A jelentés kitér arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokban feszültséget keltett, amit az osztrák kormányfő beiktatásakor a szélsőjobbos Szabadságpárt elnökjelöltjének üzent. Kern ugyanis kijelentette, „a menedékproblémától nem lehet olyasféle varázslattal megszabadulni, hogy az országot tekintélyelvű vezérállammá alakítjuk át, és ezt azután reformnak állítjuk be. A menekülteket még Orbán sem tudja eltüntetni, amint azt látjuk”. Válaszul Budapesten behívatták az osztrák nagykövetet a Külügyminisztériumba. Az ügy azzal zárult, hogy Bécsben közölték: Kernt rosszul idézték. (A témáról és a magyar–osztrák kapcsolatok fölfelé ívelő szakaszáról itt olvashat.)

A röszkei tranzitövezet előtt kb. 150, főleg afgán és pakisztáni lépett éhségsztrájkba, hogy ily módon követelje a bejutást az unióba – írják hírügynökségek. Magyarország naponta csupán 30 (?) embert enged be, viszont simán visszazsuppolja azokat, akiket a határtól számított 8 km-es övezeten belül fognak el. Az illetékes szerb miniszter közben arra figyelmeztetett, hogy az akció nem fordulhat át erőszakba, a részvevők azt ígérik, hogy a megmozdulás békés marad. Vulin ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy akit kitoloncoltak a magyarok, annak menedéket kell kérnie, máskülönben el kell hagynia az országot.  

A The New York Times az utóbbi idők nyugat-európai merényletei miatt a félelem nyarának nevezi a mostanit, de felhívja a figyelmet, hogy bár három tettes is kiállt az iszlám mellett, a jelek szerint azonban nem közvetlenül a terrorszervezet irányította őket. Azaz nem lehet ideológiai alapú támadásokról beszélni. Viszont épp ezért nem könnyű megtalálni a megfelelő választ. Ellenben már előtte felerősödtek a nacionalista, bevándorlás-ellenes érzelmek és ezt szélsőjobbos pártok a maguk javára igyekeztek kihasználni. Az újabb akciók pedig csak további lehetőségeket kínálnak azoknak, akik a Trump-féle kemény vonalat szajkózzák, lásd Orbán Viktort.

Az aggodalmak belső feszültségekhez vezettek a franciáknál és a németeknél, ugyanakkor egy sor eszköztől megfosztották az uniót az ellenfeleivel leszámoló török elnökkel szemben.  

A válság megoldása részben biztonsági és hírszerzési feladat, de egyben összefügg a bevándorlással és a toleranciával is. A magányos tetteseket igen nehéz időben lekapcsolni, viszont a merényletek nagy visszhangot tudnak kiváltani a közösségi médián keresztül. Ám azt látni kell, hogy itt országok próbálnak meg fellépni a globális változások okozta következmények ellen, amiben a terrorizmus csupán egyetlen elem. Csakhogy az emberek nem szeretik az új dolgokat és mindaddig igencsak nyugtalanok lesznek, amíg ki nem alakul az, amit új normális állapotnak lehet nevezni.  

A neves újságírónő, Ann Applebaum nem szeretné, ha elsikkadna, hogy minden bizonnyal Oroszország csapolta meg a Demokrata Párt elnökségének elektronikus levelezését, mert hogy jelenleg szinte mindenki csakis a kiszivárgott üzeneteken csámcsog – olvasható a The Washington Postban. Azzal kevesen foglalkoznak, hogy akik eljuttatták az anyagot a Wikileaks-nek, azok fölöttébb jól értenek a választási kampányokhoz, és Amerikában éppen azt igyekeztek szétrobbantani. Az oroszok onnan tudták, hogy a közvélemény az e-mailekkel és a nem a kiszivárogtatók kilétével törődik majd, hogy a módszert már kipróbálták több volt szocialista államban. Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Ukrajnában titokban felvett beszélgetéseket használtak és használnak hogy megingassák a nekik nem tetsző demokratikus kormányt, és populista, Európa-ellenes vezetéssel váltsák fel azokat.  Hogy a Kreml most miért akarja Trumpot látni a Fehér Házban, azt nem kell különösebben magyarázni. A konzervatív politikus elősegítené, hogy meggyengüljön az EU, felpuhuljon a Nato, ugyanakkor biztonságban legyenek Európában a kisíbolt orosz pénzek.

Orbán Viktor kipaterolta Magyarországról az Ubert, mégpedig oly módon, hogy a parlament – Európában elsőként – engedélyezte az internetes alkalmazás blokkolását – tudósít a Le Monde. Az eset megint csak azt tanúsítja, hogy a magyar kormány nem fél senkitől és semmitől, amikor arról van szó, hogy nem szokványos politikát kell bevetni a külföldi befektetőkkel szemben. Ily módon az amerikai vállalkozásnak nem maradt más választása, mint hogy elhagyja a magyar piacot, ahol Fónagy János szerint nincs semmi dolga.

Az összeállítás felidézi a nem egészen két évig tartó kiűzetés főbb állomásait, kiemelve, hogy a hatóságok nagyon is odafigyeltek a hagyományos taxiscégek panaszaira. Az Uber hiába próbálta meggyőzni a hatalmat, hogy gondoljon a fogyasztók érdekeire. A társaság a világ csaknem 500 városában működik, és bár másutt is vannak kellemetlenségei, idáig nem ütközött olyasfajta akadályba, mint Magyarországon. Hogy le kellett állítania tevékenységét, az nagy kudarc. Alighanem kihat a további fejlődésére és kétségekkel tölti el a tulajdonosokat a vállalkozás kilátásait illetően.

Egyébiránt az Über üzleti értéke 62,5 milliárd dollár és Szaúd-Arábia nem régen tette  bele 4 milliárdot. Dollárban. A társaság úgy értékelte, hogy a magyar eljárás beleillik abba  a háborúba, amit az Orbán-kormány évek óta folytat az idegen beruházók ellen. Azzal vádolja őket, hogy meggazdagszanak, jóllehet nem hoznak létre munkahelyeket. Ám az Uber szerint a félresikerült kísérlet kivétel és nem szabály.