Milyen változásokat hoz – itthon és a világban – az igencsak törekvő, céltudatos Biden-féle klímatörvény, miután immár négy éve csipkerózsika álmát alussza az amerikai környezetvédelmi politika? A 30–35 százalékos adókedvezmény olyan terveket válthat valóra Egyesült Államok-szerte, amelyek alapvetően kedvező hatással lehetnek az eddigi gondolkodásra, ráadásul a (viszonylag) szegény háztartások számára is lehetőséget ad hitelek formájában számos újításra. Három, amerikai és európai szakértőt véleményét kértük, olyanokét, akik szerint Európának is jót tesz, ha ezentúl nem képmutatás zajlik a klímakonferenciákon; mi több, a gigantikus kezdeményezés az árversenynek is használ. (A nyitó képen: a General Motors egyik elektromos autója.)

– A világ második legnagyobb szennyezője lévén javítja-e az önök pozícióját az új klímatörvény, és ezáltal mérséklődik-e a világ szennyezettsége is? – kérdem Michael Wysessiont, a St. Louis-i Washington Egyetem professzorát, akit Missouriban értünk el.

– Attól függ, milyen szempontból nézzük, de történelmi távlatokban valóban a legnagyobb szennyező az Egyesült Államok, bár jelenleg Kína és India megelőz bennünket szén-dioxid-kibocsátásban. Ellenben ahhoz képest, hogy a világ lakosságának 4,5%-a az USA polgára, az arányokat tekintve valóban vezető szennyezők vagyunk. Ez a most elfogadott törvény közvetlenül kis mértékben, közvetve érezhető hatással lesz a világ szennyeződésére. Új szemlélet, hogy a törvény nem a büntetésre fókuszál. A 369 000 millió dolláros program aligha csak zsebpénz, ugyanakkor csábítóvá teszi a háztartások és a vállalkozások számára a zöld fejlesztéseket. Például újautó-vásárláskor, hogy mielőbb kivezessék a benzines, és bevezessék az elektromos autókat.

– Amiben Kalifornia most mindenkit megelőz: 2035-tól nem adnak el többé új benzines autót az államban…

– Kalifornia mindig is az élen járt: nagyszámú a lakosság, ennélfogva sok autó fogy is. Valószínűleg az új szabályozásuk hatással lesz az egész Egyesült Államokra. Másodsorban: szégyenletesen le vagyunk maradva a Párizsi Klímaszerződésben tett ígéreteinkhez képest.

– Trump országlása négy év kimaradással járt…

– Kétségtelen. A lemaradás sok tízezer millió dollárban is mérhető. Az viszont biztos, hogy a Biden-féle óriási klímabarát kezdeményezés, ami része az „inflációmérséklő intézkedéscsomagnak (Inflation Reduction Act – IRA), ismét vezetővé tesz minket a várható reformlépésekkel. E nélkül nem is állhatnánk a világ elé a következő klímacsúcson, mert akkor képmutatók lennénk.

– Most viszont Tajvan miatt megszakadtak Kínával a klímatárgyalásaik…

– Ráadásul ez az új törvény súlyos érdeksérelmet okoz majd Kínának, mert kifejezetten az amerikai zöldipari gyártókat és beszállítókat hozza előnyös helyzetbe állami támogatással. A kínai chipgyártás és a nap- meg egyéb elemek gyártásában piacvezető Kínát igyekszik letörni azzal, hogy csak amerikai cégek élveznek adókedvezményt ezen a területen is. Eddig minden elektromos autóra 7500 dolláros kedvezményt kapott vásárláskor a vevő; ezentúl viszont csak az amerikai gyártású villanyautóra jár a kedvezményt. A Tesla és a GM eddig nem, mostantól viszont már támogatást élvez. Továbbá: ha valaki 100 ezer dollárért vesz elektromos autót, akkor nem élvez kedvezményt, mert az már luxusautónak számít, a vevő pedig feltehetően milliárdos. A nem kicsi árkedvezmény csak az átlagos autók vásárlóit illeti. Ez egyben az autógyártókat is változtatásra készteti, mert nem luxus elektromos autókat fognak gyártani, miközben csökkentik az áraikat, aközben átállnak az átlagos igényeket kielégítő elektromosautó-gyártásra.

– Személy szerint mennyire fogja megváltoztatni az ön életét és energiafogyasztását a mostani törvény?

– Az én házamon már vannak napelemek és elektromos autóval járok. Azonban valószínűleg érdemes lesz a mostani elektromos fűtési rendszeremet hőszivattyúsra cserélni. Az átlagos keresetűeknek most lesz majd lehetőségük zöldenergia-befektetésre, illetve – remény szerint – új lendületet kapnak a nap-, szél- és geotermikus erőművek, illetve felértékelődik az atomerőművek legkorszerűbb, negyedik generációs rendszere.

– Mennyire készek az emberek, a háztartások ekkora reform befogadására és megvalósítására?

– E tekintetben skizofrén állapotban van az amerikai gazdaság, hisz’ a klímaváltozás ügye mindig is a demokratáké volt, a republikánusok tagadták az ember okozta globális felmelegedést. A baloldaliak szeretik a Starbucksot (=washingtoni központú, nemzetközi kávéházlánc – a szerk.), a jobboldaliak a Ford Pick-up autókat meg a country-zenét. Úgy látom, innentől kezdve megvan az esélye annak, hogy a klímavédelem nem lesz politikai és ideológiai identitás kérdés a háztartásokat segítő támogatásoknak köszönhetően. Hisz’ a szél- és napenergia már most is sokkal olcsóbb, mint a benzin és a gáz, az emberek pedig általában véve takarékosak. Nem szólva arról, hogy az amerikaiak általában szeretik magukat függetleníteni az államtól. Nyitottak lesznek a saját energiatermelésük megteremtésére. Egyes farmereknek – ideális helyen persze – ma már jobban megéri szélerőművet telepíteni a földjükön, mint mezőgazdasággal foglalkozni. A jobboldali közösségekben persze nem fognak továbbra sem klímaválságról beszélni, hanem munkahely-teremtésről és gazdasági növekedésről. Márpedig a tiszta energia ügye ezek növekedését is jelenti ma – mondja Michael Wysession, a St. Lous-i Washington Egyetem professzora.

Nisha Krishnant, a washingtoni székhelyű World Resources Institute klímaügyi igazgatóját az „inflációmérséklő intézkedéscsomag (Inflation Reduction Act), az IRA konkrétumairól faggatom.

– Ha megvalósul, az IRA az amerikai történelem legfontosabb klímatörvénye lesz, elvégre 8 év alatt 40 százalékkal csökkent(het)i a szén-dioxid-kibocsátást. Ezzel feltehetően elérhetjük a 2050-re ígért nulla szennyezőanyag-kibocsátást.

– Alapvetően megváltoztatja a befektetések irányát, az infrastruktúra fejlesztését és ami a legfontosabb, remélhetőleg kedvező módon átalakítja az emberek gondolkodását is a klímavédelemről. Az a háztartás például, amelyik napelemet szereltet fel, 30 százalékos adóvisszatérítésre lesz jogosult. Emellett egyes államok, sőt városok még külön kedvezményt is adhatnak, mi több, már adnak is. Az én helyi adóm Washingtonban, Egyesült Államok fővárosában szintén 35 százalékkal kevesebb lesz, és még kedvezményes hitelt is kaphatok zöldberuházásra. Az elektromos autót vásárló – még használtra is – 7500 dollár (mintegy hárommillió forint – a szerk. megj.) kedvezményt is.  A mai benzinárak mellett pedig egy ilyen autó önmagában is nagy megtakarítással jár, miközben a háztartás zöldre korszerűsítése további megtakarítással jár.

Elmondta Krishnan azt is, hogy a keleti partvidéken – és persze a nyugatin is, a liberális, baloldali államokban – az elektromos töltőállomások kiépítése hihetetlenül felgyorsult. Példát említ: 1 gallon (azaz 3,8 liter) benzin 5 dollárba kerül; és mivel neki elektromos autója van, havonta mindössze 11 dollárt költ villanyautója tankolására. Ma kb. 500 forintba kerül egy liter benzin Amerikában; az elektromos autó tankolása viszont 4500 forintnak megfelelő összegbe. Tessék csak számolni! Nisha Krishnan így folytatta:

– Meglehetősen megosztott a társadalom a klímaváltozás kérdésében, mert a jobboldalon nem fogadják el ennek tudományos magyarázatát. Csakhogy a törvény akkora gazdasági ösztönzés, hogy az emberek nem fogják elszalasztani a takarékoskodás lehetőségét. Másrészről egyre többen a saját bőrükön tapasztalják meg az elviselhetetlen forróságot, az aszályt vagy annak az ellenkezőjét, az áradásokat, és a velük járó tragédiákat, amik megváltoztatják eddigi véleményüket a károsanyag-kibocsátásról. A tiszta energia előállítása mellett a munkahely-teremtés is döntő: a következő 10 évben 9 millió új munkahely létesül a zöldiparban. Hatvanezer millió dollárt pedig arra szán a kormány, hogy létrehozza a szegények zöldháztartását. Ezt hívjuk zöld-igazságosságnak, zöld-egyenlőségnek, azaz általa nagy lépést teszünk a társadalmi egyenlőség irányába.

Az Egyesült Államok – bizonyos mértékben – minden állampolgárát bevonja ennek a tervnek a megvalósításába. Ösztönzést ad állami, szövetségi és magánberuházásoknak egyaránt, hatással van az egyes államok törvénykezésére is, és bárki legyen a következő elnök, már nem tudja visszacsinálni ezeket a törvényeket és beruházásokat.

– Az viszont magyarázatra szorul, hogy miért nem szavazták meg a törvényt a republikánusok? A szenátusban egyikük sem, és az alsóházban is csak 19-en!

– A republikánusok szerint a magas infláció és az egyre nagyobb eladósodás miatt nincs szükség arra, hogy az ország még nagyobb kiadásokba verje magát. Félnek attól, hogy recesszióba fordul a gazdaság. Ráadásul ők továbbra sem ismerik el a tudományos eredményeket ezen a területen, meg azt sem, hogy az embernek mekkora a felelőssége a klímaváltozásban. Sajnos, ezen a területen is folytatódik a politikai hisztéria. Holott a világ nagy szennyezőinek is együtt kell működni. Belátjuk, hogy a Kínában végrehajtott zöld-befektetésekhez – de még az európaihoz képest is – az amerikai sokkal szerényebb. A 2009-i koppenhágai egyezményhez képest viszont – mert azóta itt nem történt nagy változás – mégis csak haladás a számunkra, s remélhetőleg ezek után, rövidesen már nem mi leszünk a világ legnagyobb környezeti szennyezője.

Geopolitikai szempontból általános megközelítésben fontos törvény, sokat ad Európa számára is. Legfőképp azért, mert a zöld-technológiai fejlesztésekben Európa együttműködő partnere az Egyesült Államok – ezt már Ben McWilliams, a Bruegel Intézet tudományos kutatója, energiaszakértő mondja.

„Egyrészt együtt részt venni az árversenyben – jó dolog; ami csökkentheti az alternatív energiaforrások árát, és innentől kezdve Európa hiteles tárgyalópartner is lesz a nemzetközi klímaegyeztetéseken, ami Kínát és Indiát is lépésre kényszeríti.

– Átvehet-e Amerika az IRA-törvénnyel a vezető szerepet a nemzetközi porondon?

– Ezt csak remélni tudjuk, mert manapság nagyon ingatag a talaj az amerikai politika alatt, és a földrésznyi ország megítélése sem a legjobb. Azonban az amerikai technológia mindig is a világ élvonalban volt, és a mostani irány is e felé mutat.

– Milyen változást hoz(hat) a mi hétköznapi életünkben egy ilyen nagy horderejű kezdeményezés?

– A következő 15-20 évben, amikor meg akarjuk valósítani a zéró szennyezés politikáját, Európa számára megkönnyíti az átmenetet, s klíma-közgazdászként abban is biztos vagyok, hogy mindannyiunk számára olcsóbb lesz az átállás.

– Az európai Fit for 55 terve az amerikainál is ambiciózusabb, hisz’ nyolc éven belül akarja 55%-kal csökkenteni a széndioxid-kibocsátást…

– Kétségtelen. Emellett különbség van a két zöldpolitika végrehajtásában is. Amerikában nagyobb súly esik a magánszektor bevonására, Európában sokkal inkább állami szintű kezdeményezésekkel találkozunk. Másrészt a „szennyező fizet” elve nem jellemző Amerikára, a világban viszont mindinkább ez az elsődleges szempont, ha szabályozni, csökkenteni kell a kibocsátást. Amerika sokkal inkább ösztönzi a zöldenergiát, minthogy büntetné a szennyezést. Meg is fizet érte…

– Az orosz–ukrán háború energiaválságba sodorta a világot. Hogy fogjuk átvészelni a telet Európában?

– Az 55 százalékos program természetesen hosszú távú megoldás. És hogy mi lesz a télen? Egyetlen válasz van erre: az európai összefogás. Bármelyik országról legyen is szó: minél gyorsabban csökkenteni kell a keresletet, azaz takarékoskodni kell az energiával, és közben kiterjeszteni a beszerzési forrásokat: az atomenergiát Németországból vagy éppen Franciaországból, a cseppfolyós gázt Amerikából… És sajnos, a szénkitermelést meg növelni kell a következő hónapokban… Amit viszont az önök kormánya, a magyar kormány tesz a különtárgyalásokkal és orosz gázvásárlásokkal, az bizonyos tekintetben a határokat is lezárja az Európai Unión belül, és egyáltalán nem segíti az uniós gázárak letörését, és persze az egységes fellépésnek is árt.

– Mi nemreg nagy mennyiségben adtunk el gázt Szerbiának; jön hozzánk a Török Áramlaton keresztül, több is, mint egykor. Nem gondolja, hogy követni fogják Orbán energiapolitikáját az Európai Unióban, ha nagyon nagy baj lesz?

– Nem hiszem, mert a 26 tagállam egységes abban, hogy nincs orosz gáz, mert ez az egyik leghatékonyabb szankció arra, hogy mielőbb béke legyen. Biztos vagyok abban, ez az egység nem fog megbomlani. Orbán nem lesz követendő példa, és orosz gáz nélkül építi a maga energiapolitikáját az Európai Unió.