Évente világszerte 15 millió ember, hazánkban 45–50 ezer embert ér szélütés; minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság „Stroke – Ne késlekedj!” beteg-felvilágosító és orvosi oktató programja az „Együtt a stroke ellen, 2016–20” címen folytatódik, melyhez most csatlakozott a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság is.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Az itthoni szélütötteknek csak 3 százalékát sikerül idejében kórházba juttatni. Évente 13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében, és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke-esetet tekintve: 10 százaléka 50, 27 százaléka pedig 60 évesnél fiatalabbakat sújtja. A múlt években sok fiatal és középkorú felnőtt vált a szélütés áldozatává, mi több, egyre gykrabban fordul elő már gyerekkorban is!
A túlélők nem egészen a fele féloldali bénulásban, 12–18 százaléka beszédzavarban szenved, jó ötöde járásképtelen, negyede-fele részben vagy teljesen mások segítségére szorul, harmada küzd depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek harmada már nem él, a másik harmada maradványtünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, a maradék harmada képes visszatérni a munkába, gyakorolhatja a hivatását és képes önmaga ellátására.
Az elmúlt években meghirdetett „Stroke – Ne késlekedj!” kampány elsősorban a szélütés tüneteire, a bizonytalan tétovázás idejének a csökkentésére, a mentő azonnali hívásának fontosságára és a pitvar-fibrilláció felismerésére hívta fel a lakosság figyelmét. Az idei kampány már a megelőzést, a veszélytényezők elkerülését, megszüntetését is célozza.
Dr. Csiba László a Magyar Neurológosok Társaságának elnöke elmondta: a múlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javulást mutatja, hogy hazánkban a múlt öt évben 228 százalékára nőtt a trombolízissel kezelt betegek aránya (2010-ben 895, 2015-ben már 2042 volt), vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint azelőtt. Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul.
Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arckifejezését felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
Ha valaki a stroke tüneteit észleli – hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtagbénulás vagy zsibbadás – nem szabad várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget. Rögtön tárcsázni kell a mentők telefonszámát (104), ugyanis csak ők tudják, hol részesülhet a beteg a lehető legrövidebb időn belül vérrögoldó kezelésben.
Csiba professzor kiemelte azt is, hogy a társ szakmák együttműködésével, főleg a kardiológusokkal közösen sokat lehet tenni a megelőzésért. Az akadémikus ugyanakkor hozzátette: Debrecen élen jár a szűrésben és az akut ellátásban.
Édes István professzor a Magyar Kardiológusok Társasága nevében hangsúlyozta: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nagyban előidézhetik bizonyos kockázati tényezők. A veszélytényezők együtthatása vészesen növelheti a stroke, a koszorúér-betegség, a szívinfarktus esélyét. A szakember a megelőzésre is felhívta a figyelmet, mert a kiváló koleszterincsökkentő és véralvadásgátló gyógyszerek önmagukban kevesek, a veszélyeztetetteknek is tenniük kell az egészségükért, egészségesen kell táplálkozniuk, fel kell hagyniuk a mozgásszegény életmóddal, abba kell hagyniuk a dohányzást és meg kell tartaniuk az orvos utasításait. Nagyon fontos a terápiahűség, hiszen tudomásul kell venni, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyeket egy életen át kell szednie a betegnek azért, hogy ne érje újra szívinfarktust, ne üsse meg ismételten a guta.
Vannak olyan szív- és érrendszeri betegségek, mint például a pitvar-fibrilláció (szívpitvar-remegés), amelyek még növelik a stroke kialakulásának veszélyét. Dr. Csanády Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának következő elnöke e betegség tüneteit is ismertette: rendszertelen szívverés, szédülés, légszomj, erős szívdobogás-érzés. A professzor elmondta: aki ebben a betegségben szenved, annak ötször nagyobb esélye van arra, hogy stroke-t kapjon. Ez a betegség a magyar lakosság több mint 1%-át, azaz több mint 100 ezer (!) diagnosztizált beteget érint, a nem diagnosztizált betegekkel együtt akár kétszer annyit is.
Dr. Pápai György, az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi térségi igazgatója elmondta: a kampány hatására az emberek bátrabban hívják a mentőket, ugyanakkor sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy stroke-juk van, csupán az alapvető tüneteket tudják felsorolni. Kiemelte, hogy a múlt években rendkívül jó kapcsolat alakult ki a stroke-osztályok és a mentőszolgálat között, ami nagyban javítja a betegek túlélési esélyeit. Ő is kiemelte az időablak fontosságát, és felhívta a lakosság figyelmét a tétovázással, a bizonytalankodással eltöltött drága idő csökkentésére, vagyis arra, hogy a tünetek észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket (telefon 104), és ne a háziorvost vagy a rokonságot.
Porkoláb Gyöngyi a „Csak egy nő?!” program igazgatója nagyon fontosnak tartja a szűrővizsgálatok elvégzését, hogy ne csak akkor forduljunk orvoshoz, ha már baj van. Hozzátette: lényeges lenne, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten tegyen arról, hogy minél szélesebb körbe elérjen az információ. Ugyanakkor kiemelte: e hároméves program célja éppen az, hogy nyitott társadalmi párbeszédet kezdeményezzenek a nők szerepéről a család, az anyaság és a karrier vonatkozásában, azért, hogy ne csak meghalljuk, hanem meg is hallgassuk egymást. Kitért arra is, hogy már gyermekkorban figyelni kell az utódok egészségére, hiszen csak egészséges gyermekből lehet egészséges felnőtt.