Nem tudom, elgondolkoztak-e már a…kitiltásról. Aki szorosan követi a híreket, talán már tudja, hogy a Sziget-fesztiválra meghívott, majd a magyar kormány által kitiltott ír hip-hop trióra, a botrányairól hírhedt Kneecap együttesre gondolok. A hatósági tiltás persze, különösen ilyen, látszólag szimplán popkulturális ügyekben nem jó dolog. Igazából a Sziget szervezőinek meg sem kellett volna hívniuk ezt a botrány-bandát Budapestre. Ők azonban nyilván csak a potenciális bevételt és a kassza csörgésének dallamát figyelték. És „felelős” szervezőként nyilatkozataikkal csak kenegették a tehéntrágyát, ami a Kneecap meghívása miatt rájuk fröccsent…

A velem egykorúak talán még emlékeznek, amikor 1970-ben a BBC-nek adott interjú miatt az egész Illés-zenekart letiltották, ahogy akkoriban mondtuk, indexre tették. Nem léphetett fel a fővárosban, nem adhatott ki lemezt sem.

Távolról sem szabad párhuzamot vonni az akkori Illés (később az emberi jogokról szóló album megjelentetői) és az ír terrorizmust, valamint a Hamász és a Hezbollah nevű terrorszervezeteket éltető Kneecap között, de önmagában véve a hatósági tiltás sem a Kádár-rendszerben, sem az Orbán-rendszerben, finoman szólva sem szerencsés dolog. Itt kétségtelenül egyértelmű, hogy mégis valahol meg kellett húzni a határt.

A kilenc évvel ezelőtt Belfastból indult zenekar hátteréről kb. két perc alatt minden fontos információt meg lehet találni az interneten, elég csak a Wikipedia szócikket megnézni. Így a Sziget szervezőinek nincs mentségük az aljas sunyításra. Már a zenekar névválasztása is borzalmas: nyelvtanilag térdkalácsot jelent a Kneecap, azonban Észak-Írországban egészen más a szó értelme. Az Ír Köztársasági Hadsereg, vagyis az IRA nevű terrorszervezet gyakran térden lövéssel számolt le a politikai ellenfeleivel. Az általuk bűnösnek kikiáltott emberekkel, már ha nem „szimplán” felrobbantotta vagy fejbe lőtte őket. A cél az volt, hogy örök életre megnyomorítsák, tolószékbe kényszerítsék, de minimum hosszú és fájdalmas műtétekre és gyógykezelésre kárhoztassák az ellenfelüket. Az észak-írországi terrorháború alatt nem kevesebb, mint 2500 ember esett áldozatul hasonló merényletnek, sokaknak amputálni kellett a lábát. Érdekes párhuzam, ám sokat mond, hogy ezt a módszert a Hamász is alkalmazta Gázában, amikor le akart számolni az ellenfeleivel, vagy azokkal, akiket azzal gyanúsított, hogy együttműködnek Izraellel.

Ez a háttere a Kneecap nevű együttesnek, őt hívta meg fellépésre a Sziget-fesztivál irodája.

A Kneecap egyik tagja ellen bírósági eljárás folyik Nagy-Britanniában a terrorizmus támogatása miatt; az együttes tagjai évek óta botrányt botrányra halmoznak nemcsak az Észak-Írország és az Ír Köztársaság erőszakos egyesítését szorgalmazó kiállásukkal, hanem a Hezbollah és a Hamász terroristáinak éltetésével is. Pusztán az ok–okozati összefüggések tisztázása végett szögezzük le: 2023. október 7-én nem Izrael hajtott végre gonosz módon előre kitervelt aljas támadást, emberrablások sorozatát, gyilkosságokat és túszszedést a gázai palesztinok ellen, hanem éppen fordítva történt. Ezt a Hamászt éltetni nyilvánvaló provokáció, támadás a józanság ellen, nyílt antiszemita kirohanás. Nem véletlen, hogy a magyar közélet kiválóságai, köztük sok-sok klubrádiós kolléga is nyílt petícióban tiltakozott a Kneecap tervezett budapesti koncertje ellen.

A fellépés betiltásának azonban aligha ez volt a mozgatórugója. Az Orbán-kormány éppen a jól ismert dafke-reakciója miatt ilyen ügyekben leggyakrabban az, hogy cinikusan válaszol és ahogy mondani szokták „meghosszabbította az ügyet Bicskéig”, mint a felcsúti kisvasutat. Itt most alighanem a külpolitikai elszigeteltség és személyesen a Benjamin Netanjahuhoz fűződő érdek, a politikai barátság lehetett a fő mozgatórugó.

Ahogy az említett emberi jogi Illés-lemezen énekelték: „…a hatalom szeretete, nem a szeretet hatalma”.