Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója ma újságírók előtt bejelentette: december 13-tól újra fogadja a látogatókat a mintegy 500 műtárgyat felvonultató egyiptomi állandó kiállítás. Az újrarendezett állandó kiállítás ezúttal nem időrendben sorakoztatja fel a gyűjtemény darabjait, hanem téma szerinti csoportosításban, ráadásul az eddiginél nagyobb területen. Ezáltal a látogatók számára még érthetőbben bővíti a korszakkal kapcsolatos ismereteket.
A rendezési elv az egyiptomi világképet követi: emberek, istenek, halottak világát és állandó párbeszédét. Az eligazodásban segítségünkre vannak a magyar és angol nyelvű feliratok, valamint a színek. A kiállítástLiptay Évakurátor, gyűjteményvezető egyiptológus mutatta be a sajtó képviselőinek.
Az első terem az embereké, a falak zöld színe a Nílus völgyét, a természetet és a teremtést jelenti. Látunk ember- és fáraószobrokat, mitikus tárgyakat, ókori edényeket, festett textileket, írásfajtákat, halotti sztéléket, amelyek részben Kákosy László professzor 1983-i ásatásait követően gazdagíthatták a gyűjteményt. A fáraókat az istenektől származtatták: egyiptomi hit szerint ők teremtették meg a kapcsolatot emberek és istenek között. A portrék erősen stilizáltak és idealizáltak.Liptay Évafelhívta a figyelmünket az istenek és emberek kommunikációját megjelenítő, 2012-i új szerzeményű ősbüsztre.
A második, az istenek és a templomok szürke termében egy nagyméretű sztélé jelenetén megfigyelhetjük a fáraó és az isten közös áldozatát. A kisebb-nagyobb tárgyak, feliratos edények a templomokból, illetve házi szentélyekből kerültek elő. A fülkés elrendezésnek köszönhetően valóban ókori templom látszatát kelti a nézőben. A „templom” falát reliefes díszítésű kőblokkok borítják. Láthatók itt rituális eszközök, sólyom- és állatformájú istenszobrok, újévi jókívánságot közvetítő skarabeuszok, valamint az Ozirisz-kultusz tárgyai.
A harmadik, piros terem a sírokban használt halotti felszereléseket és az ókori egyiptomiak által elképzelt túlvilági életet mutatja be. Két múmiát, festett koporsókat és töredékeiket, állatmúmiákat, halotti díszeket, usébti szobrocskákat, a halottak belső részeit rejtő kanopusz-edényeket és a túlvilág sakál alakú istene, Anubisz ábrázolásait, szobrait tartalmazza a helyiség.
Itt helyezték el a gyűjtemény történetének legnagyobb értékű tárgyát, az idén 100 millió forintos állami támogatással egy londoni műkereskedőtől megvásárolt, két méter hosszú, súlyos kőreliefjét. A faltöredék mintegy 4200 éves, egy óbirodalmi sírból, masztabából (VI. dinasztia) származik. A hatalmas kődarabon látható a sír hajdani tulajdonosának ülő alakja. Mellette hatsoros hieroglif felirat tudatja a nevét: Haunak becézték, és felolvasó pap volt, azaz magas rangú írástudó, aki hangosan felolvasta a templomokban őrzött szent szövegeket, mivel akkoriban kevesen tudtak olvasni, ő ismerte a hatásos mágikus szövegeket. Csak királyi engedéllyel kaphatott kősírt. A töredék származási helye eddig ismeretlen volt, de egyiptológusaink megtalálták, azonosították a helyet: Dél-Szakkarában, Haufener sírjában, ahol éppen egy francia régészcsoport dolgozik. Ők erősítették meg a magyar szakemberek kutatási eredményeit.Liptay Évaelmondta, hogy az egyiptomi írásban is csak a mássalhangzókat jelölték, ezért a feliratot csupán félig sikerült megfejteni.
Az utolsó helyiség kincsekkel teli raktár, ahová csak szakvezetéssel lehet bejutni. Nagyon látványos a sok egymás mellé állított szarkofág és más tárgy.
Az állandó kiállítás előterében, az aulában elhelyeztek egy „ókori Kelet”-vitrint, amelyben a Szépművészeti Múzeum gazdag keleti anyagából (Mezopotámia, Levante, Irán) válogattak össze értékes műtárgyakat.
