Brüsszel: megegyeztek a jogállami feltételekről

A megállapodással szeretné biztosítani az Európai Parlament, hogy az uniós költségvetésből származó támogatásokhoz ne férjenek hozzá azok az országok, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiság elveit. Emellett antikorrupciós, a bírói függetlenséget biztosító intézkedéseket is magában foglal.

Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás – írja a hvg.hu. A portál szerint az EP legtöbb követelését érvényre juttatta, ennek megfelelően a jogállami keretek megtartása előfeltétele lesz az uniós kifizetéseknek. Ez Lengyelország mellett a magyar kormánynak sem kedvez; mindkettő a kezdetektől tiltakozott a döntés ellen.

A tagállami vezetők júliusi megállapodásában annyi állt, hogy pénzügyi következményekkel csak az unió pénzügyi érdekeinek sérelme járhat, az Európai Parlament azonban már akkor jelezte, hogy csak akkor támogatja az uniós költségvetési javaslatot, ha kiterjesztik a kifizetések kötődő feltételeket, és így része lesz a jogállami feltételrendszer.

Az EP tárgyalódelegációjának tagja volt Cseh Katalin, a Momentum képviselője, aki néhány perccel a megegyezés után elmondta: „Sikerült kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely azon túl, hogy nagyon komoly antikorrupciós intézkedést tartalmaz, a jogállamiság sérelmére is kiterjed. Például alkalmazható a bírói függetlenség megsértése esetére is, illetve támaszkodik az Európai Bizottság által bevezetett jogállamisági jelentések tartalmára is. Kijelenthető, hogy hosszú évek után végre van egy olyan garancia az Európai Unió kezében, amely a jogállamisági garanciákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését.”

Cseh Katalin hozzátette, az EP számára nagyon fontos volt, hogy semmilyen intézkedés ne tegye lehetetlenné, hogy a végfelhasználók, tehát a támogatások végső jogosultjai megkapják a megítélt összegeket – írja a portál.

Ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetésből származó pénzeszközökkel nehezebb lesz visszaélni.

Pofon Orbánnak: Megállapodtak az EU intézményei a jogállamisági mechanizmusról

(Euronews)  Az Európai Unió intézményei megállapodtak a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendelet szövegéről. Az Európai Bizottság a Parlament és a Tanács képviselői több tárgyalási fordulón keresztül közelítették az álláspontjaikat, az így létrejött kompromisszumról szavaz majd az Európai Parlament és az igazságügyminiszterek tanácsa is. A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen az eljárást megindítani, de a tágabb jogállamisági problémákra is lehessen alkalmazni.Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

A jogállamisági mechanizmust ellenző országok, mint Lengyelország és Magyarország azt szerették volna, ha a mechanizmus nem általában a jogállamisági normák sérelmét szankcionálná, hanem azt, ha ezekből konkrét kár éri az uniót, ami sokkal szűkebb esetkör. A most elfogadott megfogalmazás ennél egy kicsit tágabb: az EU-t érő gazdasági kár kockázata is elegendő lenne a mechanizmus aktiválásához.

A Parlament delegációjának kezdeményezésére bekerült egy olyan cikkely a szövegbe, amely alapján példákkal lehet megvilágítani a jogállamisági hiányosságok kiterjedtségét. Azért, hogy ne a végső kedvezményezetteken, mondjuk Erasmus-ösztöndíjra váró diákokon csattanjanak a szankciók, egy olyan eszközt is létrehoznak, amely biztosítja, hogy ők hozzájussanak a megítélt támogatáshoz.Bár a Parlament által eredetileg kívántnál hosszabb határidőt kapott a Bizottság és a Tanács, hogy lépjen fel egy beazonosított jogállamisági probléma miatt, de az rövidebb lett, mint amit a Tanács javasolt, 7-9 hónap. A Bizottság, miután megállapítja a feltételek fennállását, elindítja a jogállamisági eljárást. A Tanácsnak főszabály szerint egy kivételes esetben legfeljebb három hónapja lesz dönteni, méghozzá minősített többséggel. A mechanizmust ellenző országok azt már elérték, hogy az aktiváláshoz a tagállamok minősített többsége kelljen, szemben az eredeti javaslattal, amely szerint az eljárást a Bizottság kezdeményezte volna, és a leállításhoz lett volna szükség a tagállamok minősített többségére.

Varga Judit igazságügyminiszter már reagált a döntésre a facebookon: azt írta, “Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését!” Varga azzal vádolja az Európai Parlamentet, hogy meg akarja kerülni a szerződéseket és felrúgni a költségvetési alkut. Varga azzal fenyeget, hogy a mechanizmus elfogadása miatt blokkolhatja Magyarország a költségvetés elfogadását. “Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk”, írja Varga Judit.

A mechanizmust magát is elfogadhatja a Tanács minősített többséggel, vagyis azt Magyar- és Lengyelország nem tudja megakadályozni, viszont még mindig fenyegethet más, egyhangú döntést igénylő fontos uniós döntések blokkolásával. A jogállamisági mechanizmusról való megállapodás kifejezetten sürgős az EU-nak, mivel ehhez szorosan kapcsolódik a hétéves költségvetés és a közös hitelfelvételen alapuló koronavírus-mentőcsomag, amely nagyon fontos lenne a legtöbb uniós tagállamnak.