Nemcsak Bécs egyik legforgalmasabb pontja, de legnagyobb építési területe is lesz márciustól novemberig a Stephansdom környéke, mivel kicserélik a Stephansplatz és a betorkolló utcák burkolatát. Erre azért van szükség, mert legutóbb jó 30 évvel ezelőtt, a metró építésekor újították fel az osztrák főváros egyik jelképének is otthont adó teret. Ráadásul a környező sétálóutcákban – a Grabenen és a Kärtner Straßén – már évekkel ezelőtt díszburkolatot raktak le, ehhez igazítják most hozzá a Stephansplatz arculatát.
A burkolat fő elemei ott is a szürke különböző árnyalataiban pompázó hatalmas gránittömbök lesznek, ezen kívül megújulnak a közvilágítás, valamint az utcabútorok is. A tér átalakítása összesen 11,5 millió euróba kerül majd.
Az építési munkák idejére a városi régészet is akcióba lendül: a feltáró ásatások mellett, hétfőnként 11-től és fél 12-től ingyenes vezetéseket is tartanak az érdeklődőknek. Aki részt szeretne venni egy ilyenen, elég, ha a valamelyik időpontra odasétál a bécsi városi régészet, a Stadtarchäologie Wien információs táblájához a Stephansdomnál. A legföljebb 50 személyes, mintegy fél órás vezetésen a régészek beszélnek a tér történetéről a római kortól az újkorig, és a legújabb leletekről is.
A 2. és 3. században a mai 1. kerület területén helyezkedett el Vindobona, a római légió katonai tábora, a mai Stephansplatz helyén pedig a tábor elővárosának egy része terült el. Kereskedők, kézművesek éltek és dolgoztak ott, valamint ott laktak a katonák családjai is.
Miután az 5. században kivonult a római hadsereg, néhány évszázadon át lakatlan volt a térség. A következő telepesek a 9–10. században vették birtokukba a területet, akkor emelték ott az első templomot, amelynek helyén később a Stephansdom épült. A téren a 12. századtól temető is helyet kapott, a föld alatti Virgil-kápolnát pedig 1220 körül létesítették. A mai Stephansplatzon volt temetőt a 18. században számolták fel, a tér akkortól kezdte el elnyerni mai formáját.