Szombat: a győri piac a legolcsóbb

Ugye, szokatlanul, sőt, idegenül hangzik a cím: piac – olcsó. Pedig megírta az újság, nem is akármelyik, a helyi, a Győrött (egykoron) nagy példányszámban megjelent és olvasott megyei lap, a Kisalföld. (A dátum: 1970. április 16.)

Íme: a rossz időjárás ellenére is az ország piacain élénk a tavaszi zöldség-felhozatal. Több a paraj, a hónapos retek, a sóska és a fejessaláta. Tartós a kínálat a fővárosi és a vidéki piacokon is burgonyából, zöldségféléből, téli almából, csökkent azonban fejes- és kelkáposzta, valamint a zeller mennyisége.

Aztán így folytatódik a tudósítás: a piaci árak a kínálatnak megfelelően alakultak. Budapesten például változatlanul árusítják az import uborkát: kilónként 20 forintért, összehasonlítva a győri szombati piac árait a budapesti a pécsi, a miskolci piac áraival, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a győri piac a legolcsóbb, miután zöldségfélék, burgonya, alma és egyéb áruk is olcsóbban kerültek forgalomba, mint az ország más piacain. A bizonyság:

Egy héttel előtte, 1970. április 9-én kollégám, Pákovics Miklós megállapította a győri, hétközi, tehát szerdai piacról: árubőség és vásárlókedv jellemzi. Tudósításából:

Aki valóban vásárlószándékkal rótta az árusok sorait, aligha tért haza üres szatyorral… A piac kőpadjain a piros, a zöld és a sárga sokféle árnyalatában almahegyek púposodtak.

Két férfi bőröndből kínált valóban szép téli almát (kilóját) nyolc forintért. A vevő persze azért vevő, hogy a végsőkig alkudjék. Az eladó pedig akkor elégedett önmagával, ha körömszakadtáig tudja tartani az eredeti árat, mégpedig úgy, hogy az alma közben átvándorol a háziasszony táskájába.

– Ez, kérem, olyan kiváló alma, hogy nem is lehet kevesebb, csak nyolc forint. Inkább megesszük, de nem adjuk alább.

Két megtett kör után újra a bőröndösök előtt álltam. Jóízűen falatoztak az almából. A vita tehát eldőlt – írta Pákovics Miklós.

Az alma mellett tojásból volt gazdag kínálat. Az eladók mintha összebeszéltek volna, majdnem kivétel nélkül egy forintot kértek darabjáért.

A sikeres eladás egyik alapkövetelménye, hogy az áru, a karalábé, tojás vagy sárgarépa friss és szép legyen. A vevő azonban többnyire kétségbe vonja e tulajdonságok igazát, már csak azért is, hogy lealkudhassa.

Az áruválasztékon észrevehető volt a kora tavasz. Sok a kerti vetőmag. A keresletre sem lehetett panasz, de a kínálat sokszorosan felülmúlta ezen a délelőttön a vásárlók szükségletét. S ez örvendetes, egészséges piaci jelenség … mindent lehetett kapni.

A szerdai piacnak nemcsak üde színfoltja, hanem kedvelt csemegéje volt a spenót. Kosárszám árultak belőle. Aki nem spenótot akart a fazékba, kedvére vásárolhatott karalábét, kel-, fejeskáposztát, burgonyát vagy savanyú káposztát, amit néhány helyen hordóból mértek.

Az esztendővel későbbi, 1971. május 9-i piacról beszéljenek az árak:

A Győrött sok-sok év után újra az (egyik) eredeti, hagyományos helyén, a Duna-kapu téren ma reggel megnyílt a piac. (A másik hagyományos helyen aligha fog már kinyitni, mivel a Széchenyi tér jó részét elfoglalta az előző polgármester jóbarátjának a vendéglője, továbbá a szökőkút, ami bizonnyal a gyerekek öröme, még akkor is, ha nem friss és tiszta, hanem „forgatott” víz jön vissza…)

Ez a felvétel 82 esztendővel ezelőtt készült a győri Széchenyi téren, ahol már aligha lesz őstermelői piac. (Kép: Fortepan)
Kép: Győr+

A piacnyitást hetek óta várták a helyi vásárlók és a környékbeli őstermelők meg kereskedők. Azért, hogy biztosan legyen elegendő (?) vásárló, a Mediaworks Hungary által nyomtatott Győr+ hetilap XI. évfolyamának 14. számában dr. Dézsi Csaba András polgármester bejelentette, hogy ezt a választási ígéretét is teljesítette. Természetesen a helyi, ingyenes hetilap címoldalán egész oldalas képről néz a polgármester az olvasóra, előtte piaci asztal, jobb keze churchilli V-t formáz, annak ellenére, hogy szó sincs háborús győzelemről.

Az eredetileg jó nevű szívgyógyász professzor 2019. november 29–2021. április 9. között –  csak a Győr+ címlapján – öthetente jelenik meg ugyanebben a pózban: 2019 utolsó négy számából egyszer, 2020-ban (52 lapszám) 9 alkalommal, az idei 13 megjelenésből négynek a címlapján szerepel dr. Dézsi vagy egyedül, vagy valamelyik potentát (Szijjártó, Orbán) társaságában. Érdekesség: elődje mintha ódzkodott volna a nyilvánosságtól, még adriai kirándulásának fotóit és videóit sem ő tette közzé…

Természetesen egy hűséges utánzója mindenképpen van a polgármesternek: Bárány István önkormányzati képviselő. (Kép: Győr+)

Az ám, a piaci árakról egy sort sem olvastam, feltehetően elkerülte a figyelmemet. Abban viszont fogadni mernék, hogy a tojás darabja nem 1, hanem legalább 45–50, egy fél (!) kelkáposzta pedig 650 forintba kerül; ugyanennek kilójáért 1971 tavaszán 7 (hét) forintot kértek a győri piacon.

Ötvenegy évvel ezelőtt – ugyancsak a győri Duna-kapu téren a spenót kilója 6, a sóskáé 9 forint volt. Egy csomó retekért 2 forint 40 fillért, egy fej zöldsalátáért 2–3 forintot, a friss tojás darabjáért 1 forint 30 fillért kértek.

Az ám, emlékszik még valaki az egykori aprópénzre, a fillérre? És az 1 meg 2 forintosra?