Ma van a tánc világnapja. Ünnepeljük az ember legősibb nyelvének, a mozdulatokkal kifejezett gondolatoknak a csodáját! E jeles alkalomból közös mozdulatba hívta a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Nemzeti Táncszínház a táncszakmát és a sajtó képviselőit, hogy megosszák a hazai táncélet aktuális és legfontosabb eseményeinek hírét. (A nyitó képen: a táncvilágnapi gálaest közönsége Juronics Tamás Kossuth-díjas, Harangozó Gyula-díjas koreográfus Fekete hattyú című új koreográfiáját láthatta, amely „az évad alkotója” kitüntető címet kiérdemelt művész munkásságának méltó megkoronázása.)

Jó négy évtizede, pontosan 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünneplik a népek a tánc világnapját. A mai tájékoztatót egy látványos flashmob nyitotta meg

a Táncszínház előtti füves téren: mintegy 150 fiatal táncos adta elő a Karöltve című közös koreográfiát, amelyet a magyar táncélet meghatározó alkotói – Bozsik Yvette, Juronics Tamás, Topolánszky Tamás, Velekei László és Vincze Balázs – készítettek.

A Magyar Táncművészek Szövetsége idei szakmai díjai, a hazai táncszakma aktuális fesztiválnaptára, a ma esti táncvilágnapi díjátadó gála részletei, valamint a Nemzeti Táncszínház 2024/25. évadának programjai és tervei is elhangzottak a tájékoztatón.

A mai ünnep fénypontja a gálaest: a Nemzeti Táncszínház színpadán a művészet kiválóságainak adóznak. A kitüntetéseket Velekei László, Fodor Zoltán és Vincze Balázs adták át a. Az est csúcspontjaként a közönség Juronics Tamás Kossuth-díjas, Harangozó Gyula-díjas koreográfus Fekete hattyú című új koreográfiáját láthatta, amely „az évad alkotója” kitüntető címet kiérdemelt művész munkásságának méltó megkoronázása. A díjazottak listája itt olvasható.

Délelőtt Nemzeti Táncszínház előtere egy kis időre megtelt a kíváncsiakkal és a művészeti ág képviselőivel, és az ünnep jegyében megállapíthattuk mindabból, amit hallottunk, hogy ez a művészeti ág lüktető, élettel teli, átszövi az egész ország kulturális életét, és határokon is átnyúlva kínál élményeket. Mindezt úgy, hogy nagyon gyakran a manapság inkább csak kultúra fogyasztóként megjelenő közönségből közösséget épít, résztvevő teszi azokat, akik nézőként érkeznek.

Ma a világnapon a lett származású Mihail Barasnyikov (a jobb oldali képen), világhírű táncos és koreográfus köszöntötte az ünneplőket:

„Gyakran halljuk: a tánc képes rá, hogy kifejezze azt, ami megfogalmazhatatlan. Az öröm, a bánat és a kétségbeesés – közös törékenységünk – láthatóvá válik általa. A tánc képes arra, hogy együttérzést ébresszen, hogy kedvességre inspiráljon és hogy a károkozás helyett a gyógyítás iránt ébresszen vágyat. Különösen most – amikor százezrek kénytelenek elviselni háborút, navigálnak a politikai felfordulásban, és tiltakoznak az igazságtalanság ellen – az őszinte szembenézés létfontosságú. Súlyos terhet ró ez testre, táncra, művészetre. A művészet azonban még mindig a legjobb módja annak, hogy formát adjunk a kimondatlannak, és ezt kezdhetjük azzal, hogy feltesszük magunknak a kérdést: Hol van az én igazságom? Hogyan tisztelem magam és a közösségem? Kinek tartozom felelősséggel?”

Itthon az idén nemcsak a 25 éves Budapest Táncfesztivál jubilál, hanem a Magyar Táncművészeti Egyetem is, mely 2025-ben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Április 26.–május 11 között világsztárok és ikonikus társulatok érkeznek: itt lesz a varázslatos Akram Khan Company, a műfajfeszegető Nederlands Dans Theater – NDT 2, valamint a magyar kortárs tánc meghatározó alkotói, mint például Frenák Pál, Juronics Tamás és Bozsik Yvette.

A jubileumi fesztiválon nemcsak premierekkel, hanem közönségtalálkozókkal, könyvbemutatóval és egy különleges fotókiállítással is várják a táncművészet szerelmeseit.

Érdemes a programok között böngészni és jegyet venni az egészen különleges kínálat valamelyik előadására.  Persze, szerencsére nem áll meg a táncprodukciók kínálata Budapest határainál, hiszen az éves fesztiválnaptár rengeteg vidéki eseményre hív.

A nyár, az ősz a szabadtéri fesztiválozások ideje. Miskolc, Pécs, Eger, Keszthely, Győr és a határon túl, Erdély számos vidéke ad otthont különböző műfajú táncos találkozóknak, fesztiváloknak, versenyeknek. Az ősz és rosszabb időjárás sem akadálya, hogy kőszínházi körülmények között folytatódjanak újabbakkal a jeles események.