Köszönőviszonyban sincsenek egymással a felújítandó és a felújított házak árai, ennek ellenére kevesen korszerűsítenek, pedig a felújított, szigetelt családi házak 15 helyett átlagosan 29 százalékkal drágultak az elmúlt egy évben. Ez az arány egy fővárosi, agglomerációs, vagy éppen Balaton környéki, 1960–90 között épült, 100-150 négyzetméter körüli ház esetén mintegy 7-9 millió forinttal ért többet nem szigetelt társainál, amelyeknek ára csak 2-3 millió forinttal nőtt – derül ki az Otthontérkép Csoport és Knauf Insulation friss felméréséből.
A minapi adatelemzés szerint a kétablakos, egy vagy kétszintes, a hatvanas, hetvenes, illetve nyolcvanas években épült, eladó házak háromnegyede(!) szigetelés nélküli, a szigetelt otthonok aránya csigalassúsággal növekszik a kínálaton belül. A típus (kocka) családi házak és kétszintes változataik (60–200 négyzetméter alapterületű otthonokháromnegyede máig szigeteletlen.
Döbbenetes a lemaradás az európai, mindenekelőtt az osztrák, német átlaghoz képest, ugyanis az egész országra kiterjedő kínálatban mindössze a házak 27 százaléka volt szigetelt. Tavaly az arány 25 százalék volt.
A felújított házak ára a világjárvány következtében egy év alatt (az idei szeptemberre) 29 százalékkal emelkedett országszerte.
Konkrétan: a főváros jobb kerületeiben és a Balaton-part közelében, a „sztártelepüléseken” jellemző 40-50 millió, sőt inkább 60-80 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve, átlagosan 7-9 milliós ártöbblet – a felújított, szigetelt házak javára. Ám egy budai, vagy zuglói, 1980–90 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40 millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.
Nemcsak a kiemelt helyszíneken, de az ország minden régiójában egyértelmű a szigetelt házak ár-előnye. Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint az alföldi régiókban alacsonyabbak ugyan az átlagos négyzetméterárak, mégis, az átlagárak közti különbség sokkal nagyobb ezekben az országrészekben.
A legkorszerűbb elektromos fűtéssel (fali fűtőpanelek, fűtőklímák, illetve hőszivattyúk) felszerelt, általában újszerű, felújított, többnyire szigetelt házak árnövekedése nagyon magas: 38 százalékos volt. A jövő héttől érhető el a zöld csok, az energiatakarékos új otthon építéséhez és vásárlásához biztosított „ingyen hitel” (sic!) klímavédelmi, energiahatékonysági célokat is szolgáló kedvezmény, amely a csokra jogosult családokat ösztönzi korszerű ingatlanok választására. Ez az új támogatási forma újra lendíthet a már felújított, hőszigetelt ingatlanok árán.
Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. Még nem is oly’ rég igaz volt az „ősi” mondás: az ember nem kapja vissza az egy-egy otthonba befektetett felújítás költségét. Mára ez az állítás már nem állja meg a helyét. Érdemes tehát a korszerűsítést, szigetelést akár beköltözés, akár értékesítés előtt megcsináltatni, valamint kihasználni olcsó hiteleket.
Családi házaink hőszigetelése tekintetében egyébként regionális összehasonlításban sem állunk jól. A magyarországi családi házak valamivel több, mint negyede szigetelt, az 1,4 millió osztrák családi háznak négyötöde, az 5 millió lengyel ház háromötöde, a 800 ezer szlovák családi otthon több mint harmada, a másfélmillió cseh ház negyede kapott védelmet a hideg és a meleg ellen.