vitában részt vett uniós képviselővel beszélgetett a 7. cikkelyes eljárásról a szavazás után Strasbourgban. (A nyitó kép forrása: Euronews.)
– Ön a héten hevesen érvelt az Európai Parlamentben az ellen, hogy elindítsák az Orbán-kormány ellen az eljárást a 7. cikkely alapján, aminek végeredményeként, azaz büntető szankció formájában megvonnák Magyarországtól a szavazati jogot, azaz Magyarország nem vehetne részt az Európai Unió döntéshozatali rendszerében. Miért ellenzi ezt a tervezett intézkedést? – kérdem Tom Vandendriesschetől, az Identitás és Demokrácia frakció belga tagjától.
– Először is tisztázzuk: én támogatom az európai országok együttműködését, ami az Európai Unió egyik alapelve, és ami kiegészül az egység és a sokféleség eszméjével, és azt is jelenti, hogy a nagy országok nem dominálhatnak a kisebbek felett. Minden országnak biztosítani kell a szabad döntés jogát. Ha pedig Magyarország másképp dönt, mint a többiek, az szuverén joga, ez a demokrácia lényege. De ez már nincs így az Európai Unióban, mert centralizált, bürokratikus szuperállammá akar válni az EU.
– De most Magyarország demokráciájáról, illetve annak hiányáról folyik a vita, hisz’ nemcsak az Európai Parlament, de nemzetközi emberjogi szerveztek is sorra egyetértenek abban, hogy hazánk nem tekinthető demokratikus országnak. Márpedig az Európai Unió emiatt tartja nyomás alatt az Orbán-kormányt, hogy állítsa vissza a demokratikus működési mechanizmust.
– Sem én, sem az EU nem szólhatunk bele abba, hogy mi történik Magyarországon. Szabad választásokat tartottak Magyarországon, aminek megfelelően állt fel a rendszer. Belgiumban például az alkotmánybíróságba a pártok delegálhatnak tagokat, de az én pártom, pedig a 2. legnagyobb ellenzéki párt, nem delegálhatott. Ennek ellenére azt mondom, ne szóljanak bele mások egy ország belügyeibe!
– Szabad választásokat említett. Ön szerint van választási lehetőségük a szavazóknak, ha nem ismerik az ellenzéki pártokat, mert nem kapnak szót a közmédiában? És elárasztják az utcákat a fideszes óriásplakátok?
– Nem tudom pontosan, hogy úgy van-e önöknél, ahogy mondta, de az én pártom is csak 1%-nyi műsoridőt kapott a kampányban a köztévében, miközben 18%-os a támogatottságunk. Másrészről tiltakozunk az ellen, hogy a nagy technológiai cégek a közösségi médiában cenzúrázzák a megszólalásainkat –panaszkodik a flamand szélsőjobboldali párt (Vlaams Belang) uniós képviselője. – Szóval önöknél más a helyzet, de azzal teljesen egyetértek, hogy az ellenzéknek lehetőséget kell adni. Viszont erről a magyar népnek és nem idegen hatalmaknak kell dönteniük. A magyaroktól függ, hogy akarják-e hallani az ellenzék hangját. Ezért nekünk együtt kell küzdenünk a technológiai óriások és az Európai Bizottság ellen, hogy ne nyomjanak el minket. Mert nincsenek rossz vélemények, csak különfélék. Ezért lehetőséget kell adni a vitáknak. Hipokrata az Unió, s ezért tiltakozom az önök országa ellen indítandó 7-es cikkelyes eljárás ellen.
– Mit szólna ön ahhoz, ha egyetlen független rádió sem lenne a hazájában. Mert mi így jártunk: a Klubrádiónak nincs frekvenciája, miközben közszolgáltatást végez. Nem szavazná meg a 7-es cikkelyt ebben az esetben sem, ha az ön országában történne ez meg?
– Nem, ismétlem: nem az Európai Unió dolga ítéletet mondani egy ország belügyeiről. Egyetértek: a médiakoncentráció nem helyes, a sajtónak kell megszólaltatnia a különféle véleményeket. Én is benne vagyok a polgári szabadságjogokkal is foglalkozó LIBE-bizottságban, ezért tisztában vagyok azzal, mi történik az önök országában. Ezzel együtt azt mondom, nem Belgiumnak kell a problémás ügyekbe beleszólnia. A covid-helyreállítási alapról is az a véleményem, semmi köze a covidhoz. Ebben a rossz gazdasági helyzetben az EU ezzel csak zsarolja az országokat…
Kérdem, világos-e neki a magyar kormány álláspontja az oroszok háborújában? A belga képviselő szerint nagyon helyes a ’Magyarország az első’-politika, az ő pártja is ugyanezt vallja. És a szolidaritás? Az a humanitárius segítséget jelenti, ők is, akár a magyar kormány segítik az ukrán menekülteket. Szerinte Ursula von de Leyennek át kell értékelnie eddigi oroszpolitikáját, mert ennek mi isszuk meg a levét – vallja a belgiumi szélsőjobbos Tom Vandendrissche uniós képviselő.
– Mi tényleg minden, magunktól telhetőt megtettünk, hogy felhívjuk a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek ellenkeznek az uniós alapokmányba foglaltakkal. – Ezt Ramona Strugariu, az Újítsuk meg Európát!-frakció romániai parlamenti képviselője jelentette ki.
– Judith Sargentini is 12 súlyos problémát fejtett ki a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos első jelentésben, mint a magyarországi raportőr. Most a francia Gwendoline Delbos-Corfield, aki Sargentini utódjaként készítette el a jelentést, megállapította, hogy az azóta eltelt öt évben még tovább romlott a jogállam és a demokrácia helyzete Magyarországon, aminek következtében az Európai Tanácsnak végre el kellene kezdenie a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.
– Nyilván az Európai Tanácsban megkövetelt egyhangú szavazás miatt késlekedik a döntés az eljárás megkezdéséről.
– Nem hiszem. Szerintem most a jogállami normasértés miatti eljárás okán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Daniel Freund német képviselőt is megkérdeztük azok után, hogy az Európai Parlament igen nagy többséggel megszavazta a legfrissebb raportőri jelentés ismeretében: „Magyarország nem teljes értékű demokrácia”.
A német képviselő szerint – noha nézeteltérés van az oroszok háborújának megítélésében Magyar- és Lengyelország között, azért a tanácsban a lengyelek szolidárisak lennének továbbra is Magyarországgal, és nem szavaznák meg a 7. cikkely szerinti eljárás megkezdését.
– Mit szól ahhoz, hogy Orbán a Tusványoson elhangzott beszédét nem hivatalosan oda látogató miniszterelnökként mondta el, hanem – úgymond – magánemberként, és hirdette a kevert fajelméletet tagadó, sokak szerint náci ideológiát.
– Már elnézést kérek, ha valakinek hivatali mandátuma van, akkor az nem magánemberként beszél, ráadásul egy uniós országban. Miniszterelnökként – igenis – felelős minden szaváért. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha én ilyen fajelméletet ismertetnék itt, a parlamentben, akkor a saját karrieremmel fizetnék meg érte. Orbán közszereplőként, ráadásul magas rangú közszereplőként hirdette meg ezt a téveszmét.
– El tudja képzelni, hogy jövőre esetleg megtiltanák Orbánnak, mint magánembernek, hogy belépjen Románia területére, ezzel is elkerülendő a szélsőséges elvek meghirdetését?
– Nem hiszem, hogy ettől a jogától megfoszthatná Románia, mint minden más ember, ő is részt vehet bármilyen romániai rendezvényen – az Európai Unió egyik tagállamában. Viszont én sokkal keményebb reakciót várnék el a román hatóságoktól a jövőben ilyen esetekben. Igaz, a bukaresti külügy most is reagált. De amikor a II. világháborúból ismert, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajeleméletet hirdet valaki – ez esetben pontosabban a magyar kormányfő –, Romániában, talán jobban óvakodni kellene tőle.
– A vitában felszólalók fele (beszélgetésünk a parlamenti vita után zajlott) gyakorlatilag Orbán-párti volt. Mit gondol erről?
– Ők szinte mindannyian szélsőjobb nézeteket vallók, de sajnos, nem tudunk velük mit kezdeni. Azt is nehezen értjük meg, hogy a parlamentben a fideszes kollégák júliusban azzal álltak elő, hogy az Unió megreformálásához nincs szükség az Európai Parlamentre, azt egyszerűen fel kell oszlatni. Ráadásul mindezt úgy követelik, hogy közben idejönnek és fel akarják venni a pénzt. Számomra ez erkölcsi kérdés; hipokratáknak tartom őket. Ugyanakkor azt mondom: a demokrácia lényege, hogy vitázzunk és így dőljenek el a fontos kérdések – mondta Ramona Strugariu, román uniós képviselő.
– Mivel az európai demokrácia jövőjéről van szó, ezért tartom fontosnak, hogy szót emeljek a Magyarországon történtek miatt és sürgessem a 7-es cikkelyes eljárást – nyilatkozza Malin Björk, svéd uniós képviselő, aki nemcsak felszólalt a parlamenti vitában, de sajtótájékoztatóra is kiállt a magyar jelentéstevővel, Gwendoline Delbos-Corfielddel együtt, akárcsak a román kolléganője.
– Ha egy országban baj van, akkor arra a többi országnak is oda kell figyelnie, tartozunk ennyivel egymásnak, mert jogállamban akarunk élni. Nem beszélve arról, hogy méregként terjed Orbán politikája, például az én hazámban is, a szélsőjobbos svéd demokrata pártban. Tagjai jó példaként követik mindazt, amit hatalom-koncentrációnak hívunk. A másik veszély, hogy az Európai Tanácsban helyet foglalva a szélsőjobbosok, mint Orbán is, olyan törvényeket szorgalmazhatnak, amik kihatnak mindannyiunk életére. Márpedig ennek az iránynak gátat kell szabni. Nem akarok az ő törvényeik alapján élni.
– Mindenesetre a csütörtöki parlamenti szavazás azt mutatta, egyelőre többségben vannak a demokraták az autokratákkal szemben.
– Igen, kifejezetten megnyugtató, hogy az Európai Néppárt is azon az oldalon áll, amelyik kifejezetten aggódik a magyar demokrácia sorsáért, az európai demokráciáért. A vitában felszólaló szélsőjobbosok magas aránya nem tükrözte a parlament általános véleményét a 7-es cikkelyről.
– Az Európai Tanács azonban öt éve mégsem veszi komolyan ezeket az aggályokat. Mit fog most tenni ön szerint?
– Optimista alkat vagyok. Ha nem az lennék, akkor semmi keresnivalóm nem lenne az Európai Parlamentben. Mi tényleg igyekszünk megtenni mindent azért, hogy az ügy komolyságát érzékeltessük. Felhívjuk a média, az akadémikusok, a civilek, a politológusok figyelmét, hogy cselekedni kell. Az ő véleményüket is beépítettük a jelentésbe, s így olyan dokumentumokat teszünk le az Európai Tanács asztalára, amelyek igazságtartalma vitathatatlan. Reméljük, helyes döntés születik a kohéziós alapok megvonásáról is, és azok után Magyarország jó példa lehet arra, hogy a folyamatokat meg lehet állítani, sőt vissza is fordítani, és hogy helyreállítható a demokratikus intézményrendszer.
– A 7-es cikkely segítene a legtöbbet az Európai Uniónak az egység és az együttműködés megteremtésében, hogy ha Magyarországot megfosztják szavazati jogától, akkor nem emelhet többé vétót…
– Így van, de ezekben a kérdésekben most már csak az Európai Tanács és a Bizottság felelősségét vethetjük fel, mert nem élnek az adott lehetőségekkel és eszközökkel – értékelte a vezetőség munkáját Malin Björk, svéd uniós parlamenti képviselő.