Szerencsés lapjárást! – avagy az ördög bibliája…

Minden idők egyik legnépszerűbb játékeszköze volt és maradt a kártya. A színes lapok történetét és sokféleségét mutatja be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum most megnyílt és február 2-ig tartó kiállítása, amelynek időszerűsége vitathatatlan: 150 éve kezdődött el a játékkártyagyártás Magyarországon. (Nyitó kép: a 20. század legnagyobb magyar kártyása, Rodolfo, a felejthetetlen bűvészzseni. A felvétel forrása: mult-kor.hu)

Az óbudai patinás épületben nagyszámú érdeklődő várta a kiállítás megnyitását, hiszen a kártyázásnak hosszú évszázadok alatt sem árthatott tilalom, átok és égetés. Az ördög bibliájának is nevezett ártatlan kártyalapokat hasonló indulatokkal és szenvedéllyel keverték és osztották arisztokraták, polgárok, katonák, diákok, asszonyok és férfiak, urak és pórok.

A kiállítás a magyarországi kártyafestészet és -gyártás legszebb termékeit mutatja meg a különböző történelmi korszakokban 1869-től 2012-ig; melyek kezdetben az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat (1869-1896), majd – annak csődje után – Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár (1896–1949), utóbb Játékkártyagyár és Nyomda, Offset és Játékkártya Nyomda (1950–2012) működése során születtek.

A kártyák mellett számos eredeti forrásdokumentumot is megtekinthetnek a látogatók, így cégtörténeti iratokat, árumintakönyveket, levélpapírokat, korabeli reklámokat, archív fényképeket. Mindezek mellett pedig a tablókon és tárlókban helyet kapnak az elmúlt 150 év kártyajátszási kultúrájának emléktárgyai is: bútorok, más használati és dísztárgyak, könyvek és folyóiratok, képes levelezőlapok, fényképek…

A budapesti Játékkártyagyár az államosítás évtizedeiben is Piatnik néven szállította Nyugatra termékeit, illetve ilyen cégjelzésű protokoll-paklikkal ajándékozta meg neves külföldi vendégeit. Ezt kapta Pablo Neruda irodalmi Nobel-díjas chilei költő is, aki a hatvanas évek közepén bejárta Magyarországot. A nevezetes kártyacsomagot most is őrzi Santiagóban a chilei főváros Neruda-emlékmúzeuma…