Ukrán–magyar közös hadgyakorlatról tárgyalt Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter Benkő Tibor kollégájával a Tisza néven ismert, többnemzetiségű műszaki zászlóalj szervezeti keretein belül – számolt be erről az ukrán 112-es tv-csatorna a védelmi tárca közleményére hivatkozva.
A magyar honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz és ukrán kollégája egyeztettek arról is, hogy más európai partnert is bevonnak a közös akcióba, illetve a hadgyakorlat célját a kölcsönös segítségnyújtásban nevezték meg. Az ukrán törvényhozás, a Verkhovnaja Rada decemberben engedélyt adott külföldi csapatok bebocsátására az ilyen jellegű, békés célú katonai műveletek céljából.
Ukrajnának számos dologban változtatást kell végrehajtania ahhoz, hogy a NATO tagja lehessen – adta hírül az orosz TASZSZ hírügynökség New Yorkban keltezett tudósítása Szijjártó Péter véleményét, amit közölt az ukrán Fókusz szakfolyóirat is. Első helyen a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak biztosítását nevezte meg a magyar külügyminiszter, mert most megsértik a jogaikat. Alapvetően az iskolai anyanyelvi oktatás mellőzése, illetve annak korlátozása miatt. Szijjártó kifogásolta azt is, hogy Ukrajnában nem vállalhAt hivatali tisztséget az, aki kettős állampolgársággal rendelkezik, és ami egyet jelent a demokrácia megsértésével. Idézem: „Megértjük, milyen kihívásokkal kell megküzdenie Ukrajnának, amikor nemzeti szuverenitásáért és a területi egységért küzd, ám ennek ellenére soha nem lesz elfogadható a számunkra a kisebbségekkel való mostani bánásmód”. A Fókusz úgy tudja, hogy Magyarország megakadályozhatja Ukrajna NATO-tagságát. Erről állítólag maga Orbán Viktor nyilatkozott, amikor Kijev élesen bírálta Magyarországot, hogy Oroszország Ukrajna megkerülésével szállított gázt hazánknak.
Idézi Joe Biden amerikai elnököt is, aki szerint a Krím annektálása és a Donyeck térségben folyó háború nem befolyásolhatja Ukrajna NATO-tagságát, azonban a korrupció és ezzel együtt sok egyéb jelenség is akadálya egyelőre ennek a folyamatnak.
A hétvégén adott interjút a New Yorkban Szijjártó Péter a konzervatívok tv csatornájának, a NewsMaxnak, ahol Trump volt elnök és Gorka Sebestyén, aki egy ideig az ő tanácsadója is volt – rendszeresen szerepelnek. Az orosz hírügynökség annyit közölt, hogy ENSZ-eseményen vesz részt a magyar külügyminiszter, de ott egy elhalasztott eseményt találtunk a naptárban, s az MTI agendájában sincs feltüntetve Szijjártó New York-i tartózkodásáról hivatalos esemény.
Mindenesetre az interjúban Szijjártó az ukrán–orosz–amerikai konfliktus kapcsán elmondta: ha bármilyen konfliktus volt Kelet és Nyugat között, annak mindig a kis közép-kelet-európai országok a vesztesei. Hozzátette: nem akarjuk, hogy a hidegháború visszatérjen. Az őt kérdező újságíró a világ bajait igyekezett Joe Bidenre kenni, mire Szijjártó – becsületére legyen mondva – kijelentette: nagyon bonyolult lenne mindezeket összekötni azzal, ki van éppen hatalmon az Egyesült Államokban. Ellenben azt kiemelte, hogy soha nem voltak olyan jók a magyar–amerikai kapcsolatok, mint Donald Trump elnöksége idején. Viszont Szijjártó felhívta a figyelmet arra, hogy épp előző nap beszélt telefonon Orbán és Trump, utóbbi „teljes támogatásáról biztosította érdemei alapján a magyar kormányfőt a közelgő választások alkalmával”.
Az ellenzékről Szijjártó is, mint ahogy rendszerint Kovács Zoltán kormányszóvivő, csúsztatott, amikor azt állította, hogy a szélsőbaltól, a kommunistáktól a szélsőjobbig, minden párt jelen van a koalícióban, még az az antiszemita párt is, ami miatt a külföld a magyar kormányt az elmúlt években állandóan bírálta. Most bezzeg senki sem tiltakozik, amikor az ellenzék soraiban antiszemita párt van. A külföld már megint kettős mércét alkalmaz a magyar kormány ellen – panaszkodott Szijjártó, amit szomorúan vett tudomásul a műsorvezető.
Arra a kérdésre, hogy a konzervatív Orbánnak konzervatív kihívója lesz az ellenzék részéről, Szijjártó ezt határozottan tagadta, és azt mondta, szereti magáról azt hirdetni Márki-Zay Péter, hogy konzervatív.
A világsajtó – az amerikaitól kezdve a kínaiig azt a hírt kapta fel, hogy a migráció ismét a kormány választási kampánytémája lett. Az AP amerikai hírügynökség egy 26 éves szíriai menekültet szólaltatott meg, akit visszautasítottak a magyar határ mellől Szerbiába és azt kérdezte, ha egyszer nem akar Magyarországon maradni, akkor miért nem engedik át?
Harmincöt társával együtt végigvergődött Európa egy részén, és megrekedt. Ausztriába, Németországba, Hollandiába akarnak menni. Akkor mi a bajuk velük?