Hazánk halálozási statisztikájában első helyen állnak a szív- és érrendszeri betegségek – évente 13 ezer halálesettel. Az egyik leggyakoribb halálozási ok a stroke.
Korai felismeréssel az agyvérzés, szélütés okozta halálesetek száma csökkenthető lenne, a gyors cselekvés és a helyes terápia pedig segíthet az érintett lehetőség szerinti gyógyulásában.
Itthon – csakúgy, mint világszerte – évről évre növekszik a stroke-esetek száma: évente 40–50 ezer új beteget kell ellátni. A stroke jellemzően a 40 évesnél idősebb férfiakat és a náluk évtizeddel idősebb nőket érinti, és bár leggyakrabban a 60–80 éves korosztályt sújtja, egyre gyakoribb a fiatalabbak érintettsége is.
A stroke veszélye azért nő a kor előre haladtával, mert a szívrendellenességek, az érelmeszesedés, az érszűkület idős korban egyre gyakoribb.
Agyvérzéskor, szélütés esetén az agy vérellátási zavara okoz(hat) maradandó károsodást, akár halált is. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amikor az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek négyötödében fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses stroke); ilyenkor az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek ötöde.
Stroke esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjék a keletkezett vérrög remény szerinti feloldódása. Minél később kezdődik el a beteg ellátásra, annál súlyosabb állapot áll elő, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki. Stroke esetén az agy percenként mintegy 2 millió sejtet veszít, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.
Van lehetőség a megelőzésre! Hajlamosító tényező a magasvérnyomás-, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, amely az érrendszer állapotát akár már fiatalkorban is károsítja.
Az egészséges élet kialakítása mellett fontos továbbá a rendszeres szűrés, különösen a pitvarfibrillációban (pitvari remegéssel járó, jóindulatú, időskori szívritmuszavar) szenvedő betegek számára. Pitvarfibrilláció esetén a betegek egy része tünetmentes, más esetekben nehézlégzés, fulladás, bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom, fáradékonyság, szabálytalan szívdobogás jelentkezhet, a betegek éjszaka heves szívverésre riadhatnak fel. Pitvarfibrilláció esetén ötször nagyobb esély van a stroke kialakulására, tehát a betegség tekinthető az iszkémiás stroke belépőjének is, ezért fontos, hogy e tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A szájon át szedhető véralvadásgátló készítményekkel, a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, azonban ennek a kockázata csökkenthető.
A stroke nem fáj, így a tüneteket sokan bagatellizálják, nem fordulnak orvoshoz, ezzel veszélyeztetik a későbbi felépülést, akár az életüket is. A stroke tünetei lehetnek:
- hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
- ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
- hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
- hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér-kiesés, látásvesztés
Ha az érintett környezet bizonytalan a tünetek felismerésében, akkor érdemes néhány egyszerű feladatot elvégeztetni a beteggel:
- Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
- Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre a kezelés megkezdéséig!
Agyvérzés, szélütés gyanúja esetén azonnal hívják a mentőt! Jó hír, hogy a fővárosban kilenc, minden megyében pedig legalább egy, a szélütéses betegek kezelésére szervezett neurológiai központ működik.