Előkerült a dobozból Sugár Ágnes 10 évvel ezelőtt forgatott, akkor karácsonyi tévéműsorba tervezett, majd a viharos változások közepette rövid úton vetítés nélkül elsüllyesztett izgalmas, háromrészes dokumentumfilmje, a Magyarok Hollywoodban.
Sugár Ágnes, a Klubrádió szerkesztőségvezetője, televíziós-rádiós újságíró és vendégei közreműködésével három részben (havi egy alkalommal) felidézik a magyarok megjelenését és szerepét a világ filmfővárosa, Hollywood történetében. A Kossuth Kiadó és a pesti Örkény István könyvesbolt ma délután elkezdett sorozata a film első részét kínálta az érdeklődőknek, valamint beszélgetést Muszatics Péter filmtörténésszel a Bécs, Budapest, Hollywood című, Ausztria-Magyarország hatása Hollywoodra alcímű könyvéről.
A film első része a kezdetektől a filmbirodalom megszületéséig mutatja be a legfontosabb szereplőket. Az impozáns névsor: Adolph Zukor (Zukor Adolf), a Paramount cégbirodalom létrehozója, William Fox (Friedmann Vilmos), a 20th Century Fox megalapítója, Lukács Pál, Bánky Vilma, Putty Lia, Lengyel Menyhért, Alexander Korda (Korda Sándor) és testvérei, Zoltán és Vince, valamint André de Tot (Tóth Endre)
A könyv szerzője Muszatics Péter 1976-ban született Keszthelyen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza, televíziós riport- és portréfilmek rendezője, a CineClassics filmtörténeti programsorozat kurátora. Írásai a Vigiliában, a Kommentárban, a Revizorban és a Metropolisban jelennek meg.
Könyve arról szól, hogy Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák–Magyar Monarchiából emigrált Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – továbbá három művet mutat be részletesen. A víg özvegy című, 1905-ben bemutatott Lehár-operettet és a belőle 1925-ben készült amerikai néma-, majd 1934-i hangosfilm-változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre. Ajánlott figyelemmel kísérni az Örkény István könyvesbolt programjait, munkatársai izgalmas eseményekre várják az érdeklődőket, és ennek a mai délutánnak pedig folytatása következik októberben és novemberben.