Egyre többször lehet hallani, hogy valaki stroke-ot kapott, pedig kellő figyelemmel elkerülhető lenne az agyi érkatasztrófa. Leggyakrabban a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a szívritmuszavar, illetve a kardiovaszkuláris megbetegedések következtében károsodott artériák állnak a stroke hátterében. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen fennáll. Természetesen nem csupán e betegségekben szenvedők tartoznak a veszélyeztetettek közé, hiszen a stroke nem válogat, fiatalokat és időseket egyaránt érinthet.
A szív- és érrendszeri betegség (elsősorban a lezajlott szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek, egy bizonyos típusú szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció) növeli a stroke kockázatát. Közülük a legfontosabb a pitvarfibrilláció, mely hazánkban mintegy 200 ezer embert érint. Ez a ritmuszavar gyakran vezet trombusok keletkezéséhez, mmiáltal kis vérrögök szakadhatnak le és a vérárammal az agyi erekbe jutnak.
Az agyban, egy jól körülhatárolt helyen található meg minden testi működésünk (pl. a mozgás, beszéd) központja. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént.
A stroke legfőbb tünetei:
• az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása;
• a száj hirtelen „félre húzódása”, elferdülése;
• hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
• hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
• hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
• minden előzmény nélküli erős fejfájás;
• zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.
A tünetek lehetnek átmenetiek vagy maradandók, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Gyors javulást mutathatnak, elmúlhatnak, majd visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Már egyetlen tünet megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására!
Életfontosságú, hogy már egyetlen tünet jelentkezése esetén is, azonnal hívjuk a mentőszolgálatot, hiszen a tünetek kezdete után három órán belül vérrögoldó kezeléssel a stroke kimenetele nagyban enyhíthető.
A kockázati tényezők korai felismerése és megfelelő kezelése nagymértékben csökkenti a stroke kialakulásának valószínűségét. A magas vérnyomás kezelése az egyik legfontosabb kockázatcsökkentési lehetőség: akár 40 százalékkal is mérsékelheti a stroke kialakulását. A krónikus vesebetegeknél kiemelten fontos a vérnyomás állandó ellenőrzése és a célvérnyomás elérése. A rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly elérése, a stressz-szituációk kerülése, a koleszterin- és a vérzsírszintek normalizálása, a sófogyasztás minimalizálása mind fontos tényezők a szélütés kialakulásának megelőzésében. A pitvarfibrilláció esetén a véralvadás-gátlóval kezelés kiemelt fontosságú az agyvérzés megelőzésében; ehhez ma már korszerű gyógyszeres terápia áll rendelkezésre.
A stroke bekövetkezte után a mozgásteljesítmény visszanyerésénél a legfontosabb a rehabilitáció, amit a beteg végezhet a kórházban, illetve gyógytornász segítségével otthon is. Az első hat hónapban várható a legnagyobb javulás, de utána sem szabad feladni a reményt a gyógyulásra, mert apró javulásokra folyamatosan lehet számítani. Ha a stroke következtében a beszédért felelős agyrész is sérült, akkor a hangképzési és artikulációs problémák nehezíthetik a beteg beszédkészségét. Ha a betegnek van rá lehetősége, forduljon logopédushoz, mert újra megtanulhatja a beszédtechnikákat. A gyógyulás nagymértékben függ a beteg akaratától, türelmétől, ezért a családjától bíztatásra és megértésre van szüksége.
