„Hogy őszinte legyek, az, hogy milyen a demokrácia státusza Svédországban, nem érdekel. Ez a svéd népet kell, hogy érdekelje, és ha a svédeket nem érdekli, hogy valaki miniszterelnök lehet a szavazatok egynegyedével a parlamentben, akkor erről megvan a véleményem, de kit érdekel, nem vagyok svéd.” (Választási győzelme után a svédek ikonikus miniszterelnöke, az 1986. február 28-án meggyilkolt Olof Palme.)

A finoman cizellált, diplomatikus megfogalmazásairól elhíresült Szijártó Péter nyilatkozta ezt a svéd állami televízióban, és egyet kell értenünk hazánk külügyminiszterével: ő valóban nem svéd.

Tegnap itt is olvashattunk arról, hogy Szijjártó szerint a svédek a fasorban sincsenek hozzánk képest. Jó, egy kicsivel jobban élnek, mint mi, meg tovább is valamelyest, de ami a demokráciát illeti, volna mit tanulniuk tőlünk.

Ezek a szerencsétlen svédek például még azt sem tudják, hogyan kell egyetlen faluszéli viskóba kétszáz embert bejelenteni. Nem lakhatás céljából, mert azt talán még el lehetne nekik magyarázni, hanem azért, hogy ezek az emberek majd a miniszterelnök pártjára szavazhassanak.

Megtanulhatnák tőlünk a svédek azt is, hogyan kell választások előtt zsák krumplit osztani a szegényeknek. Náluk persze jóval kevesebb a szegény ember, mint idehaza, egy zsák krumplival kiröhögtetnék magukat, akik ezzel próbálkoznának. Arról nem is szólva, hogy a választás előtt kifizetendő 13. havi nyugdíjról még csak nem is hallottak. Ezek a svédek, bocsássák meg, ha lenézzük őket emiatt, abban a hitben élnek, hogy egy év 12 hónapból áll. Ebből kifolyólag azt gondolják: hülyeség 13. havi nyugdíjat ígérni az embereknek, amikor azok sokkal jobban járnak, ha a 12 hónapon át kapott nyugdíjuk elég magas volna ahhoz, hogy abból tisztességgel megéljenek. Ki tudják fizetni belőle a rezsijüket, jut élelmiszerre, ruhára, sőt, még szórakozásra, utazásra és egyéb földi hívságokra is marad.

Mindezt hiába magyarázná az ember egy svédnek, nem tudná felfogni. És nemcsak az átlagemberekkel van baj Svédországban, hanem a politikusok sem különbek náluk. Szegényes a fantáziájuk, el sem tudják képzelni, hogy éjszaka is be lehet nyújtani – ráadásul egy salátatörvénybe elbújtatva – törvényjavaslatokat. Olyan előterjesztésekről van szó, amelyek a választás kimenetelét a kormányzó párt számára előnyösen módosítják. Vagy úgy átírni a választási a körzeteket, hogy az a kormányon lévő pártnak – idehaza Fidesznek hívják ezt a pártot – kedvezzen.

Ilyen egy svéd politikusnak eszébe sem jut, nem véletlen, hogy Szijjártó Péter nem svéd. Ha svéd volna, neki sem jutna eszébe ilyen, vagy ha mégis, akkor nem külügyminiszter lenne, hanem egy sarki kocsmában osztaná az észt, oktatná a törzsközönséget demokráciára és egyéb hiábavalóságokra.

Egészen addig, amíg meg nem unnák az okoskodásait és páros lábbal ki nem tessékelnék a friss levegőre.