A legfrissebb, 2019. októberi adatok alapján az európai beruházási terv várhatóan 439 400 millió euró értékben fog EU-szerte további beruházásokat mozgósítani. Az előrejelzések szerint több mint egymillió kezdő vállalkozás és kisvállalkozás számára válik könnyebbé a finanszírozáshoz való hozzáférés. A mozgósított beruházási pénzeszközök várhatóan mintegy 70%-a magánforrásokból származik, vagyis az európai beruházási terv a magánbefektetések mobilizálására irányuló célját is teljesítette.
 
Magyarországon 2019. októberig 772 millió euróra – kb. 247 500 millió forintra! – rúgott az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott finanszírozás összege. A becslések szerint ez 3800 millió euró értékű további beruházást fog mozgósítani az országban. Ebből 1900 millió euró értékű beruházás jöhet létre azáltal, hogy 21 355 magyarországi kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat juthat kedvezményes finanszírozáshoz.
 
Az európai beruházási terv a munkahelyteremtésre és a GDP növekedésére kifejtett közvetlen hatás mellett hosszú távon makrogazdasági hatást is fog gyakorolni az EU-ra. A „Juncker-terv” keretében támogatott kezdeményezéseknek köszönhetően javul a hálózati összekapcsoltság és a termelékenység, ez pedig hozzájárul az európai versenyképesség és növekedés tartós fellendüléséhez.

Tájékoztató: Az európai beruházási terv hatása az uniós foglalkoztatásra és növekedésre

Az európai beruházási terv eredményei Magyarországon

Az európai beruházási tervről szóló bizottsági webhely

Nők vezető beosztásban: a Juncker-bizottság átlépte a 40%-os célértéket

Az Európai Bizottság túllépte a Jean-Claude Juncker elnök által 2014-ben kitűzött célt, melyben kötelezettséget vállalt arra, hogy megbízatása végéig a Bizottság közép- és felsővezetőinek legalább 40%-a lesz nő. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a vezető pozíciók 41%-át nők töltik be, szemben a Juncker elnök megbízatása kezdetén mért 30%-kal. Ezen eredményeknek köszönhetően a Bizottságot világszerte azon közigazgatási szervek között tartják számon, ahol a legnagyobb a nők aránya a vezető pozíciókban.

A legmagasabb politikai szinten vállalt határozott elkötelezettség mellett annak is köszönhetőek ezek az eredmények, hogy a Bizottság megbízatásának kezdete óta számos intézkedést tett a nők érvényesüléséért:

• A Bizottság valamennyi szervezeti egységére vonatkozó célok megjelölése az első csoportvezetői kinevezés tekintetében;
• A tehetséges nők azonosítására, a tehetségük továbbfejlesztésére és támogatására irányuló erőfeszítések, célzott képzések, mentorálás és pályaorientáció;
• A 2017 nyarán elfogadott sokszínűségi és befogadási stratégia keretében egyedi irányítási programok, valamint a meglévő és új női hálózatok támogatása.

Mindez része a Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogóbb menetrendjének. A nemek közötti bérszakadék kezelését célzó, a 2018–2019 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek célja a nemek közötti egyensúly javítása a vállalatokon belül az összes vezetői szinten, valamint a kormányok és a szociális partnerek arra való ösztönzése, hogy javítsák a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatalban.

Az unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke határozott támogatását fejezte ki az iránt, hogy Horvátország a szükséges feltételek teljesülése esetén a schengeni térség teljes jogú tagjává váljék.

Horvátország schengeni csatlakozását javasolja az Európai Bizottság

A Bizottság ma közleményt fogadott el arról, hogy Horvátország teljesítette a schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A 2016-ban elindított schengeni értékelési folyamat eredményei alapján a Bizottság úgy véli, hogy Horvátország megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy teljesítse a schengeni szabályok és normák – különösen a külső határok igazgatására vonatkozó szabályok – teljes körű alkalmazásának feltételeit. Horvátországnak folytatnia kell az összes folyamatban lévő intézkedés végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy ezek a feltételek továbbra is teljesüljenek.
 
A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak egy sor schengeni értékelésen kell átesniük annak megerősítése végett, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket. Ezek az értékelések egyebek között azt vizsgálják, hogy az adott ország felelősséget tud-e vállalni a külső határoknak a többi schengeni állam nevében történő ellenőrzéséért. Az elért eredmények alapján a Bizottság felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassa meg a mai közleményt azzal a céllal, hogy Horvátország csatlakozhasson a schengeni térséghez. Az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács feladata, hogy egyhangúlag meghozza a végső döntést.

• Bizottsági közlemény a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásáról

Juncker: „Büszkének kell lennünk arra, hogy fenntartjuk a békét Európában”

Az Európai Parlament képviselői ma áttekintették a leköszönő Bizottság eredményeit a Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, aki beszámolt a Bizottság számára legfontosabb területeken (a többi között a gazdasági növekedés, a munkahely-létesítés és a befektetések területén) elért eredményekről, és áttekintette, mennyire sikerült új lendületet adni Európának, kapcsolatot teremteni az európaiakkal, a koncentrálni a „nagy feladatokra”, és visszanyesni a jogszabályjavaslatok számát.

Az elnök csalódottságának adott hangot, hogy nem sikerült megegyezni a számára a jövőbeli válságok során a megoldás kulcsát adó bankunió kérdésében, de sikerként tekint a szociális jogok pillérére és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályokra, amelyek álláspontja szerint a dolgozói méltóság megőrzésének számítanak.

A leköszönő elnök az Afrikával való kapcsolatot és a 15 új kereskedelmi megállapodást is sikerként értékelte, azonban legnagyobb eredménynek az európai béke megőrzését nevezte. A képviselőket arra kérte: továbbra is küzdjenek Európa mellett és az „ostoba” nacionalizmus ellen.

Több képviselőcsoport vezetője köszönetét fejezte ki Jean-Claude Junckernek a múlt öt évben végzett erőfeszítéseiért a gazdasági- és migrációs válság és a brexit-tárgyalások során, valamint azért, hogy eltávolodott a megszorítások politikájától és szociális ügyeket is napirendre vett. Azt is elismerték, hogy Juncker hajthatatlannak bizonyult a szabadságjogok kérdésében és fellépett az adóelkerülés ellen. Többen a Bizottság befektetés-ösztönző munkáját, az egységes piac megerősítését és az energiaellátás biztonságosabbá tételét is kiemelték.

Egyes képviselők azonban felrótták Junckernek, hogy nem tett eleget az éghajlatváltozás ellen, a közérdekű bejelentők védelmében tett lépéseit túlontúl „bátortalannak” ítélték és nem tartották elegendőnek a szociális politikában elért előrehaladást sem.

A teljes vita itt tekinthető meg.

A Százezermilliók ömlenek Magyarországra az Európai Stratégiai Beruházási Alapból bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek azért, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez.
 
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: „A 2004-ben további 10 európai ország befogadásáról született döntés kontinensünk számára fontos, és egyben a történelem egésze szempontjából is jelentős pillanat volt. A közép- és kelet-európai országok csatlakozása, valamint az a bátorság, amelyet az emberek a csatlakozásra való felkészülés közben tanúsítottak, lehetővé tette számunkra, hogy összeegyeztessük kontinensünk történelmét a földrajzával. A mai napig a bővítés lelkes híve vagyok.”
 
Lehet tehát szidni, pocskondiázni, brüsszeli bürokratázni, és hangoztatni, hogy a csillagászati összegű pénzek „nekünk járnak”, igen tisztelt kormányzat, ám Magyarországon 2004–20 között 55,2 milliárd euró (17 112 000 millió Ft) értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok által, és további 2500 millió euró értékben pedig a Juncker-terv mozgósított még beruházásokat 2014 óta. Magyarországon az egy személyre jutó GDP 57%-kal nőtt 2003–17 között, az uniós átlaghoz képest pedig 7 százalékponttal nőtt a GDP 2003 óta.
 

• Tájékoztató a 2004-ben csatlakozott 10 tagállamnak nyújtott uniós támogatásokról
• A 2004-ben csatlakozott országoknak nyújtott uniós támogatások alakulása: országspecifikus tájékoztatók

Bizottsági ajánlások az EU 2019–24 közötti stratégiai menetrendjéhez

Az Egyesült Királyságon kívüli 27 EU-tagállam vezetői május 9-én a romániai Nagyszebenben tartanak csúcstalálkozót, hogy megvitassák elképzeléseiket az EU középtávú jövőjét illetően. A találkozó résztvevői áttekintik majd az EU politikai céljait, és elkészítik a következő öt évre szóló stratégiai menetrendet. A csúcstalálkozóra készülve az Európai Bizottság ma szakpolitikai ajánlásokat tett közzé arról, hogy Európa milyen prioritások és szakpolitikai irányok mentén alakíthatja jövőjét az egyre bizonytalanabbá váló világban.
 
A múlt évtized folyamatos változásai, új és újabb kihívásai közepette Európa megmutatta, hogy képes nagyszerű eredményeket felmutatni a polgároknak ígért béke, jólét és haladás elérésében. A Juncker-bizottság 2018 nyaráig a megbízatásának kezdetén vállalt összes jogalkotási javaslatot előterjesztette, és erősítette a meglévő szabályok érvényesítését. Összességében a Bizottság 471 új jogalkotási javaslatot terjesztett elő, 44-et pedig továbbvitt az előző biztosi testületek által benyújtott javaslatok közül. Mindebből 348-at az Európai Parlament és a Tanács már elfogadott, vagy legalább megállapodott a tartalmukban. Az esetek mindegy 90%-ában a végső kompromisszumot a Tanács egyhangúlag erősítette meg, tehát a végeredmény mind a 28 tagállam támogatását élvezte.

A Bizottság mai közleményében felsorol 20 kulcsfontosságú eredményt, valamint tíz olyan kiemelten fontos javaslatot is, amely még lezáratlan, azaz amelyen még dolgozik a Parlament és a Tanács.
 
Az EU 2019–24 közötti stratégiai menetrendjének elkészítése kiváló alkalmat kínál az Európa előtt jelenleg álló kihívások és lehetőségek végiggondolására, a polgárok csaknem 1600 párbeszéd jellegű eseményen megfogalmazott véleményére is építve. A további erőfeszítéseknek a Bizottság szerint öt dimenzióra kell összpontosulniuk:

• Védelmet nyújtó Európa
• Versenyképes Európa
• Méltányos Európa
• Fenntartható Európa
• Befolyásos Európa

Az utóbbi években az EU intézményei – és különösen a Juncker-bizottság – arra is törekedtek, hogy megerősítsék kommunikációjuk politikai és stratégiai vetületeit. Ennek legfontosabb tanulsága az, hogy ideje túllépni azon a fajta kommunikáción, amely a sikereket a nemzeti, a kudarcokat pedig az európai szintnek tulajdonítja, és ehelyett közösen és jobban kell elmagyarázni közös döntéseinket és szakpolitikáinkat. A Bizottság ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek a közösen meghozott döntések hatékonyabb kommunikálását szolgálják.

„Európa 2019 májusában: Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére”
„Párbeszédek a polgárokkal és polgári konzultációk – Fő következtetések”

A Bizottság négy európai polgári kezdeményezést vesz nyilvántartásba
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi az alábbi négy új európai polgári kezdeményezést:

• „Gyors, igazságos és hatékony megoldás az éghajlatváltozásra”:
  Ezen európai polgári kezdeményezés célja a levegőszennyezés csökkentése érdekében „a fosszilis tüzelőanyagok után fizetendő összegek folyamatos emelése”, és az így befolyó teljes összeg visszajuttatása a polgároknak havi kifizetés formájában.
   
• „A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában”:
  Ez az európai polgári kezdeményezés felkéri a Bizottságot, „hogy javasolja a tagállamoknak a repülőgép-üzemanyagra (kerozinra) vonatkozó adó bevezetését”, arra hivatkozva, hogy „a légi közlekedési ágazat adókedvezményekben részesül, pedig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik leggyorsabban növekvő forrását jelenti”.
   
• „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”:
  Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy „az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiók sajátosságaitól”. Ezért a szervezők arra kérik fel a Bizottságot, hogy biztosítson „egyenlő lehetőséget [a régiók számára] a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani”.
   
• „PRO-NUTRISCORE”:
  Ez az európai polgári kezdeményezés felkéri a Bizottságot, hogy „írja elő egyszerűsített jelölés feltüntetését az élelmiszeripari termékeken, hogy a fogyasztók magas színvonalú tájékoztatást kapjanak a termékek tápértékéről az egészségük megóvása érdekében”.

A fenti kezdeményezések nyilvántartásba vételére a jövő hét folyamán kerül sor, aztán egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. A Bizottság jogi szempontból elfogadhatónak ítélte az új kezdeményezéseket, de a javaslatok tartalmát nem vizsgálja ebben a szakaszban. Ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Az Európai Bizottság szintén ma úgy határozott, hogy „A megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetése” című európai polgári kezdeményezés jogilag elfogadhatatlan, mivel tárgya kívül esik a Bizottság hatáskörén.

• Azok az európai polgári kezdeményezések, amelyek esetében jelenleg zajlik az aláírásgyűjtés
• Az európai polgári kezdeményezés honlapja

A Tizenöt éve az EU-ban: uniós segítséggel 17 112 000 millió forint értékű beruházás Magyarországon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mindezt Vazil Hudák, az EBB szlovák alelnöke mondta el a Magyar Tudományos Akadémia székházában ma délelőtti éves sajtótájékoztatóján. (Az 55 éves Hudák 2016 óta egyik alelnöke az EBB-nek, korábban bankszakember és a második Fico-kormány gazdasági minisztere volt.)

Hudák előzőleg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott. A találkozó után bejelentették, hogy a visegrádi országok történelmük egyik hatalmas beruházására készülnek a Budapest–Pozsony–Ostrava–Varsó közötti gyorsvasút megépítésével. Egyelőre csupán a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése kezdődött el, és a négy ország mindenesetre számít az Európai Fejlesztési Bank részvételére a projekt finanszírozásában.

Hudák elmondása szerint az EBB viszont arra számít, hogy tagországok befizetéseikkel csökkentik a bank alap- és garanciális tőkéjében a Nagy-Britannia várhatóan közeli távozása nyomán keletkező hiányt. Mint ismeretes, az EBB-ban valamennyi EU-tagország részvényesként tulajdonos – a gazdasági súlyának megfelelő tőkével. A britek egyre valószínűbb közeli távozása mintegy 40 milliárd eurónyi tőke pótlását követeli. Folyik a tagországok kötelezettségvállalása e területen, és Hudák közlése szerint a magyar külügyminiszter arról biztosította, hogy hazánk is hajlandó erre.

Ami a bank magyarországi tevékenységét illeti, ennek kulcsterületei a közlekedés, az energiaügy, a szociális ágazat és a városi infrastruktúra voltak. A tavalyi magyarországi hitelkihelyezés az előző évhez képest 6,4 százalékkal 747 millió euróra nőtt, ezzel az EBB az országban tíz beruházás megvalósítását segítette. A kihelyezések 15%-a jutott a magánszférára, 85%-a pedig állami intézményekhez, állami tulajdonú cégekhez került.

Az EBB által biztosított finanszírozás nagyrészt a közlekedési beruházásokat (276 millió euró összeggel) és az energia területét (146 millió euróval) támogatta, emellett a szociális ágazat fejlesztéséhez járult hozzá (142 millió euróval) és a városi infrastruktúra fejlesztését szolgálta (85 millió euróval). Továbbá a magyarországi régiók felzárkóztatásának felgyorsítása végett az EBB 225 millió euró értékben hat projektet írt alá egy támogató csomag keretében, amelynek teljes összege a 2014–20 közötti időszakra 725 millió euróra rúg. Ezzel az összeggel a bank szolgáltató-ágazati beruházásokat, a víz- és csatornahálózat, a közlekedés fejlesztését, a szilárd hulladék hasznosítását szolgáló és az energiaügy területén megvalósuló beruházásokat támogat.

Külön említést érdemel az Európai Stratégia Beruházási Alap (ESBA – EFSI) révén megvalósuló fejlesztés. Ez az úgynevezett Juncker-terv, az Európai Unió gazdasági fellendülését segítő alapból megvalósuló beruházások összessége; az alap a válságból kilábalást segítő intézményként jött létre. Tavaly Magyarországon ez 355,4 millió euró volt: 200 milliót kapott a Budapest Airport, 100 milliót a Magyar Villamos Művek (MVM), 25 milliót a Budapest Bank és 10,4 milliót a Főtáv, 20 milliót pedig az önvezető járművek fejlesztésére szakosodott Aimotive Informatikai Kft.

Hudák elmondta még: a bankcsoport összes tevékenysége tavaly 64,2 milliárd euróra rúgott – valamivel csökkent az előző évekhez képest. Ennek két oka is volt: egyrészt a Brexit közeledése miatt a nagy-britanniai kihelyezéseit a bank tudatosan csökkentette, másrészt az Európai Unió gazdasága fellendülési szakaszba jutott a múlt évben, így a banknak ama tevékenysége, hogy hiteleivel, a beruházások előmozdításával anticiklikus hatást is igyekszik elérni, tavaly kevésbé volt szükséges. Az Európai Beruházási Bank változatlanul négy területre összpontosít: az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a környezetvédelmi projektekre és az infrastruktúra fejlesztésére.

Kérdés formájában elhangzott: miután az EBB annak idején finanszírozta a budapesti 4-es metró beruházását, és a metróépítéshez kapcsolódó uniós támogatási szerződésben legkésőbb 2013-ra a belvárosi autóforgalom csökkentését célzó intézkedés – köznapi nevén „dugódíj” – bevezetését ígérték, de ebből, mint ismeretes, semmi sem lett (egyebek között azért sem, mert a kormány parlamenti döntéssel megakadályozta), nem tervez-e az EBB valamilyen szankciót. Hudák alelnök erre nem tudott válaszolni, csak azt ígérte, utána néz.

A Gyorsvasút épül Budapest–Varsó között – az EU-bank alelnökének tájékoztatója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai beruházási tervről szóló weboldal

Európai beruházási terv, önvezető járművek: 20 millió eurós kölcsön

 
Az Európai Beruházási Bank (EBB) és a budapesti székhelyű AImotive gépjármű-technológiai vállalat ma 20 millió euró (kb. 6,4 milliárd forint) összegű kölcsönről szóló megállapodást írt alá. A hitelhez támogatást biztosít az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az európai beruházási terv (Juncker-terv) központi eleme. Az EBB-hitel lehetővé teszi az Almotive számára az önvezető járművekhez szükséges, mesterséges intelligenciával működő szoftvertechnológiájának továbbfejlesztését.
 
Az AImotive által kifejlesztett innovatív mesterségesintelligencia-technológia csökkenteni fogja az önvezető járművek költségeit és növelni fogja azok biztonságát. Az EBB-hitel lehetővé teszi a 200 fős vállalat működésének fellendítését az önvezető autók gyorsan fejlődő szegmensében. Az AImotive-nak lehetősége lesz arra, hogy továbbfejlessze technológiáját, és termékeinek biztonságos, gépjárműipari minőségű változatát hozza forgalomba, amely megfelel a piaci igényeknek.

A vállalat termékei közé tartozik egy modulrendszerű, mesterséges intelligencián alapuló, önvezető autókhoz tervezett szoftver, egy virtuális szimulációs környezet, amely segít felgyorsítani az önvezető technológiák tesztelését és ellenőrzését, valamint egy nagy teljesítményű, alacsony energia-felvételű, mesterséges intelligenciát alkalmazó chipekhez szükséges IP magot.
 
Az Európai beruházási tervről szóló weboldal

A Kétszázmillió eurós hitel a budapesti repülőtér bővítésére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A jelentés megállapítja: Európában lassult a várható élettartam folyamatos növekedése, továbbra is látványosak a különbségek az egyes országok között és az országokon belül, és számottevő eltérések mutatkoznak a különböző iskolázottságú társadalmi csoportok között is. A dokumentum szorgalmazza a mentális egészség javítását és a mentális zavarok megelőzését, melyek a kedvezőtlen társadalmi következményeken túlmenően a GDP 4%-át meghaladó költségteherrel járnak az uniós országok számára. A jelentés azt is hangsúlyozza, mennyire fontos feladat a kockázati tényezők – a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás – kezelése, a korai halálozás visszaszorítása, az ellátáshoz való általános hozzáférés és az egészségügyi rendszerek megerősítése.

Főbb megállapítások:

• 2011 óta látványosan lassult a várható élettartam emelkedése, és a várható élettartam a nemek és a társadalmi-gazdasági helyzet szerint is nagy egyenlőtlenségeket mutat.
• Az egészségügyi kiadások közel ötödét a mostaninál jobban is fel lehetne használni, és megfelelőbb ár–érték-arányt lehetne kialakítani.
• 2015-ben több mint 84 000-en haltak meg Európában mentális egészséggel kapcsolatos problémák következtében; a lelki-szellemi bajok évente több mint 600 milliárd euró kiadást okoznak az országoknak.
• A nagymértékű alkoholfogyasztás továbbra is súlyos probléma, annak ellenére, hogy célzott intézkedések hatására több uniós országban csökkent az alkohol tartalmú készítmények fogyasztása.
• Az alacsony jövedelmű családok tagjai a magas jövedelmű családok tagjainál ötször nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy nem férnek hozzá a szükséges ellátásokhoz.

Az Európai Bizottság 2016-ban hirdette meg az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezést. Ennek részeként készült a ma bemutatott uniós áttekintés is, amelyet jövőre országokra kidolgozott elemzések követnek majd.
 

• Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018
• Tájékoztató: Egészségügyi helyzet az EU-ban
•  

Az egységes piac Európa legjobb eszköze a mai változó világban

A múlt 25 évben Európa az egységes piacnak köszönhetően az egyik legvonzóbb gazdasági térséggé vált. A négy oszthatatlan szabadság – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása – hozzájárult a polgárok jólétének javításához és az EU versenyképességének megerősítéséhez. Az európai fogyasztók – akár belföldön vásárolnak, akár más tagországból szereznek be árut vagy szolgáltatást – a termékek szélesebb kínálatából választhatnak alacsonyabb árakon, és annak is hasznát látják, hogy az előírásoknak köszönhetően a környezet, a szociális jogok és a fogyasztók magasabb szintű védelemben részesülnek. Az európai kis- és nagyvállalkozások az EU egész területén könnyebben bővíthetik ügyfélkörüket, illetve értékesíthetik termékeiket és szolgáltatásaikat. Röviden szólva, az egységes piac Európa legjobb eszköze arra, hogy segítse az európai vállalkozások növekedését és versenyképességét a globalizált piacokon.
 
Ahhoz, hogy az egységes piacban rejlő potenciált a digitális korban is maximálisan kiaknázhassuk, és biztosíthassuk az európai gazdaság fenntartható növekedését, az egységes piacnak megfelelően kell működnie, és folyamatosan fejlődnie kell a mai rohamosan változó világban. Az Európai Bizottság ma friss értékelést adott közre az egységes piac állapotáról, továbbá azt szorgalmazza, hogy a tagállamok erősítsék meg az egységes piac iránti politikai elkötelezettségüket. A mai közlemény a Bizottság első válasza az Európai Tanács márciusi felkérésére, amely arra irányult, hogy a Bizottság ismertesse az egységes piac aktuális helyzetét, és mérje fel, milyen akadályok gátolják még és mely lehetőségek segíthetik az egységes piac teljes körű működését.
 

• Bizottsági közlemény az egységes piacról
• Tájékoztató az egységes piacról
• Áttekintés az egységes piacra vonatkozó bizottsági kezdeményezésekről

Élénkül a beruházási kedv az EU-ban
 
Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki, amelyben bemutatja, hogy az európai beruházási (Juncker-)terv megvalósításának az elkezdése óta eltelt négy évben miként segítette az európai beruházások fenntartható szintjének helyreállítását. A beruházási terv az eredeti célt és a várakozásokat meghaladva 360 ezer millió euró összegben mozgósított beruházásokat a 28 uniós tagállamban. Ennek az összegnek a kétharmada magánforrásból származott. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásának köszönhetően 850 000 kis- és középvállalkozás jut könnyebben finanszírozáshoz. A becslések szerint az ESBA-nak köszönhetően eddig több mint 750 000 munkahely jött létre. 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahely létrejöttét fogja segíteni, és 500 milliárd euró összegű beruházást fog mozgósítani. Az európai beruházási terv már eddig is 0,6%-kal növelte az uniós GDP-t, és ez az arány 2020-ig várhatóan 1,3%-ra emelkedik. Az ESBA sikeres modellje ma már hivatkozási pont más uniós finanszírozású beruházási programok tekintetében is, amire kiváló példa a Bizottság által az új hosszú távú uniós költségvetésben javasolt új InvestEU alap és Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.
 

• Bizottsági közlemény az európai beruházási tervről
• Tájékoztató: Jó úton halad az európai beruházási terv
• Az európai beruházási tervről és eredményeiről szóló webhely

A Bizottság erősíti az egységes piacon zajló szabványosítás hatékonyságát
 
Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő avégett, hogy segítse a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot az egységes piacot szolgáló harmonizált szabványok kidolgozása területén. A nagyrészt önként és az ipar kezdeményezésére elfogadott szabványok – az A4-es papírmérettől az 5G technológiáig – csökkentik a költségeket, ösztönzik az innovációt, szavatolják a különböző eszközök és szolgáltatások közötti együttműködési képességet, és segítik a vállalkozások piacra jutását. Az EU számos területen (vegyi anyagok, építési termékek, kozmetikumok, gyermekjátékok, orvostechnikai eszközök stb.) alkalmaz harmonizált szabványokat. A Bizottság mai közleménye áttekintést ad az európai szabványosítási rendszer működéséről, számba veszi a múlt években elindított kezdeményezések eredményeit, és előterjeszt négy kulcsfontosságú intézkedést avégett, hogy növekedjék a hatékonyság, az átláthatóság, erősödjék a jogbiztonság a harmonizált szabványok kidolgozásában.

• A harmonizált szabványokról szóló bizottsági közlemény

A Erősítendő az egészségvédelem az Európai Unió országaiban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Négyszázmillió euró hitel magyarországi felzárkózási kezdeményezésekhez – megvalósulóban a Juncker-terv bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az EU kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő programjához (COSME) fűződő konstrukcióhoz szükséges uniós támogatást az európai beruházási terv egyik kulcseleme, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtja. A mai megállapodásnak köszönhetően az Erste két új, kifejezetten kkv-kat célzó kölcsönnel jelentkezik a piacon; egy gyorsított elbírálású, rögzített futamidejű és egy ötéves újratöltődő vagy rögzített futamidejű, mezőgazdasági kkv-k által igénybe vehető hitellel. A hiteleket kevésbé szigorú biztosítékok mellett lehet igénybe venni, mivel a garanciát az Európai Stratégiai Beruházási Alap pénzügyi támogatásának igénybevételével az Európai Beruházási Alap (EBA) COSME-programja nyújtja. A várakozások szerint a következő három évben mintegy ezer magyar kkv vehet fel ilyen hitelt. A rendelkezésre bocsátott finanszírozás révén ezek a vállalkozások terjeszkedhetnek, innovációs tevékenységet folytathatnak és új munkahelyeket hozhatnak létre.
 
Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az európai beruházási terv Európa-szerte több mint 400 ezer kkv-nak biztosít támogatást ahhoz, hogy innováljon, bővüljön és új munkahelyeket hozzon létre. Örömömre szolgál, hogy a mai megállapodás nyomán további ezer magyar vállalkozás élvezheti a beruházási terv nyújtotta előnyöket. Hadd gratuláljak mindenkinek, aki a megállapodás létrejöttében közreműködött.”
 
A teljes közlemény itt olvasható.
 
További információk

• COSME: a kis- és középvállalkozások európai programja
• Európai beruházási terv
• Bővebben a COSME programról (angolul)
• ESBA-számadatok áttekintése országonként és ágazatonként (angolul)

A Juncker-terv: 40 milliárd forintos megállapodás ezer magyar kkv támogatására  bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.