Számos portál ismertette ugyan tegnap a Reutersnek a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatos hírét, a téma kiemelt fontosságára, súlyára tekintettel most mégis visszatérek rá. A beszámoló lényege: az Európai Unió végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság közölte Magyarországgal: meg kell reformálnia a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályait, meg kell akadályoznia a rendszerszintű csalások lehetőségét, különben nem juthat hozzá a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást segítő, több milliárd euró értékű uniós támogatáshoz.

A Reuters betekintést nyert az erről szóló, január 26-án kelt EU-dokumentumba. A hírügynökség szerint a Bizottság, amely az összesen 750 000 millió eurós helyreállítási alapot kezeli, már több EU-tagállammal közölte: tovább kell csiszolniuk a nekik jutó pénz elköltésére vonatkozó, Brüsszelnek benyújtott javaslataikat.

Magyarország esetében a közbeszerzési jogszabályok több ponton történő megváltoztatását várják el Orbán Viktor kormányától. A Bizottság szerint ugyanis a gyakorlatban elégtelennek minősül a verseny a közbeszerzések területén, és a rendszeres rendellenességek 2019-ben az unió strukturális támogatási alapjainak felhasználása tekintetében rekordnagyságú kényszerű pénzügyi korrekcióhoz vezettek.

A magyar kormány, amely egyébiránt jogállamisági vitákban is áll az uniós intézményekkel, úgy reagált a Reuters megkeresésére, hogy dolgoznak a Brüsszelnek adandó válaszon.

Budapest a helyreállítási csomagból – a Reuters számításai szerint – közel 6300 millió euró támogatásra számíthat akkor, ha az április végi határidőre benyújtja a pénzügyi tervet, hogy milyen terveket akar finanszírozni, és ha Brüsszel azt el is fogadja. A bizottsági dokumentum arra szólítja fel Magyarországot, hogy biztosítson jobb adat-átláthatóságot és -hozzáférést az eddiginél tisztességesebb és nyitottabb beszerzési eljárás megteremtése végett.

A Reuters emlékeztet arra: a 2015–19 közötti uniós támogatási felhasználások tavalyi ellenőrzésekor az OLAF, az EU csalás elleni hivatala a magyar költéseknek csaknem négy százalékát találta szabálytalannak. Összehasonlításként: az EU-átlag 0,36 százalék volt, a Magyarország utáni második legrosszabb minősítésű Szlovákia mutatója pedig 0,53 százalék.

Orbán tavaly szeptemberben a Reutersnek nyilatkozva vitatta az OLAF számait. Mint mondta, nem fogadja el azt, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia.

Az Európai Bizottság most ismertté vált dokumentumának egyik állítása, hogy az unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb az olyan közbeszerzési pályázatok aránya, ahol csak egyetlen pályázó indul – és ez szisztematikus túlárazáshoz vezet. Emellett a magyar összeférhetetlenségi szabályokban kiskapuk vannak.

„A Bizottság sok éve szorgalmazza a közbeszerzési kockázatok jobb elemzését és ellenőrzését, de a jelek szerint ez a legmagasabb szinten ütközik politikai ellenállásba” – fogalmaz a brüsszeli végrehajtó testület dokumentuma, és megjegyzi, hogy ezeket az intézkedéseket technikai értelemben egyszerűen meg lehetne hozni, hiszen illeszkednek a digitalizálás célkitűzéseihez.

Nem csupán Magyarországnak van baja az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatban – derül ki a Reuters anyagából. Németország például visszautasította Brüsszel azon javaslatát, hogy reformálja meg nyugdíjrendszerét, amit a berlini kormány az idén ősszel esedékes parlamenti választásokra tekintettel nem tart szerencsés ötletnek.

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál a Reuters exkluzív értesülését ismertető cikk kiegészítéseként – a Transparency International korrupcióérzékelési indexére hivatkozva – emlékeztet arra, hogy Magyarország immár a harmadik egymást követő esztendőben osztozik Bulgáriával és Romániával az Európai Unió korrupció szempontjából legrosszabb helyezésein. Világviszonylatban Magyarország a 2020-i indexben a 69. helyet foglalta el, és a 100 fokos skálán 44 pontot ért el, ami 11 ponttal rosszabb, mint a 2012-i minősítése.

Az EU közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer tavaly júniusban közzétett felmérése azt mutatta ki, hogy a magyarok 87 százaléka tartja az országban széles körben elterjedtnek a korrupciót, ami jóval fölötte van az unió 71 százalékos átlagának. Ugyanebből a felmérésből az is kitűnik, hogy azok aránya, akik határozottan azt állítják: a mindennapi életükben személyesen érinti őket a korrupció, a 2017-i 26 százalékról 32 százalékra növekedett Magyarországon.

Végül egészen röviden arról, hogy a londoni székhelyű, OpenDemocracy, vagyis Nyílt Demokrácia portál tegnap terjedelmes cikkben tekintette át, miként ejti foglyul Orbán Viktor a magyarországi médiát. Nem szívesen idézem a Klubrádióról szóló bevezetőt, mert az felér egy sírfelirattal.

Így szól: „Az egykor virágzó független műsorszolgáltató bukása újabb útjelző Magyarország romló demokráciájában, és egy szélesebb körű támadás része. Európa maradéka, jegyezd fel.” – Szívem szerint most inkább Mark Twain örökbecsű mondatát parafrazeálnám: a halálunkról szóló hírek erősen túlzóak.