Az átlagosnál gyakoribbak a szívpanaszok dohányzóknál és a környezetükben élőknél, romlanak a már meglévő tünetek, növekszik a halálos szívizomelhalás esélye. Erre hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a nem dohányzók világnapja alkalmából.

A dohányzás a 21. század elején a legelterjedtebb szenvedélybetegség, korunk pestisének is nevezik, hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. Bolygónkon több mint egymilliárd ember szívja naponta a füstöt. Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik, az áldozatok mintegy ötöde nő. Ugyanakkor évente csaknem 2500 azoknak a passzív dohányosoknak a száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Az egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei a kiskorúak, ők közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egyetlen hétvégén.

Sajnos, a kismamák körében is egyre többen dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat számítana, ha legalább a terhesség ideje alatt felhagynának a cigarettázással.

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a cigarettázás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25, az életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

Tóth Kálmán, az MKT elnöke különösen veszélyesnek tartja a szívet tápláló koszorúereken képződő plakkokat, melyek előbb szűkítik, illetve később elzárhatják az ereket, ami pedig szívinfarktushoz vezet. A plakkok megrepedése ráadásul hirtelen, esetleg minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat.

A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drog. A leszokás nem könnyű, de nem is reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a dohányzók háromnegyede szeretne megválni rossz szokásától. Felmérések szerint a gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36–55 év közöttiekre jellemző. Tapasztalatok szerint a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok egyre népszerűbbek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat.

Ha valaki idejében abbahagyja a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. Aki 35 éves kora előtt leszokik, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye a későbbi időszakban már olyan, mintha sosem dohányzott volna. A cigaretta elhagyását követő húsz perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, nyolc óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével látványosan csökken a hirtelen szívhalál kockázata. A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy lehetőleg végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének. Mert ha nem teszünk semmit ellene, akkor korunk pestise tovább szedi áldozatait.

Világszerte május 31-én tartják a nem dohányzók világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hirdetett meg azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira.

 

JÓ TANÁCSOK LESZOKNI VÁGYÓKNAK

• Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stopot”!

• Tüntessen el a környezetéből mindent (pl. öngyújtót, hamutartót), ami a dohányzásra emlékezteti!

• Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjék a cigaretta szaga a környezetében!

• Nyugodt időszakot válasszon, például szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére!

• Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!

• Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel!

• A dohányzás abbahagyása testsúly-növekedéssel járhat. Az étrend átalakításával megelőzhető a szervezetnek ez a reakciója.

(A szerk. megj.: A leszokás legjobb módszere: nem kell rágyújtani a következőre.)