Magyarországon rendkívül sok az érszűkület miatt végzett alsóvégtagi amputáció, négyszázezernél több (!) honfitársunk a perifériás verőérbetegség (ismertebb nevén az érszűkület) áldozata. A sebészi beavatkozások jórészt elkerülhetők lennének – megfelelő életmóddal és a betegség korai felismerésével, idejében megkezdett kezelésével.

A nemzetközi kampány az idén kiemelt figyelmet fordít az érbetegségek egyik fontos kockázati tényezőjére, a magasvérnyomás-betegségre. Az e kórban szenvedők száma Magyarországon mintegy 3,5 millióra rúg; az érszűkületben szenvedők 30–80 százaléka magasvérnyomás-betegségben is szenved.

Az érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: az életkor, a dohányzás és a cukorbetegség, továbbá: kialakulásának kockázatát a túlsúly, a mozgásszegény életmód, és a magasvérnyomás-betegség is növeli. Mivel az erek károsodása nemcsak egyes szervekben, hanem a testen belül bárhol kialakulhat, azokat a magasvérnyomás-betegségben szenvedőket, akiknél kimutatható az érszűkület, akár agyi érkatasztrófa (sztrók – gutaütés, szélütés), szívinfarktus és valamilyen vesebetegség is érheti.

Az alsóvégtagi érszűkület alattomos módon sokáig tünetmentes, rejtve maradhat, ezért fontos a célzott szűrővizsgálatok elvégzése! A lábon észlelhető pulzusok tapintása mellett, a boka–kar-indexmérés segíthet a korai felismerésben.

A rendezvény szervezői március 19-én 11–17 óra között az ország öt helyszínén várják majd a résztvevőket. A hasznos orvosi tanácsok mellett, tájékoztató kiadványokkal, kockázatfelmérő tesztekkel, boka–kar-index-méréssel, valamint önvérnyomásmérés-oktatással, és pulzusönvizsgálat-oktatással is várják majd az érdeklődőket.

A Érszűkület-ellenőrzés: két lábbal az igazi bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A A falvakat sem kíméli a légszennyezés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sztrók az esetek nagy többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik valamelyik ér, és emiatt megszűnik az érintett terület vérellátása. A vérellátási zavar okozta oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek az agyvérzésnek. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyos károsodásig, széles skálán mozoghatnak a szélütés tünetei és következményei; a legsúlyosabb esetben halállal is végződhet ez a veszedelmes állapot.

A fejlett országokban a sztrók a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségeket követően, egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. Átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést^[1]. Az agyvérzés különösen nagy valószínűséggel fordul(hat) elő 45 éves kor után. A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából döntő, hogy a strók keletkezésétől számítva mennyi idő után kezdődik meg a beteg ellátása, szakorvosi kezelése. Az idő múlása akár versenyfutás lehet a halállal – az életért. Minél előbb kezdődik meg a beteg kezelése, annál nagyobb az esélye arra, hogy elkerülje a súlyos szövődményeket.

A szélütést okozó kockázatok többsége (életvitel, étkezési szokások, gyógyszeres kezelések) ismert. A legfontosabb a megelőzésre törekvés, amelyben segíthet a „sztrókzűrés”: az orvosi tájékoztatás, a helyes életmódra törekvés. Az agyvérzés kialakulásának valószínűségét növelik a szívritmuszavarok (pitvarfibrilláció) és más szívbetegségek, az agyi erek szűkülete, a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint is hajlamosító tényező, mi több egy friss műtét is kockázat, ok lehet.

A sztrókról, éppen a gyakorisága okán, bőséges ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak a szakemberek sokat, hanem a megelőzés lehetőségeiről is.

A szélütés gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek azzal, hogy mit kell tenni, ha sztrókgyanús esetet észlelnek. Az agyvérzés tünetei lehetnek:

• hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
• ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen),
• hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség,
• hirtelen bekövetkező látászavar, kettőslátás, látótérkiesés, látásvesztés.

Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:

• Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
• Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Gyengébbnek érzi valamelyik karját?
• Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre az optimális kezelés megkezdéséig!

Sztrók gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, és a kiérkező segítségnek pontosan el kell mondani az észlelt tüneteket, hogy megkezdhesse a szakszerű betegellátást.

Hazánkban minden megyében működik legalább egy, a fővárosban pedig kilenc, a szélütéses betegek kezelésére kialakított sztrók-központ.

A Sztrók-világnap: megelőzhető a szélütés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Korai felismeréssel az agyvérzés, szélütés okozta halálesetek száma csökkenthető lenne, a gyors cselekvés és a helyes terápia pedig segíthet az érintett lehetőség szerinti gyógyulásában.

Itthon – csakúgy, mint világszerte – évről évre növekszik a stroke-esetek száma: évente 40–50 ezer új beteget kell ellátni. A stroke jellemzően a 40 évesnél idősebb férfiakat és a náluk évtizeddel idősebb nőket érinti, és bár leggyakrabban a 60–80 éves korosztályt sújtja, egyre gyakoribb a fiatalabbak érintettsége is.

A stroke veszélye azért nő a kor előre haladtával, mert a szívrendellenességek, az érelmeszesedés, az érszűkület idős korban egyre gyakoribb.

Agyvérzéskor, szélütés esetén az agy vérellátási zavara okoz(hat) maradandó károsodást, akár halált is. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amikor az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek négyötödében fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses stroke); ilyenkor az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek ötöde.

Stroke esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjék a keletkezett vérrög remény szerinti feloldódása. Minél később kezdődik el a beteg ellátásra, annál súlyosabb állapot áll elő, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki. Stroke esetén az agy percenként mintegy 2 millió sejtet veszít, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.

Van lehetőség a megelőzésre! Hajlamosító tényező a magasvérnyomás-, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, amely az érrendszer állapotát akár már fiatalkorban is károsítja.

Az egészséges élet kialakítása mellett fontos továbbá a rendszeres szűrés, különösen a pitvarfibrillációban (pitvari remegéssel járó, jóindulatú, időskori szívritmuszavar) szenvedő betegek számára. Pitvarfibrilláció esetén a betegek egy része tünetmentes, más esetekben nehézlégzés, fulladás, bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom, fáradékonyság, szabálytalan szívdobogás jelentkezhet, a betegek éjszaka heves szívverésre riadhatnak fel. Pitvarfibrilláció esetén ötször nagyobb esély van a stroke kialakulására, tehát a betegség tekinthető az iszkémiás stroke belépőjének is, ezért fontos, hogy e tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A szájon át szedhető véralvadásgátló készítményekkel, a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, azonban ennek a kockázata csökkenthető. 

A stroke nem fáj, így a tüneteket sokan bagatellizálják, nem fordulnak orvoshoz, ezzel veszélyeztetik a későbbi felépülést, akár az életüket is. A stroke tünetei lehetnek:

• hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
• ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
• hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
• hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér-kiesés, látásvesztés

Ha az érintett környezet bizonytalan a tünetek felismerésében, akkor érdemes néhány egyszerű feladatot elvégeztetni a beteggel:

• Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
• Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
• Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre a kezelés megkezdéséig!

Agyvérzés, szélütés gyanúja esetén azonnal hívják a mentőt! Jó hír, hogy a fővárosban kilenc, minden megyében pedig legalább egy, a szélütéses betegek kezelésére szervezett neurológiai központ működik.

A Agyvérzés, szélütés: életmentő a gyors segítség bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

– Milyen találmánnyal vívták ki az idén az ELTE elismerését? 
Pál Gábor: A vezető haláloknak számító szívinfarktus és a szélütés esetében ígérhet a találmány újfajta terápiás irányt. A jelenlegi kutatás az ELTE Biokémiai Tanszékén általam alapított irányított fehérjeevolúció labor és a Gál Péter által vezetett MTA TTK szerkezeti biofizika-kutatócsoport sikeres együttműködéseként zajlik. Ezekben a kutatásokban speciális anyagokat fejlesztettünk ki, amelyekkel szelektíven gátolni lehet egy olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám például szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul.

– Ennek az immunfolyamatnak az ideiglenes felfüggesztése új típusú terápiás lehetőséget nyithat az említett betegségeket kísérő szövetpusztulás megfékezésére. A találmány gyógyszerjelölt molekulákról szól, de ennél konkrétabban jelenleg nem fogalmazhatunk, mert az kockáztatná a találmány hasznosíthatóságát.

– A gyógyszerjelölteket egy hosszú, nemzetközi előírások által rendkívül precízen szabályozott és roppant költséges procedúrán keresztül vizsgálják be, mielőtt gyógyszerként bevezetik őket. A 10–15 éves folyamaton a gyógyszerjelölteknek csak néhány százaléka jut át. Ilyen kis arányban igazolódik be az, hogy a szer emberben hatásos, és a terápiás hatás által biztosított előnyök lényegesen meghaladják a potenciális mellékhatásokból eredő kockázatokat.

– Mi a szakterületük? Honnan indultak? 
P.G.: „Tősgyökeres” ELTE-s vagyok, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában tanultam, majd az ELTE-n szereztem kutatóbiológus diplomát, amivel az ELTE Biokémiai Tanszékhez csatlakoztam. Az 1990-es évek közepén indított, szervezett PhD-képzésben az elsők között doktoráltam, posztdoktorként pedig öt évig az Amerikai Egyesült Államokban folytattam kutatásokat részben a Chicagói Egyetemen, részben a világ egyik vezető biotechnológiai cégénél, a Genentechnél. Ott sajátítottam el az irányított fehérjeevolúció tudományát. Ez a tudás, majd ennek hazai bevezetése és továbbfejlesztése, alapvető fontosságú volt a kutatási eredményeink eléréséhez.

Szakács Dávid: 2006-ban kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE-n biológia alapszakon, majd elvégeztem a biológus mesterszakot. Tudományos diákköri és szakdolgozati munkáimat Pál Gábor csoportjában végeztem, így ismerkedtem meg az irányított fehérjeevolúcióval, melynek alkalmazásával fehérjebontó enzimek és az őket gátló fehérjék kölcsönhatását vizsgáltam. 2011-ben első helyezést értem el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), egyetemi éveim alatt pedig Pro Scientia Aranyéremet kaptam. Pál Gábor vezetésével 2011 óta doktoranduszként foglalkozom olyan fehérje-inhibitorok kifejlesztésével és jellemzésével, amelyek célzottan gátolnak bizonyos, immunvédekezésben fontos fehérjebontó enzimeket.

– Pál Gábor a többi között elnyerte az MTA Bolyai Plakettjét, a Magyar Kutatási Díjat és már 2012-ben is megkapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat. Milyen felfedezésekért ítélték önnek ezeket a kitüntetéseket? 
P.G.: Mindhárom sikerben közös elem, hogy irányított evolúcióval a világon elsőként fejlesztettünk ki bizonyos fehérjéket, melyekkel részben alapkutatási kérdéseket lehetett újszerűen megválaszolni, feltárva egyes immunológiai folyamatok alapvető mechanizmusát, részben pedig újfajta terápiás lehetőségeket nyitottunk például az átmeneti oxigénhiányos állapottal járó betegségek kezelésében.

– Ilyen a szívinfarktus és a szélütés egyik típusa. A Bolyai Plakett elsősorban az alapkutatási eredményeket díjazta, míg a Magyar Kutatási Díj figyelembe vette ezek potenciális terápiás alkalmazhatóságát is. Az ELTE Innovatív Kutatója Díjat bizonyos terápiás lehetőségek elismeréseként kaptam. A mostani díj mögött álló eredmények természetesen eltérnek az előzőktől, de erről egyelőre nem nyilatkozhatom. E találmány hasznosítása az EvolVeritas Biotechnológiai Kft.-ben zajlik, kockázati tőke bevonásával.

– Fiatal kutatóként milyen fontos tapasztalatokat szerzett a közös munka közben? 
Sz.D.: Nagy élmény volt számomra a kutatócsoporti munkám kezdetekor a legalapvetőbb technikák elsajátítása és a saját kísérletek megkezdése. Szinte észrevétlenül lettem a velem foglalkozó doktorandusz mellett tanulgató fegyverhordozóból önállóan tevékenykedő szakdolgozó. Emlékszem, teljesen felvillanyozott, hogy magam csinálhattam mindazt, amiről nemrég  az egyetemi kurzusokon, illetve a laboratórium tagjaitól tanultam. Nagyon hasznos volt az is, hogy már mesterszakos hallgatóként foglalkozhattam nálam is fiatalabb hallgatókkal. Örömömet leltem a saját frissen megszerzett tudásom átadásában és a közös munkában, valamint a többiek örömében, amikor jól sikerültek a kísérleteink. Rengeteget tanultam ezekben az időkben a kísérletes területünkről és a közös munkáról egyaránt. Azonban a kísérletek nem mindig lesznek rögtön sikeresek. Az ilyen esetek kezelését, a probléma megkeresésének, megoldásának vagy megkerülésének algoritmusát is a laboratóriumban tanultam meg.

– Témavezetőként, mentorként mennyire tartja fontosnak a fiatal tehetségek támogatását, felkarolását? 
P.G.: Egyetemi oktatóként, kutatóként számos feladatom közül az egyik legfontosabb, hogy mindazt, amit eddigi pályafutásom során elsajátítottam, a lehető leghatékonyabban át is adjam a tanítványaimnak. Ennek sikeressége természetesen a mentoron és a tanítványon egyaránt múlik. A szakmai képességek mellett emberi összhangnak is ki kell ehhez alakulnia. Ez a kapcsolat leginkább talán az edző és sportoló viszonyához hasonlítható. Ott is nagyon fontos, hogy a felek tökéletesen értsék egymás gondolatait, és legalább ennyire fontos a kölcsönös bizalom is. A korábbi saját tapasztalatok átadása a cél, közös a siker, és a kudarc is. A felek – ha egyforma mértékben nem is – a sportban is egymásra vannak utalva. Mivel a diákokkal már BSc-szinten találkozom a biokémiai és molekuláris biológiai kurzusokon, abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy tehetségesebbnél tehetségesebb hallgatók szeretnének a kutatócsoportomhoz csatlakozni.

– Az utóbbi tíz évben hallgatóim tizenegy alkalommal értek el helyezést tudományos diákköri versenyeken, melyek közül kari TDK-n öt, OTDK-n egy első helyezés született, utóbbi, mint már említésre került, éppen Szakács Dávid jóvoltából.

– A tíz év során hat tanítványom szerzett doktori fokozatot. Nagy öröm, amikor azt látom, hogy sikeres, önálló kutatók válnak belőlük.

– Egy kísérletes munkákat végző laboratóriumban az esetek többségében maguk a tanítványok is ellátnak témavezetői feladatokat. Ez egyfelől óriási segítség nekem, másfelől azonban hasznos tanulási folyamat is azok számára, akik eközben maguk is apránként oktatókká válnak. Arról nem is beszélve, hogy az ismereteket leginkább azok tanítása során érti meg az ember.

– Milyen megvalósítandó célokat fogalmaznak meg a jövőre nézve? 
P. G.: Az oktatásom és alapkutatásaim színvonalának megtartása mellett igyekszem minden „munkára fogható” energiámat a találmány hasznosítására fordítani. Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy a találmány alapján új terápiás eljárások jöjjenek létre, amikkel életeket lehet menteni, illetve súlyos betegségen átesett emberek életminőségét lehet javítani.

Sz.D.: Most én is elsősorban a találmány hasznosítására koncentrálok. Remélem, hogy valóra váltja a reményeket a fejlesztés, és sikerül bizonyítani, hogy működőképes az az újfajta terápiás megközelítés, amit a találmány elképzeléseink szerint lehetővé tesz.

A Magyar találmány a szívinfarktus és a szélütés hatékony gyógyítására bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.