A lengyelek visszakoznak, mert mégiscsak fontos számukra az uniós felzárkózási alap. A Republic World arról számolt be, hogy a három, vitatott régió visszavonta az LMBTQ-mentes övezetre vonatkozó törvényét, miután Brüsszel egyértelművé tette, ha a kisebbségeket diszkrimináló jogszabály hatályban marad, akkor az uniós forrásokat nem utalják Varsónak. Az igazságügyi miniszter erre tiltakozott zsarolással vádolva meg az Európai Bizottságot.
Vajon hasonlóan visszakozik majd Magyarország is? Ez egyelőre kérdéses, noha Usula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a magyar LMBTQ-ellenes törvényt.
Az Euractive–ben már meg is kapjuk erre a választ, ugyanis Szijjártó Péter ugyanazt a kifejezést használva, mint a lengyel igazságügyi miniszter, közölte, elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy zsarolja Brüsszel. Nem fognak egyetlen törvényt sem visszavonni az EU kérésére, s amúgy sincs szükség az uniós pénzekre, mondta a külügyi tárcavezető, hisz’ remekelt hazánk a kötvényeladásokkal a múlt héten a nemzetközi pénzpiacokon. Az uniós pénzek nélkül is boldogul Magyarország – szögezte le Szijjártó.
Az afganisztáni egyetem bezárása okán a magyar kormány egy lapra került a The Washington Postban a tálibokkal. A véleménycikk azt vizsgálja, az autoriter rendszerek egyik alaptézise a független egyetemek felszámolása. Az Afganisztáni Amerikai Egyetem ellen először 2016-ban intéztek támadást a tálibok. A mostani hatalomátvétellel viszont meg is pecsételték a sorsát. Az egyetemi hallgatók fele lány volt, ők végképp elmenekültek, és a többiek ottmaradása is bizonytalan.
Ez történt a CEU elűzésével is. Az orbáni intézkedést is magyarázva, írás az olasz fasiszta vezér Benito Mussolinit hozza fel példának, aki 1931-ben hűségesküt követelt az egyetem dolgozóitól. A lengyelek is üldözték az úgynevezett repülő egyetemeket, azokat a szabadegyetemeket, amelyek lakásokban okították, mi is a demokrácia. Török-, Oroszország és Brazília is hasonlóan áll a független egyetemekhez, mint a magyar kormány. Amerikában elindult egyébként a „Veszélyben az egyetemi képzés” kezdeményezés, amely a tálib veszély miatt igyekszik otthont teremteni az afgán demokratáknak.
Ha Tucker Carlson és Mike Pence esetleg Magyarországra szeretne költözni, szívesen segítek felütetni mindkettőt a repülőre – írja nem kis malíciával Charles Pierce az Esquire amerikai lapban kifigurázva a Fox Tv sztárját és a népesedési konferenciára Orbán meghívására Budapestre érkezett volt, trumpi alelnököt. Pence-ről és Orbánról egyenesen azt írja, hogy a fehérek felsőbbrendűségét hirdető autoriter ideológiát vall. A szerző megjegyzi, márpedig ő is szívesen jönne hozzánk egy jó kis pörköltért és galuskáért. A baj azonban az, hogy Magyarországot akarják meghonosítani Amerikában – utalva itt a Trump-féle autoriter rendszerépülésre.
A Der Tagesspeigel hosszasan elemzi az ellenzéki előválasztást és mutatja be az esélyes jelölteket. Pozitívumnak tartja, hogy a lakosság mintegy 8%-a elment az elmúlt napokban szavazni, sőt, külföldről is érkeztek szép számban voksok. Az esélyeket latolgatva a főpolgármester-választást hozza fel példának, ami az összefogás sikere. Kitér a cikk arra, hogy a Fekete-Győr András és Karácsony Gergely még Németországba is elutazott a nyáron szövetségeseket keresendő. A főpolgármester találkozott az esélyes kancellárral, Olad Scholz-cal is.
Kampányolni ment Orbán Prágába Andrej Babis mellett – foglalja össze az osztrák Der Standard az október 8–9-i cseh parlamenti választási kampány „Magyarországra jutó részét”. A migrációs kérdésben egy véleményen vannak, s a cseh kormányfő szerint ez jó pontokat hoz neki, ha az afgán menekültekkel lehet riogatni.
Orbánt ezúttal is tüntetők fogadták: „Putyin szolgája!”-bekiabálásokkal. A cikk szerint nem volt véletlen az sem, hogy Orbán az ellenzéki előválasztás eredményhirdetésének a napján keresett némi kitérőt. Noha az eredmények lassabban jönnek, mint azt gondolta.
Magyarországra érkezett háro napos felmérésre az Európai Parlament magyar jelentéstevője, Gwendoline Delbos-Corfield, aki Judith Sargentini szerepét vette át és, és hat másik kollégájával a jogállami viták ügyében szeretné jelentését a helyszíni benyomásokkal megerősíteni – írja az Euobserver. A francia képviselő elmondta: ezeket a kérdéseket a kormánnyal személyesen is meg akarja vitatni, és úgy tudható, hogy Varga Judit és Pintér Sándor fogadja, továbbá Karácsony Gergellyel és civil szervezetekkel is fog találkozni.
Interjújában Gwendoline Delbos-Corfield azt hangsúlyozta, hogy ez „nem egy új 7. cikkelyes jelentés lesz, hanem a jelentés aktualizálása, ami decemberben kerülhet a parlament elé”. Delbos-Corfield arra is felhívta a figyelmet, hogy januártól Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, ami lökést adhat a 7-es cikkely szankcióinak alkalmazásához