Százezermilliók ömlenek Magyarországra az Európai Stratégiai Beruházási Alapból


Az európai beruházási terv kulcsfontosságú szerepet játszik Európában a foglalkoztatás és a növekedés előmozdításában. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az Európai Beruházási Bank Csoport legutóbbi, a 2019. június végéig jóváhagyott finanszírozási megállapodások alapján végzett számításai szerint az európai beruházási terv központi eleme, az Európai Stratégiai Beruházási Alapjának keretében támogatott beruházások az uniós GDP-t 0,9%-kal növelték, és 1,1 millió munkahelyet létesítettek. Az európai beruházási terv 2022-ig várhatóan 1,8%-kal járul hozzá az uniós GDP növekedéséhez, és 1,7 millió munkahely létrejöttét teszi lehetővé.

A legfrissebb, 2019. októberi adatok alapján az európai beruházási terv várhatóan 439 400 millió euró értékben fog EU-szerte további beruházásokat mozgósítani. Az előrejelzések szerint több mint egymillió kezdő vállalkozás és kisvállalkozás számára válik könnyebbé a finanszírozáshoz való hozzáférés. A mozgósított beruházási pénzeszközök várhatóan mintegy 70%-a magánforrásokból származik, vagyis az európai beruházási terv a magánbefektetések mobilizálására irányuló célját is teljesítette.
 
Magyarországon 2019. októberig 772 millió euróra – kb. 247 500 millió forintra! – rúgott az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott finanszírozás összege. A becslések szerint ez 3800 millió euró értékű további beruházást fog mozgósítani az országban. Ebből 1900 millió euró értékű beruházás jöhet létre azáltal, hogy 21 355 magyarországi kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat juthat kedvezményes finanszírozáshoz.
 
Az európai beruházási terv a munkahelyteremtésre és a GDP növekedésére kifejtett közvetlen hatás mellett hosszú távon makrogazdasági hatást is fog gyakorolni az EU-ra. A „Juncker-terv” keretében támogatott kezdeményezéseknek köszönhetően javul a hálózati összekapcsoltság és a termelékenység, ez pedig hozzájárul az európai versenyképesség és növekedés tartós fellendüléséhez.


Tájékoztató: Az európai beruházási terv hatása az uniós foglalkoztatásra és növekedésre

Az európai beruházási terv eredményei Magyarországon

Az európai beruházási tervről szóló bizottsági webhely

Nők vezető beosztásban: a Juncker-bizottság átlépte a 40%-os célértéket

Az Európai Bizottság túllépte a Jean-Claude Juncker elnök által 2014-ben kitűzött célt, melyben kötelezettséget vállalt arra, hogy megbízatása végéig a Bizottság közép- és felsővezetőinek legalább 40%-a lesz nő. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a vezető pozíciók 41%-át nők töltik be, szemben a Juncker elnök megbízatása kezdetén mért 30%-kal. Ezen eredményeknek köszönhetően a Bizottságot világszerte azon közigazgatási szervek között tartják számon, ahol a legnagyobb a nők aránya a vezető pozíciókban.

A legmagasabb politikai szinten vállalt határozott elkötelezettség mellett annak is köszönhetőek ezek az eredmények, hogy a Bizottság megbízatásának kezdete óta számos intézkedést tett a nők érvényesüléséért:

  • A Bizottság valamennyi szervezeti egységére vonatkozó célok megjelölése az első csoportvezetői kinevezés tekintetében;
  • A tehetséges nők azonosítására, a tehetségük továbbfejlesztésére és támogatására irányuló erőfeszítések, célzott képzések, mentorálás és pályaorientáció;
  • A 2017 nyarán elfogadott sokszínűségi és befogadási stratégia keretében egyedi irányítási programok, valamint a meglévő és új női hálózatok támogatása.

Mindez része a Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogóbb menetrendjének. A nemek közötti bérszakadék kezelését célzó, a 2018–2019 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek célja a nemek közötti egyensúly javítása a vállalatokon belül az összes vezetői szinten, valamint a kormányok és a szociális partnerek arra való ösztönzése, hogy javítsák a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatalban.

Az unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke határozott támogatását fejezte ki az iránt, hogy Horvátország a szükséges feltételek teljesülése esetén a schengeni térség teljes jogú tagjává váljék.

Horvátország schengeni csatlakozását javasolja az Európai Bizottság

A Bizottság ma közleményt fogadott el arról, hogy Horvátország teljesítette a schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A 2016-ban elindított schengeni értékelési folyamat eredményei alapján a Bizottság úgy véli, hogy Horvátország megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy teljesítse a schengeni szabályok és normák – különösen a külső határok igazgatására vonatkozó szabályok – teljes körű alkalmazásának feltételeit. Horvátországnak folytatnia kell az összes folyamatban lévő intézkedés végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy ezek a feltételek továbbra is teljesüljenek.
 
A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak egy sor schengeni értékelésen kell átesniük annak megerősítése végett, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket. Ezek az értékelések egyebek között azt vizsgálják, hogy az adott ország felelősséget tud-e vállalni a külső határoknak a többi schengeni állam nevében történő ellenőrzéséért. Az elért eredmények alapján a Bizottság felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassa meg a mai közleményt azzal a céllal, hogy Horvátország csatlakozhasson a schengeni térséghez. Az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács feladata, hogy egyhangúlag meghozza a végső döntést.

Juncker: „Büszkének kell lennünk arra, hogy fenntartjuk a békét Európában”

Az Európai Parlament képviselői ma áttekintették a leköszönő Bizottság eredményeit a Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, aki beszámolt a Bizottság számára legfontosabb területeken (a többi között a gazdasági növekedés, a munkahely-létesítés és a befektetések területén) elért eredményekről, és áttekintette, mennyire sikerült új lendületet adni Európának, kapcsolatot teremteni az európaiakkal, a koncentrálni a „nagy feladatokra”, és visszanyesni a jogszabályjavaslatok számát.

Az elnök csalódottságának adott hangot, hogy nem sikerült megegyezni a számára a jövőbeli válságok során a megoldás kulcsát adó bankunió kérdésében, de sikerként tekint a szociális jogok pillérére és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályokra, amelyek álláspontja szerint a dolgozói méltóság megőrzésének számítanak.

A leköszönő elnök az Afrikával való kapcsolatot és a 15 új kereskedelmi megállapodást is sikerként értékelte, azonban legnagyobb eredménynek az európai béke megőrzését nevezte. A képviselőket arra kérte: továbbra is küzdjenek Európa mellett és az „ostoba” nacionalizmus ellen.

Több képviselőcsoport vezetője köszönetét fejezte ki Jean-Claude Junckernek a múlt öt évben végzett erőfeszítéseiért a gazdasági- és migrációs válság és a brexit-tárgyalások során, valamint azért, hogy eltávolodott a megszorítások politikájától és szociális ügyeket is napirendre vett. Azt is elismerték, hogy Juncker hajthatatlannak bizonyult a szabadságjogok kérdésében és fellépett az adóelkerülés ellen. Többen a Bizottság befektetés-ösztönző munkáját, az egységes piac megerősítését és az energiaellátás biztonságosabbá tételét is kiemelték.

Egyes képviselők azonban felrótták Junckernek, hogy nem tett eleget az éghajlatváltozás ellen, a közérdekű bejelentők védelmében tett lépéseit túlontúl „bátortalannak” ítélték és nem tartották elegendőnek a szociális politikában elért előrehaladást sem.

A teljes vita itt tekinthető meg.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker weblapja (angolul)
Parlamenti kutatószolgálat: A Juncker-Bizottság tíz legfontosabb célkitűzése: mandátumvégi összegzés (2019.5.3., angolul)
Az eljárás lépései
Az EP sorra vette a Bizottság által elért eredményeket, amelyeket Jean-Claude Juncker leköszönö elnök mutatott be © EP