Török Ádám Amerikában és a Mini itthon

– Ki kezdeményezte az amerikai utat? 
– A Los Angeles-i Magyar Ház hívott meg, amelynek új vezetői nagy Mini-rajongók. Már ők is éltes családapák. Először a Minire gondoltak, de az anyagiak határt szabnak óhajaiknak. Nekem van szóló- és duóprogramom, aztvettem elő. Régi haverok, egykori hippik, rajongók jöttek egész Kaliforniából, vittek mindenhová. Az egyik átlagpolgár, a másik nagyon gazdag, eszerint utaztunk. Elvittek Hawaiira, Maui szigetre; hat napot töltöttem Los Angelesben, 11-et pedig Mauin. 
– Hány buli volt?
– Egy-egy Los Angelesben meg Mauin. Lett volna Willie Nelson kocsmájában is, de az sajnos, elmaradt. Mauin viszont felejthetetlen volt a koncert, a környezet, a tenger, a bálnák is. Ahol laktunk, rábukkantunk a Stella Blues Caféra, ahol rendszeresen rendeznek jam sessiont. A házigazda Smoke-együttes jazzt játszik. Lementem én is, nagyon jó volt a felszerelés, a zenészek félvérek, a dobos korombeli. Remekül játszották a jazzrockot, szenzációs volt a szaxofonosuk, David Choy. Ingyen játszottak, ami elszomorító. Egy nagy befőttes üvegben gyűjtötték a soványka adományt. A zenekar vezetője elmondta: 10 éve jelent meg legutóbbi cd-jük, a helyszínen árulták. Cseréltünk az enyémmel. Davidék Hawaiin vállalati partykon zenélnek, ott nem fúziós zenét játszanak, hanem slágereket, abból élnek. 
– És Los Angelesben?
– A szólóbulim nagyon sikeres volt. Mondták, visszavárnk a zenekarral, de az nagyon drága lenne, szponzor kellene.
– Milyen egyéb programok voltak még? 
– A Sunset Boulevard Los Angelesben, a rockzene szülőhelye. A klubokban mindenhol kitűnőek a zenészek. Néhol egy nap három banda is fellép, mindegyik élőben zenél és ingyen. 
– Mit hallani az amerikai zenészek körülményeiről?
– David Choy és más is mesélte, hogy az élvonaltól távolabbi, de profi zenészeknek kevés a játéklehetősége, adományokból élnek. Kiszorítják őket a pályáról. (Ezt látjuk Magyarországon is.) Túltermelési válság van, több mint 90 helyen folyik egyetemi szintű jazzoktatás, évente 8-10 ezer jazz-zenész végez. Sok ezer együttesből egy-kettő fut be. A papák, akik valaha szerettek volna zenélni, most taníttatják csemetéjüket, hátha híres gitáros vagy énekes lesz belőle. Ez több ezer dollárba kerül szemeszterenként. (Ez megy sajnos Magyarországon is, egy vidéki jazzkonziban 400 ezer forint a tandíj. Hazai szinten nagyszerű zenésszé érik, kérdés, hol lesz helye.)
– Milyen a lemezkiadás odaát? 
– A zenészek sok helyütt ingyen osztogatják saját, házilagos készítésű lemezüket, hátha rákap valaki a közönségből, vagy valamilyen kiadó képviselője felfedezi őket. 
– És itthon? Mi a helyzet a Minivel? 
– Kétéves a Blues Café a Bem Rockparton, egyre nagyobb a sikere Nemrég vendég volt Fekete Jenő és Pribli György gitáros, Kovács Erik zongorista. Horváth Misivel (Horváth Mihály a Mini  szájharmonikása) vidékre is járunk, zenélünk beszélgetünk. Új formákat kell találni a fennmaradáshoz. Az emberek szeretik a közvetlen stílust. Ez nem koncert, hanem kulturális esemény. A Minit most nem könnyű eladni, nagy koncertekre tartogatom. A nyárra meg az év végére tervezek turnét. Van egy felkérésem régi zenészbarátaimmal, a svájci Paul Camillerivel, Tom Beckkel és Roland Sumival, hogy csináljunk kint lemezt, amit itt is forgalmaznánk. Turnéznánk is, Misivel mennék. Talána nyáron… Ha kapnék komoly felkérést, régi zenésztársakkal, Balogh Szivacs Jenővel (dob), Németh Alajossal (a Bikini vezetője, basszusgitáros) Németh Karcsival (a Mini billentyűsével) az Egyesült Államokban játszanánk. Itthon újra előveszem a jól bevált Minit: Závodi Janóval (gitár), Köves Miklóssal, Pinyóval (dob) és Karcsival május 1-jén a Tabánban zenélünk.