Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv (azaz: Corporate Sustainability Due Diligence Directive/CSDDD), amit a tagállamok két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is.

Az irányelv értelmében fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítást és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet kell készíteniük azoknak az európai uniós és harmadik országbeli nagyvállalatoknak, amelyek megfelelnek bizonyos küszöbértékeknek a munkavállalói létszám és az elért éves nettó árbevétel alapján.

Kötelezettek lesznek a több mint 450 millió euró éves nettó globális árbevételt elérő és több mint 1000 munkavállalót foglalkoztató európai uniós nagyvállalatok (akár vállalatcsoporti szinten), illetve bizonyos feltételek mellett a franchise– vagy licenszmegállapodás alapján együttműködő vállalatok is. A harmadik országbeli vállalatok akkor lesznek kötelezettek, ha több mint 450 millió euró éves nettó árbevételt érnek el az Európai Unióban.

A vállalatok kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást lesznek kötelesek végezni a saját és leányvállalataik, továbbá az üzleti partnereik tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása végett. Azt kell vizsgálniuk, hogy megfelelnek-e az irányelv mellékletében megjelölt emberi jogi és környezetvédelmi előírásoknak: ilyen például a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítása, valamint a hulladék jogellenes kezelésének tilalma.

A vállalatoknak a teljes tevékenységi láncukat át kell világítaniuk, amely a jogszabály értelmében magában foglalja a beszállítói tevékenységi láncot, illetve a termékoldali tevékenységi láncot a termék élettartamának végéig. A termék élettartamát követő ártalmatlanításra ugyanakkor már nem vonatkozik ez a jogszabály, valamint a pénzügyi szektor esetében csak a beszállítókat érinti.

Saját kockázatkezelési rendszert kell létrehoznia minden kötelezettnek, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia az azonosított lehetséges káros hatások megelőzése, és a tényleges káros hatások megszüntetése érdekében. Ilyen lehet például szerződéses biztosítékok kérése, pénzügyi vagy nem pénzügyi beruházások és korszerűsítések megvalósítása, akár – végső eszközként – az üzleti kapcsolatok felfüggesztése vagy megszüntetése is. Emellett: ha a vállalat tényleges káros hatást okozott, akkor korrekcióra köteles.

Panaszkezelési rendszert is létre kell hozniuk a vállalatoknak, ahol az érintettek széles köre bejelentést tehet a tapasztalt káros hatásokról. Meglévő panaszbejelentő rendszer esetén a környezetvédelmi és az emberi jogi szempontú kiegészítés szükséges. Az intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát a vállalatoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, és – ha nem tartoznak a CSRD (—> Corporate Sustainability Reporting Directive: az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve) alapján fenntarthatósági beszámolási követelmények alá – évente egyszer a honlapjukon kötelesek beszámolni ezzel kapcsolatos tevékenységükről.

A hatósági ellenőrzéssel kiszabható büntetések (például pénzbírság, aminek felső határát a tagállamok egyedileg határozzák meg, azonban az éves árbevétel 5%-át mindenhol el kell érnie) mellett a vállalatok felelősségre vonhatók lesznek azokért a károkért, amiket a káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kötelezettségük megszegésével okoztak.

Polgári jogi felelősségük révén a teljes okozott kár megtérítésére lesznek kötelezhetők. Egy vállalat ugyanakkor nem vonható felelősségre, ha a kárt csak a tevékenységi láncában lévő üzleti partnerei okozták. A károsultak szakszervezetek, illetve emberi jogi és környezetvédelmi civil szervezetek részére is adhatnak felhatalmazást, hogy keresetet nyújtsanak be az igényeik érvényesítésére.

A vállalatok az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet is kötelesek lesznek elfogadni, ami biztosítja, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával, és az európai uniós klímasemlegességi célkitűzésekkel a Párizsi Egyezményben foglaltak szerint. A tervnek ismertetnie kell a végrehajtást támogató beruházások és finanszírozás magyarázatát és számszerűsítését is.

A jogszabály kötelezettséget ró az érintett vállalatokra, ugyanakkor több lehetőséget és kiaknázható üzleti előnyt is teremthet az indukált fejlesztéseken keresztül. A beszállítói lánc fenntarthatósági szempontú átvilágításával és panaszbejelentő rendszer létrehozásával még idejében fény derülhet olyan súlyos emberi jogi és környezetvédelmi visszásságokra, amelyek nyilvánosságra kerülés esetén károkat okozhatnak a vállatok hírnevére és bevételére akár egy vevői bojkottokon keresztül. A belső átvilágítási rendszer létrehozása segíti a vállalatok tudatos és hatékony környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú fejlesztését. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel a vállalatok könnyebben fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire, illetve kiaknázhatják az átállásban rejlő lehetőségeket is.

A jogszabály kitér a nagyvállalatok által átvilágított kis- és közepes vállalatokra is. Ha az elvárt környezeti, illetve emberi jogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a kis és közepes vállalat működését, akkor a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatással is segíteniük kell a kis és közepes vállalatokat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy finanszírozással.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogba, és meghatározzák a részletszabályokat. Magyarországon a környezeti, társadalmi, irányítási (azaz: ESG-) törvény szabályozza a kockázatok értékelését és kezelését, így az irányelv átültetése várhatóan az ESG-törvényben fog megjelenni. Ezt követően fokozatosan alkalmazandók az irányelv előírásai, a munkavállalói létszám, valamint az elért éves nettó árbevétel tekintetében meghatározott küszöbértékek alapján. A legnagyobb, 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatok már 2027-től kötelesek alkalmazni az előírásokat, a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettiek 2028-tól, míg 2029-re az összes érintett vállalatnak alkalmaznia kell a szabályokat.